Puff neki

Áll még házam a keskeny, hosszú telken,
de a műhely fala megadta magát.
Akkorát zuhant mint egy télikabát.
Nincs nyugalmam, azt férjemmel temettem.

Fagyos, téli éjek fogva tartóim.
Rettegek, nehogy csőrepedés legyen.
Elhagyott az Isten, érzem, nincs velem.
Mindenféle baj jön, elemészt a kín.

Ah, örülj! Van fedél a fejed felett!
Másnak a betevő is bizonytalan.
Talán eszedbe jut igazi szonett,

és elmúlik majd a balszerencséd.
Ha idén nem tetted meg, te oktalan:
jövőre újévkor főzzél majd lencsét!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2024-02-02 16:07:46
Utolsó módosítás ideje: 2024-02-06 02:41:08