Kikeleti hangulat
Tavasz az ágon hintázva lengett,
néztem a Napot, a földi epret,
az ég peremén vöröslő húsa,
levet engedett a földes útra.
Bíborban ázott a bodza ága,
szégyenlős, vörös apró madárka
kitárta szárnyát, a hangja cserfes,
dala vidám volt, igaz szerelmes.
Megtisztult az ég, oda a felhő,
apró kis kedvem hirtelen felnő,
napsugár kacsint barackvirágra,
lent a fűben már a pitypang várja,
hogy arany szirma szemekben csengjen,
lélek tisztuljon, a szív csevegjen,
jöjjön szebb világ az emberekre,
legyen mindenki végre, szeretve!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2024-03-12 19:31:58
Utolsó módosítás ideje: 2024-03-12 19:31:58
