Kikeleti hangulat



Tavasz az ágon hintázva lengett,
néztem a Napot, a földi epret,
az ég peremén vöröslő húsa,
levet engedett a földes útra.

Bíborban ázott a bodza ága,
szégyenlős, vörös apró madárka
kitárta szárnyát, a hangja cserfes,
dala vidám volt, igaz szerelmes.

Megtisztult az ég, oda a felhő,
apró kis kedvem hirtelen felnő,
napsugár kacsint barackvirágra,
lent a fűben már a pitypang várja,

hogy arany szirma szemekben csengjen,
lélek tisztuljon, a szív csevegjen,
jöjjön szebb világ az emberekre,
legyen mindenki végre, szeretve!







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2024-03-12 19:31:58
Utolsó módosítás ideje: 2024-03-12 19:31:58