DOKK

A vádlottak padján bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2023-01-29 08:48 Összes olvasás: 30271

399.	[tulajdonos]: Tulajdon... végső	2023-01-27 13:48
miközben tudom hogy meztelenül születtem és egy szál ruhát viszek majd magammal ha meghalok (kivéve ha hamvasztanak) boldogsággal tölt el néhány dolog birtoklása azt gondolom például ha a könyveket összehordom egy hatalmas halomba házam szobájába akkor azokkal magát a tartalmukat is birtokolhatom ha néha-néha megsimogatom őket egyszer már írtam most megismétlem mert ismételni kell százszor vagy akár ezerszer nem sajnálom a soha el nem olvasott könyveket a csillagokat sem tudom megszámolni sohasem mégis-mégis mennyei boldogságot mondhatni békét és nyugalmat egyfajta orgazmust élek meg amikor végighúzom szememet és kezeimet a könyvek gerincén és két ujjal beléjük nyúlok mintha átáramolna minden betű minden mondat anélkül hogy elolvasnék egyetlen sort is magamévá válik a könyv minden tudása és a megírójának minden egyes szándéka mennyei boldogság csak a könyvespolcom látványa még akkor is ha tudom hogy elporladásom után talán ezek a könyvek semmi egyebet nem adnak majd másoknak csak problémát bajban lesznek hogy mit is kezdjenek velük nyűg lesz a nyakukon legalább olyan mértékben mint amilyen öröm volt nekem mindig a könyvek halomba hordása házamba meztelenül jöttünk erre a világra és üres fejjel egyedül csak a tanulásnak az olvasásnak lehet köszönni azt hogy jobb emberré neveltük magunkat vagy nélkülük megmaradtunk ösztönlényeknek volt egy barátom sokszor dicsekedett azzal hogy életében csak két könyvet olvasott mindössze az anyakönyvét és a munkakönyvét jó ember volt ennek ellenére a maga helyén már nem él de sokszor eszembe jut amikor arra gondolok hogy "boldogok a lelki szegények" bár ezek szerint az hogy kié lesz a mennyeknek országa nem az elolvasott vagy el nem olvasott könyvek függvénye törekszem a jóra altruista vagyok vagy azzá tett a hátam mögé sorakozott eddigi 59 évem tapasztalata szenvedése öröme és a megélt hétköznapok rutinja mások életének szemlélése nem akarok már sokat elérni az életben mert az élet egyébként sem arra való hogy sokat elérjek benne hanem arra hogy élvezzem azt hogy élek és luk van a seggemen (szerencsés vagyok) a könyveim nekem ehhez hogy ezt felismerjem segítséget adtak már azzal is ha gerincüket megsimogattam és két ujjammal beléjük nyúltam ÉLEK emberek ÉLEK és BOLDOG VAGYOK látjátok?

398.	[tulajdonos]: Jav. 2.:	2023-01-27 11:44
Jav. 2.: mindig a könyvek halomba hordása házamba

397.	[tulajdonos]: 30188	2023-01-27 11:21
Jav.: üres fejjel

396.	[tulajdonos]: Tulajd	2023-01-27 11:17
miközben tudom hogy meztelenül születtem és egy szál ruhát viszek majd magammal ha meghalok (kivéve ha hamvasztanak) boldogsággal tölt el néhány dolog birtoklása azt gondolom például ha a könyveket összehordom egy hatalmas halomba házam szobájába akkor azokkal magát a tartalmukat is birtokolhatom ha néha-néha megsimogatom őket egyszer már írtam most megismétlem mert ismételni kell százszor vagy akár ezerszer nem sajnálom a soha el nem olvasott könyveket a csillagokat sem tudom megszámolni sohasem mégis-mégis mennyei boldogságot mondhatni békét és nyugalmat egyfajta orgazmust élek meg amikor végighúzom szememet és kezeimet a könyvek gerincén és két ujjal beléjük nyúlok minta átáramolna minden betű minden mondat anélkül hogy elolvasnék egyetlen sort is magamévá válik a könyv minden tudása és a megírójának minden egyes szándéka mennyei boldogság csak a könyvespolcom látványa még akkor is ha tudom hogy elporladásom után talán ezek a könyvek semmi egyebet nem adnak majd másoknak csak problémát bajban lesznek hogy mit is kezdjenek velük nyűg lesz a nyakukon legalább olyan mértékben mint amilyen öröm volt nekem mindig a könyvek halomba hordás házamba meztelenül jöttünk erre a világra és res fejjel egyedül csak a tanulásnak az olvasásnak lehet köszönni azt hogy jobb emberré neveltük magunkat vagy nélkülük megmaradtunk ösztönlényeknek volt egy barátom sokszor dicsekedett azzal hogy életében csak két könyvet olvasott mindössze az anyakönyvét és a munkakönyvét jó ember volt ennek ellenére a maga helyén már nem él de sokszor eszembe jut amikor arra gondolok hogy "boldogok a lelki szegények" bár ezek szerint azt hogy kié lesz a mennyeknek országa nem az elolvasott vagy el nem olvasott könyvek függvénye törekszem a jóra altruista vagyok vagy azzá tett a hátam mögé sorakozott eddigi 59 évem tapasztalata szenvedése öröme és a megélt hétköznapok rutinja mások életének szemlélése nem akarok már sokat elérni az életben mert az élet egyébként sem arra való hogy sokat elérjek benne hanem arra hogy élvezzem azt hogy élek és luk van a seggemen (szerencsés vagyok) a könyveim nekem ehhez hogy ezt felismerjem segítséget adtak már azzal is ha gerincüket megsimogattam és két ujjammal beléjük nyúltam ÉLEK emberek ÉLEK és BOLDOG VAGYOK látjátok

395.	[tulajdonos]: Madách	2023-01-24 16:07
A múlt hét péntekén egész nap Madách születésének 200. évfordulóját ünnepeltük itt Nógrád vármegyében, a volt vármegye-székhelyen, Balassagyarmaton. Mi délután, a 15-45-kor kezdődő Madách-díj átadójára mentünk el feleségemmel. Időben érkeztünk a kulturális központba, mert csak a meghívottaknak volt biztosítva a két órás díjátadóra és kulturális programra az ülőhely, de így nekünk is akadt még szék, sőt, még az utánunk jövőknek is. Kicsit késve, majdnem 16-kor kezdődött a rendezvény. Több televíziótársaság, rádió, és újság volt kíváncsi a közönségen kívül a díjátadóra. A rendezvényen közösen elénekeltük a magyar és a székely himnuszt. Műsorvezető Szalai-Lovász Emőke volt. Az első rész elején a Horváth Endre díjat adták át, idén Moharos Lili, a nagyon fiatal képzőművész kapta meg. A díjat átadta Csach Gábor polgármester és Frankó Viktória, a város kulturális bizottságának elnöke. A kulturális műsorban Császár Angela mondott részleteket az Ember tragédiájából, majd a Fuvalom Énekegyüttes pompás dalokat adott elő. A magyar népzene ihlette dalokat igazán egyedi módon értelmezték át. A műsor után Balla Mihály országgyűlési képviselő köszöntötte a díjazottakat, és az ünneplőket. Majd Skuczi Nándor a vármegyei közgyűlés elnöke tette ugyanezt. Mindketten Madách halhatatlan művét tették beszédük központjába. Mindezek után Kövér László házelnök mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy Madách nem lepődne meg, ha most élne, hiszen előre jelezte művében a jövőt. Isten, család, Haza! Ez a sorrend, s ha valaki nem az Isten munkáját szolgálja, akkor az a Sátán művét könnyíti. Beszélt még egy nyelvi humorral arról is, hogy manapság nem Ádám és Éva, hanem Ádám és Béla alkotnak párt, amiből semmi jó nem sül ki. Beszéde osztatlan sikert aratott. Mindezek után a díjátadóra került sor. Dörner György, az Újszínház igazgatója méltatta a két díjazott munkáját, igaz ő maga jelezte, hogy laudációi kicsit rendhagyóak lesznek. Valóban, a baráti hang szólalt meg torkából a maga megszokott orgánumán. A két díjazott Takaró Mihály irodalomtörténész, és L. Simon László költő, a Nemzeti Múzeum igazgatója kapta. A díjakat Kövér László, és a megyei vezetők adták át. A díjátadó ismét kulturális műsorral folytatódott, a Fuvalom Énekegyüttes vastapsot kapott. Császár Angela pedig Faludy György költőtől az Óda a magyar nyelvhez című versét adta elő nagy sikerrel. Zárásul a Szózatot énekeltük el közösen, majd a földszinten állófogadást adtak a díjazottaknak, a közönségnek. (Idézet a Magyar Hírlapból: "A Madách-díjat korábban megkapta többek között R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Kerényi Ferenc, Szabó András és Bene Kálmán irodalomtörténész, Supka Magdolna művészettörténész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező és posztumusz Lukács Margit színművész. A megyei elismertek között volt Csikász István előadóművész, Őze János néptáncos, Csemniczky Zoltán képzőművész, Kapros Márta főmuzeológus, a Nógrád Táncegyüttes és a Mikszáth Kálmán Társaság." Csak zárójelben említem meg, hogy Madách díjas a Balassi Bálint Asztaltársaság is, s annak tagjaként én magam is.) ((Mosolygós emódzsi.)

394.	[tulajdonos]: humusz	2023-01-23 10:07
nemrég még mutogatott nekem a kocsijából általában a középső ujját felemelve vagy a hüvelykujját lefelé fordítva az egyik a lófaszt a seggembe a másik a kapjam be a faszát jelenti (hol van már az alapműveltségben a "recipe ferrum"? sehol... vagy seol?) nemrég még ahol tudott ártott nekem olyan dolgokat terjesztett rólam ami mind hazugság volt emlékszem a templomban az első sorban ült de láttam hogy nem ismeri a liturgiát sokáig a kocsmába járt s aztán csak otthon itta a napi sörét (nem puskából) volt amikor mentő vitte el ilyenkor barátai azt üzenték én vagy mi tehetünk a betegségéről de nem sikerült nekik bennem lelkiismeret-furdalást okozni és nem azért mert nincs lelkiismeretem (fúróm nincs) mondják majd negyedmilliárdot örökölt egy messzi rokonjától az összerakott pénzét se tudta a szeszen kívül élvezni (a szexéről nincs ismeretem de a pletyka szerint volt egy szeretője) hosszú közszereplés után bezárkózott amit addig ígért abból semmit sem tett fizetés nélkül önzetlenül soha megbocsátottam neki és bocsánatom jeléül nem szóltam hozzá nem beszéltem róla a temetésére nem mentem el más dolgom volt meg egyébként is lefagytam volna a vádló tekintetektől néhány napja eszembe jutott elképzeltem ahogy fekszik a föld alatt a koporsóban testét már szétrobbantották a bomlasztó baktériumok testnedvei szétfröccsentek a koporsó falára ami egykor volt (ember) abból egyre kevesebb marad a teste is elbomlik mint az egykori cselekedeteinek értéke

Olvasói hozzászólások nélkül

393.	karaffagye: helyesb...	[tulajdonos]: ünnep	2023-01-09 13:12
...mázsasúly...

392.	[tulajdonos]: jut eszembe	2023-01-09 12:50
Az jutott az eszembe, hogy ha az Aranybulla című film forgatását Aranybula címmel rábízták volna Kovira, nagyobb lenne a sikere! Anyagilag biztosan. (Bocs, kihagyhatatlan poén.)

391.	[tulajdonos]: vár? megy-e?	2023-01-09 12:28
Január óta vármegyében élek... hogy őszinte legyek, semmi változást nem látok még ebből. A szomszéd ugyanúgy szemetet fűt, és büdösíti vele az udvarunkat, ha erre fúj a szél. A másik épp a vármegyévé válásunk pillanataiban durrogtatott el vagy ötszázezer forintot. A sors fintora, hogy köd volt, szinte semmit sem láthatott a falu népe (a "jobbágyok") ebből a pénzpazarlásból, hiszen a tűzijáték sose annak szól, aki csinálja, hanem annak, aki messziről látja... tudják, "dicsekednék fűnek-fának, míly jó dolga van..." apropó, éljenek az Attilák sokáig. Szóval, vármegyében élünk, de a boltban már az újabb, emelt árú élelmiszereket tették ki. Rendeltem két fél disznót. Az árát nem írták a hirdetésben, a telefonban az ügyintéző elmondta, hogy azért nem írnak árat, mert sok panasz lenne utólag, ugyanis ők napi árfolyammal dolgoznak, s nem lehet tudni, három nap múlva mennyi lesz ugyanaz a disznó, ugyanaz a kiló hús. Ilyen ez a vármegyei lét! Nem lehet tudni... szinte semmit. Most akkor hogyan kell közeledni az ispánok és főispán felé? Levett sipkával, fődig hajolva? Vagy összeszarjuk-e magunkat, ha meglátunk egy méltóságos ispánt? És aki nem egy hülye "őrült majom", és tudja használni az eszét, abban azonnal felvetődik a kérdés: ha mostmár van vármegye, ispán és főispán, mikor lép tovább ezen az úton a kormány, és mikor lesz a miniszterelnökből kormányzó, s kik lesznek az új hercegek-grófok? A Győzikék? Vagy a Pataki Attilák? (Már megint Attila.) Vagy a lovag Bayerek? Igaz, lassan mind kastélyban, vagy a Várban élnek. A Karmelita erkélyére is egy grófot -oppardon, bocsánat, egy Kisgrófót hívott meg a leendő kormányzó, s büszkén mutogatta neki a panorámáját, ami csaki az övé és azoké, akiknek ő azt "odaadja". Győzike vajon mikor fog odalátogatni? Mert itt Nógrád (lég)Vármegyében nincs olyan hely, ahonnan olyan csodás kilátás nyílna a kanyargó Dunára - ja, nekünk nincs is Dunánk, csak hajózható Ipolyunk. Gyanítom, a Nógrád (lég)Vármegyei urak is építtetnek majd maguknak egy-egy ilyen szép erkélyt, de milyen kár, hogy csak a szennyet, a lepusztult földeket és házakat fogják látni. Valószínűleg a leendő kormányzó is azért csináltatta meg az erkélyt a Karmelitán, mert magasról, még a kutyaszaros Pest is szebb, ugyanis nem látszik az éjszakai hányásnyom, és nem hallatszik a hajléktalanok "csak egy százast adjon, főnök, kenyérre kell" mantrái. Így kell ezt, átnevezni mindent! Mondjuk a szar helyett eztán mondjuk azt, hogy végtermék. A doh helyett mondjuk azt, hogy gombaspóra-illat. A korgó gyomor helyett mondjuk azt, hogy figyelmeztető jelzés. A büdös szemét és rongyfüst helyett mondjuk azt, hogy a Kárpát-medencében a szomszéd országokból erre fújt, és itt megült rossz levegő. Nevezzünk át minden csúnya szót és fogalmat, és meglátják, menten jobb lesz az élet!!! Persze mindig lesznek, akiknek ez hülyeségnek tűnik. Ezek a mocskoskomcsilibernyákok. Ezeket valamilyen módon ki kellene iktatni a közéletből, sőt, a magyarok közül is. Minden baj eredője a lipsi gondolkodás, a szabadságszeretet, a demokrácia óhajtása, az egyenlőség, a testvériség, a szeretet szajkózása! Ezzel szemben ezek a lpsik már az egyedüli és igaz jobboldali keresztényeket (tudják, akik jelzőzik az embertársaikat, akik háziállatokat lőnek lappföldön) is kikezdik. Most például abba kötnek bele, hogy lehet az, hogy a leendő kormányzó a pápa ravatala előtt református létére keresztet vetett. A Bayer műsorában a Bencsik ezt olyan felemelő és kegyelmi pillanatnak tartotta, ami őt úgy meghatotta, hogy csak na. Igaz, ez egy reformátustól álszent dolog, mert vagy az egyik, vagy a másik. (A feleség nem is vetett keresztet.) Szóval, a lipsik, meg a libernyákok! Ezek miatt van ez a felmelegedés, a háborús infláció, a 45 százalékos áremelkedés az élelmiszereknél, ezek ráadásul nem a Putinnak drukkolnak, hanem a szemét ukránoknak, mert azok miért nem adják meg magukat? Akkor nem lenne tovább háború. Ezen a logokán tovább lépve a Pesti Srácok is mind futóbolond libernyák volt, mert szembeszálltak az oroszokkal. Honnan is indultam? Ja, vármegye! A vármegye szó bevezetése után lehetne igazi magyar kuriózumként a légvármegye, az ugrálóvármegye, a "megnézem, a Budai vár megy-e" is. Ja, az nem megy. Annak az épületeit épp behúzzák maguknak azok, akik nem libernyákok, hanem mélyen hazafi, magyar, keresztény, heteró, fehér családapák, családanyák. A többinek meg a bakmacska is fittyet hányjon!

390.	[tulajdonos]: ünnep	2023-01-09 11:32
"ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég" mindig utáltam sőt fájdalmat éreztem ha valamit a tömeg csinál s nekem velük kell tartanom így vagyok a karácsonnyal is volt sok év amikor fát sem állítottunk most is csak az unokák miatt és csak utolsó napon megvéve a megmaradt csonka-bonkák közül így volt ez most is a fa meggörbült gerincű letört csúcságú az egyik oldalán lapos elnyomott ágú volt ráütve a talpat olyan volt mint a részeg a második félliteres előtt a talp alá két könyvet tettem és nehezéknek egy öt kilós régi mázsasújt a gyerekek megdicsérték a fánkat hogy az milyen szép formájú és milyen pompás nem mondtam el nekik a valóságot majd megtapasztalják ők is a saját bőrükön hogy mindennek van színe és fonáka mindeközben odakinn a "világban" dúlt és tombolt a szeretet az emberek szívében nálunk minden olyan volt mint máskor

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!