NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ Legutóbbi olvasó: 2021-03-01 14:26 Összes olvasás: 16691| 140. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-28 17:47 |
Már meg mernélek szólítani
Lehet-e tudni mi lufi és mi nem lufi?
Elmondtam, hogy ajánlatot tett egy urológus.
Kivel beszéltem volna meg, ha nem veled,
aki Akarattyán eltűnt előlem a napsüllyedésben.
Akit azóta számolatlanul képzeltem, mint ókori
filozófus csillagászatot és geometriát.
Nem attól függ, hogy melyik oldalról közelítek
hozzád. Léteznek soha nem találkozók, akik
belaknak két lelket. Titokzatos szőke gésa: az ízlés
három húrja, sírjaink fesztiválja, sokat hajóztam,
sok-sok fejezet. Az élet elsiető, felületes
nézőpontjából mégis sikerülhet az elméleti-élet.
Miért nem szólítottál meg? Miért csak belül?
Következő nyarakon, mint háborodott gyilkos
folyton visszatértem Akarattyára. Megszólítani.
Eltűntél valahányszor. | |
| 139. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-24 12:15 | Akit a kékség ment meg
Plusz kilókkal könnyedén. Mint majd a halál
előtt olyan tehetetlenül állsz az óceán fölött.
Úgy érzed biztonságban. Zöld vaslemezen.
Szöktél. Kommunisták és sunyi-nemzeti-gagyi
vett körül két ezred között. A könnyedségedet
dobálták kővel, s kimarjult elmével elszöktél.
Kontinensek kínálatai, az állam kínálatai, ahol
a társadalom terelt és bezsúfolt egy kastélyos
ringlispílbe, nem maradhatott meg a kisfiú, aki
fészket csinált fákra. Amire ráfagyott és leolvadt a
hó. Mióta észre sem vetted a varázsos új tavaszi
porzást. Felnőtté válásodra semmivé lett a neked
ítélt öröm: önző, számító szeretet negédes csillámai.
Elszöktél azoktól is akiknek nem voltak feltételei.
Nem vártak tőled semmit. Le is ölhetted volna
valamennyit azon a hajnalon, amikor a kikötő
felé eldobtad a zsákot és a hátadba hasított árkot,
mint középkorban a megkorbácsolt reszketve tűrted,
majdhogynem tüntetően - így kell behajózni látod
átsütő gyerekséggel, plusz kilókkal könnyedén. Körül
kiplakátolt arcok angyal jelmezben. Ígéret kikormozás.
Sejtetted, hogy a beteg-regiment nyögésétől fülledt
levegőt senki nem szellőztetheti át. Talán ezért elvonult
eszméléseid már mind szökés. A jövő képmutatóinak
kampós szögek álltak ki a falakból. Előzengett benned:
Éljen a vezér! Az új vezér! S az új bókolók!
Mégis megfigyelted mennyire kék egy-egy délután.
Iskolapadban, a kamaszodás nagyszünetének
magányában, mintha várt volna hajó. A vágyakozás
monitorát fürkészted. Ott álltál az óceán fölött. Zöld
vaslemezen. Kibogozhatatlan kötetlenül. Mint majd a | |
| 138. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-20 10:21 |
Ön már nincs
Járhat a szája, de Ön már nincs abban a helyzetben, hogy
védekezzen. Amennyiben befogná, megajándékoznám
egy hasonlattal: Ön, mint Jézus két bevert szeggel.
Miért is fogná be. Talán az utókor értékelni fogja amit
összehord? Lehet. Minden lehet. A múlt, Önnel a mostani
jelen, olyan lesz, amilyennek harsogják új propagandisták.
A jövő, olyan mindegy melyik országról, szövetségről el-
mélkedik, a jövő még ha igazolja is az Ön ideáit és oltári
arany-bazárokra tűzik mottó-szerű mondatait, ebben az
esetben sem lesz önrealitás, hanem csak valaki egyszeri,
vagy éppen senki-egyszeri, aki átlendül, mert átlendíti az
isten-módot kapcsoló kor paranoid pszichózisa a ló túloldalára.
| |
| 137. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-14 10:24 | Kivérzés párájában (otthon tudnék-e lenni)
A mai napot nem használtad föl. Nem volt
rossz heted maszkírozottan, még nem jutott
sejtjeidbe az új típusú nemzeti-vírus.
Hó, hóha-te. Teljes hétig hallgattad, amint
visszazeng a bekiabált Bükk. Alján szánt,
vet, arat, csépel az ős paraszt, s te gyerek-
játékosan metszed a szőlőt, visszaszúrod a
kidőlt karót, végigrafiázod a sort – amit majd
bekebelez az Állami Gazdaság. Arrébb
ugyanúgy szemérem-tépetten szégyenkezik
a Bél-kő. Elfojtott szikla-sikoly, ni a kőbordában
ragadt egy benzint pöfögő ZIL.
Hó, hóha-te, kasszírozni ott van tanító, pap,
miniszterelnök, és a kerektemplomodat
őriző Isten.
Ma Budapesten ér az álarcos humán kompozíció:
Vérmező hó alatt. Nem vagy jó passzban, hogy
végiggondold. Jó, a mai napot nem használtad föl,
azért nem volt rossz heted.
Összességében nem volt rossz ez a kétezer-
húszas év, anyagilag gyarapodtál, elegen
mondták, hogy szeretnek: nem egy stratégia,
de rövid távon elég. Rövid az élet.
Ne mondd, nem volt rossz életed, még ha
lehetett volna jobb is. Kifejlődhettél határokon
belül, akár a Bükk-alján, akár a Szív utcában
Budapesten. Odaadtad volna nekik: néhány
kazetta, szöveggyűjtemény, amid volt, kamasz-jövőd.
Milyen jó, hogy nem akasztottad föl magad
a puha diktatúra reménytelen albérletében, vagy
a parlament előtt nem gyújtottad meg benzines-
magad, mint az a prágai néppel-tűzön-vízen-át
lihegők előtt. A munkás-paraszt-egység örök-ö-
seként választottad a tengert. Jó, hogy végül nem
hittél az újaknak sem, pedig mennyi tülekedő
hangoskodott demokráciát. Hó, hóha-te.
Nem volt rossz életed, akkor sem ha kihagytad
a lehetőségeid. A mai napot sem használtad föl jól.
Ma neked kellett volna kasszírozni. Te már soha
nem bízol tanítóra, papra, miniszterelnökre,
soha nem bízol magyarra magyart. Idegen
vagy, hiába a tájék fia, kihasználatlanság mementó.
Itt a kerektemplomod őriző Istenhez is fölért a
csömör. Ma, neked kellett volna pontokba szedni,
mit, hol rontottál te és mit rontottak ők benned.
Ma neked kellett volna kasszírozni, olyan tisztán
álltál Vérmezőn a hóesésben. | |
| 136. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-14 10:17 | Kivérzés párájában (otthon tudnék-e lenni)
A mai napot nem használtad föl. Nem volt
rossz heted maszkírozottan, még nem jutott
sejtjeidbe az új típusú nemzeti-vírus.
Hó, hóha-te. Teljes hétig hallgattad, amint
visszazeng a bekiabált Bükk. Alján szánt,
vet, arat, csépel az ős paraszt, s te gyerek-
játékosan metszed a szőlőt, visszaszúrod a
kidőlt karót, végigrafiázod a sort – amit majd
bekebelez az Állami Gazdaság. Arrébb
ugyanúgy szemérem-tépetten szégyenkezik
a Bél-kő. Elfojtott szikla-sikoly, ni a kőbordában
ragadt egy benzint pöfögő ZIL.
Hó, hóha-te, kasszírozni ott van tanító, pap,
miniszterelnök, és a kerektemplomodat
őriző Isten.
Ma Budapesten ér az álarcos humán
kompozíció: Vérmező hó alatt. Nem vagy
jó passzban, hogy végiggondold. Jó, a mai
napot használtad föl, azért nem volt rossz heted,
Összességében nem volt rossz ez a kétezer-
húszas év, anyagilag gyarapodtál, elegen
mondták, hogy szeretnek: nem egy stratégia,
de rövid távon elég. Rövid az élet.
Ne mondd, nem volt rossz életed, még ha
lehetett volna jobb is. Kifejlődhettél határokon
belül, akár a Bükk-alján, akár a Szív utcában
Budapesten. Odaadtad volna nekik: néhány
kazetta, szöveggyűjtemény, amid volt, kamasz-jövőd.
Milyen jó, hogy nem akasztottad föl magad
a puha diktatúra reménytelen albérletében, vagy
a parlament előtt nem gyújtottad meg benzines-
magad, mint az a prágai néppel-tűzön-vízen-át
lihegők előtt. A munkás-paraszt-egység örök-ö-
seként választottad a tengert. Jó, hogy végül nem
hittél az újaknak sem, pedig mennyi tülekedő
hangoskodott demokráciát. Hó, hóha-te.
Nem volt rossz életed, akkor sem ha kihagytad
a lehetőségeid. A mai napot sem használtad föl jól.
Ma neked kellett volna kasszírozni. Te már soha
nem bízol tanítóra, papra, miniszterelnökre,
soha nem bízol magyarra magyart. Idegen
vagy, hiába a tájék fia, kihasználatlanság mementó.
Itt a kerektemplomod őriző Istenhez is fölért a
csömör. Ma, neked kellett volna pontokba szedni,
mit, hol rontottál te és mit rontottak ők benned.
Ma neked kellett volna kasszírozni, olyan tisztán
álltál Vérmezőn a hóesésben. | |
| 135. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-09 12:18 | A kivérzés párájában II.
Füvet nyírt a tavaszi elánban.
Önjáró benzines, 38 centi nyírószélesség.
Át a tavaszt éltető eleveneken, keresztül
friss hangyazsongáson. Beszippantva
fürgék osonását. Taposta a növekedés, dúsulás
elnyomott száraz maradékát. Erőszak.
Bárhogy de megújulás, az ember füvet nyír.
Este is erős volt, férfiteljesség. Ilyenkor nincs
menekvés, hiába nincs kedve annak a másiknak
fáj a feje, vagy a hasa, férfiteljesség. És ha
sehogyan sem jön össze, erőszakoljon?
Térdeljen a nyakára? Eggyel többször meglenne,
nem mindegy? Persze, kedvet csinálhatna.
Körbejárhatná, mint gyepet a fűnyíró, de mire
beindul, kifogy megint a benzin.
Drágám, holnap itt az ősz. Avart söprünk, a
kivérzés párájában, varjak panaszolják föl
barbárságainkat. Fehér fürtjeinkkel mi is
betévedünk a ködbe, mint szökevények a vadonba.
Fáj még? És itt? 38 centi nyírószélesség. | |
| 134. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-05 09:17 | Uncut sex
Otthon voltam. Kíváncsian vajon érzem-e még az elriasztás
apró jelét, azt a finom figyelmeztetőt a szív ritmusán, vagy
szótlanul, mint mély fájdalmúak maradok? Otthonom-e
Magyarország? Ahol különböző idők uraságai kisemmizték
őseimet. Ahol új és újabb nagyot mondók nyomultak, folyton
acsargott emilyen az amolyan magyarra. Túl hosszú meccs:
Bérgyilkosok vs. Öngyilkosok. Mégiscsak közöttük, a
körtemplomhoz fölvivő lépcsők stációin, a hegyoldalba
vájt strandon ragadt ártatlanságom. Szalajka víz, pisztráng
szemek. Ott tanultam irodalmat, hazudozni múltról annak
a prolongált szép-vagy-gyönyörű nagy-magyar jövőnek.
Megérzem-e újra meddig maradhatok ott, ahol elaljasították
kamasz-álmom, első tiszta szerelmem. Egyáltalán eszembe
jut ez néhány fizetett szerető után? A balatoni átúszás kudarca,
az első week-end zimmer-frei-sex? Gumimatrac. Wie heißt du?
Táskarádió. Atlanti-hekk. Vattacukor.
Egy hete behajóztam újra. Bordeaux-ból az Atlantin le
Savannah-ba. Leadtam a szolgálatot, befordultunk nyugatnak
az öbölben Corpus Christi felé.
Otthonom a hajó, a tenger. Kell-e nekem otthon? Újrafesthető
falak, tárgyak. Konyhakert. Képmutató idill. Birtok.
Igazolvány, választási körzet. Nyilvántartás. Felügyelet.
Kell-e nekem otthon? Biztonsági rács. Polc, szépirodalom.
A szép megvan az emlékezetemben. Körtemplom
lépcsőin fogom a kezed, úgy nézünk egymás szemébe,
mint horizontra, kutatva talán üres, talán ott van...
Talán ott van minden a semmihez gumi-pókozva. Ezen a
képen újra a fitogtató konok magyar. Gimnasztikázok, és
átúszom a Balatont. Almádi, az átszexelt zimmer frei.
Mintha fölvette volna a mindent-figyelő, vágatlanul
megvan ma is. Kinyújtózok a kabinban. Gépzaj.
Lökdösnek az öböl hullámai. Uncut sex.
(1997-2017) | |
| 133. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-01-28 18:09 |
Kiérés
Éppen a kiérés pillanata amikor
észreveszem, hogy elkerített részen jöttünk át. Hol?
Mikor? Egy másik görbe este. Későn veszek észre
dolgokat.Sorsszerű, mondanám, de nem tudom van-e
sors. Anyám utolsó évében éreztem meg azt is mi az
idő. Díszletzaj. Szilváson másra, máshoz készültem.
Üknagyok óta járta, hogy a hátsókerti diófa huszonöt
évenként egy különleges diót terem. Minden télen a
szekrény tetején száradtak. Egy különleges, mert nem
dió lesz benne. Csak azt nem lehetett tudni mi és
melyikben. Addig-addig megjelöltem egy diót. Már
csak arra emlékszem, iskola után szaladok haza, mert
másik diót akarok választani, anya biztosan megengedi
és átrajzolom a jelölést, vagyis törlöm a korábbiról.
A kapuban egy idegen asszony állt. Kosarában rengeteg
dió. Éppen kiért anya a kapuhoz, kiengedte az asszonyt,
be a szekrényhez, egy dió se volt.
Anya vígasztalt, a pénzből süt nekem nem tudom mit.
Olyan keserű bőgésem volt ma is érzem, szaggatott
ritmustalanság, elhallgatás, majd a szipogó nevetés,
amikor megmutatta azt egy diót amit megjelöltem,
amit nem adott el annak az asszonynak. | |
| 132. | [tulajdonos]: johnny B god | 2021-01-23 13:21 | kettesben vénusszal
volt idő mikor a vakcinát is
vaginának olvastam brr
hessegettem ideázó bölcseket
ki a faszt érdekelt mit tanít a tanító
pap miniszterelnök
a teknővájót figyeltem
miért ne lehetne kezei között hajó
mit ér a hajó ha nincs tenger
s mit az óceán ha vénusztalan
ki gondolta volna akkor
hogy jőni fog mert jőnie kell
olyan helyzet olyan idő amikor
képzelni kell: mintha lenne | |
| 131. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-01-20 08:52 | Máshova
Nem tudom nyilvántartanak-e még
kereszttel jelölt nomádok. Panaszkodom emiatt,
a hivatalban nem értik, tilos véleményezni, inkább
nem tudnak mit mondani. Slágerek a kőzetlemezen.
Folyosó csatakiáltással. Béke van. Ember, ki tudná
jobban, itt a béke is békétlenség. Szerető, áruló
holtig harcolnak, föltámadásban szerepet cserélnek.
Verejtékem sötétedésben ellenfény. Számtalan auto-vad
elől ugrok félre, dancin' in the rain, gázosított zuhany.
Máshova nem tudok eljutni a szülőföldről, és
mégsem maradok a népesség része.
Tisztának születek, érthetetlen ámítás, példabeszéd.
Tisztának születek. De rögtön kitisztíthatatlanul,
mint a nem beindítható cséplőgép, s körül a távol
presztízse. Életnek nevezik nekem a hosszú csúszdát,
ó mennyire zavarnak örökölt gesztusok. Ha azt
vesszük már ifjan tízparancsolok, ölök valamilyen
formában, hazudok, s elvárják, hogy kimondjam a
boldogító igent. Na? Pontosan, tanulja az új
csatakiáltásokat is, önnek hivatalban a helye, s
elmozdíthatatlan, mint a gyár, pedig az is illanó örök.
Helyem a duna-party tűzi játékban, ámulva, mint liba
megtömve dölyf embereszménnyel, alkotmánnyal.
Szószátyárok, új embertípusok között, amint apám
az egri vasútvonal építőknél, és jövök már, mint új
embertípus rátörök, akár padlást söprő, ó milyen
radikális forradalom: előttem könyörög, bőg az izzó
szemű paraszt.
Lehetne helyem. Love me tender, hiszen közületek
való vagyok, életfontosságú szerveim hálózatán éljenzés,
s amilyen bizonytalan az érettség, úgy vizeződik el
kamasz-forradalom a Dunánál. Lehetne helyem, ha
nem az első sorban, de ahová még lecsorog a juss.
Helyigényű csupán a jelen, de ahogy Európa, ma még
az én ügyem sem stratégiai valóság: fitogtatás, vers,
ilyesmi.
Tűzszünet.
Hát, volt tűz?!
Negyven év lázadás. Az volt az? Láthatatlan ellenállás.
Lelki viszkozitás. S miért hirtelen egyedül kutyagolni
az esőben? Amíg föl nem szedik a síneket vagonoznod
kellene, karszalaggal, kokárdával a szilvásváradi
holtvágányra bevagonozni mind a nomád, mind a
kereszttel jelölt őseid. Eljutsz új szögesdrótig, majd mint
rossz szelídítőtől szökött kutya elhordod máshova,
fölneveled magadban szüleid.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
