NAPLÓK: weinberger
Legutóbbi olvasó: 2024-05-15 00:55 Összes olvasás: 150817| 1276. | [tulajdonos]: lila | 2018-06-29 16:59 |
Több itteni bejegyzésemben is negatív szövegkörnyezetben fogalmaztam meg a „szakmainak hangzó lila halandzsa” szóösszetételt. Gondolom, hitelesebb lenne a dolog, ha konkrét példákon mutatnám be, mire gondolok. Részben emlékezetből idézek fel néhányat, részben az elmúlt 24 órából származó valós bíráló szövegekből emeltem át őket ide. Arról nincs tudomásom, hogy egyéb virtuális vagy nyomtatott kritikákban megjelennek-e az alant idézettek: eléggé el nem ítélhető módon nem gyakran látogatok ilyesmiket. De lássunk akkor néhány példát, a saját szövegkörnyezetük nélkül:
- versszövet;
- a vers (nem) működik;
- a szöveg artisztikus;
- a nyelv képisége túlhajtott;
- széttartó vers;
- az áldozatperspektíva túlhangsúlyozott;
- tét nélküli a szöveg;
- a felsorolások […] zárványokba rendeződnek
Külön szólok a gyakran megjelenő, lesújtó és lenéző „rímkényszer” kifejezésről. Ismereteim szerint a verssorok végén, de akár a sorokon belül is ismétlődő, különféle struktúrákba rendezhető rímek a szöveg ritmusának elemeit képezik. Egy adott rímstruktúrának a szövegben való első előfordulását követően az olvasó, ha ösztönösen is, de várja az ismételt megjelenését, és amikor ez megtörténik, kifejezetten pozitív „aha” élményt okoz, amelynek akár fiziológiai hatása is lehet.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
