Ne legyünk ilyen maliciózusak! Előlegezzük meg a bizalmat az újraszerveződő Dokk szerkesztőségnek, örüljünk az aktív munkának! Azzal viszont egyetértek, hogy új IMPI oldalt kellene írni a korrektül lefektetett szempontokkal, szabályokkal, sokkal jobban ügyelve a nyelvhelyességre, a stílusra és a helyesírásra! (A mulandó szó pl. rövid u-val írandó, következésképp nem "múlandokk", hanem mulandokk.)
Óvatosan vetem fel az alábbiakat: nem premierként, inkább felújításként. Talán eljutnak valakihez.
1. Most, hogy örvendetesen feltöltődött a Dokk szerkesztősége és szintén örvendetes az aktivizálódásuk, feltehetően vissza lehet térni a versek elbírálása során követett korábbi algoritmusra. De vajon hogyan működik az? Hány vélemény, vagy a vélemények milyen aránya kell ahhoz, hogy egy elbírált vers ide vagy oda sorolódjék? Még mindig csak elszórt célzásokból lehet sejteni a konkrét számokat.
2. Ennek a portálnak (számomra) feltűnően hiányzik a kezdőoldala: egyfajta bemutatkozás, üdvözlés, célkitűzések deklarálása. Bizonyos tudnivalók előbányászhatók a VERSEK és az IMPI fülre kattintva, itt-ott kissé hevenyészett megfogalmazásban, ezeket lehetne alapul venni egy informatív kezdőoldal kialakításához.
Az oldal saját kimutatása szerint az elbírálásra váró beküldött szövege száma jelenleg 1394 (ezerháromszázkilencvennégy). A leghosszabb idő óta várakozó verset 400 (négyszáz) nappal ezelőtt küldték be. Bizonyára van közöttük számos olyan, amelyre korábbi szerkesztők adtak már magasztaló vagy marasztaló véleményt; ezek aránya lehet olyan, hogy a jelenleg aktív szerkesztők elégtelen száma miatt sem egyik, sem másik irányú döntés nem hozható - feltéve, hogy a döntési algoritmus konzekvens.
Nagyon meghajszolta gyors lovát, hogy még naplemente előtt odaérjen a Nagy Vízhez. A paripa kimelegedett, majd egyértelmű jeleit adta annak, hogy meg is hűlt, de megvalósult a terv. Abban a hiszemben, hogy ő látta meg elsőként az újonnan fölfedezett hatalmas ország nyugati partjait nyaldosó óceánt, feljogosítottnak érezte magát, hogy nevet adjon neki. Hosszan gondolkodott, de aztán ránézett a ló csöpögő orrára, és beugrott a név...
Az Afganisztánban állomásozó erők egy gyanús egyént fogtak a határzónában. Az irataiból az derült ki, hogy a neve Indiom bin Diom. Most vizsgálják, hogy tálib-e.
A művészek élete nem fenékig Eiffel. Érkezett a bankszámlájára egy nagy összegű prompt Picasso: mérgében üvöltött, mint a Chagall. Nem maradt egy Vasarelly sem. No Monet.
- A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), amelynek Ön az ügyvezető elnöke, eddig alig szólalt meg, leszámítva, hogy az MMA alaptörvénybe szavazása után a SZIMA akkori elnökével, Dobszay Lászlóval együtt ön is lemondott, de újraválasztották. Két napja pedig megvédték Konrád Györgyöt az MMA elnökének a magyar kultúrából őt kirekesztő nyilatkozata ellen. Miért nem tiltakoznak a méltánytalan kormányzati intézkedések ellen is?
- Mi akadémiaként működünk, nehéz politikai állásfoglalást hoznunk. Mióta Kosáry Domokos MTA-elnök restitúciós célzattal életre hívta, majd az Akadémia közgyűlése megalapította a SZIMA-t, alapfilozófiánk, hogy lefedjük a magyar művészeti élet teljességét, sokszínűségét. Tagjaink között van Kertész Imre éppúgy, mint Jókai Anna. Képtelenség olyan politikai vagy ideológiai álláspontot megfogalmazni, amely minden tagunknak megfelel. Az is bonyolítja a dolgot, hogy a SZIMA soha nem is akart olyan jogosítványokkal bírni, mint amilyenekkel most az MMA-t fölruházzák. Hadd idézzem Domokos Mátyást, a SZIMA első ügyvezető elnökét, aki 1992-ben írt levelet Gyurkovics Tibornak, aki előzőleg megkereste őt az MMA részéről, együttműködést ajánlva: „A SZIMA-nak nincs hatalma, közhatalomra semmilyen formában nem törekszik, mert azt reméljük, hogy éppen ebben van, ebben lehet az ereje és vonzereje, s tekintélyének forrása csak az általa végzett szellemi tevékenység minősége lehet”. Ehhez képest az MMA kezdettől közhatalmi jogosítványokra tört. Makovecz Imre 1993-ban a Magyar Nemzetben nyilatkozta: „Azt szeretnénk, ha a Magyar Művészeti Akadémia olyan közjogi méltóság lenne, amelyiknek módja van a magyar egyetemeken, iskolákban folyó oktatást befolyásolni”. Jelentősen eltér tehát a két akadémia önmeghatározása, mint ahogy keletkezésének körülményei is különbözőek, hiszen az MMA-t már 1991 végén politikai szándék hozta létre.
- Amely kezdettől törvényi fölhatalmazást kívánt.
- Igen, ezt bizonyítja, hogy Antall József miniszterelnök 1993-ban Kosárytól kérte, hogy az MMA-t foglalják a készülő akadémiai törvénybe. Kosáry válaszlevelében, utalva arra, hogy az MMA puccsszerű alapításával megpróbálták kisajátítani az MTA kezdeményezését a Széchenyi Akadémiára, ezt írja: „Értesüléseink szerint ebben nem kis része volt a Művelődési Minisztérium olyan tisztviselőinek, akik korábbi marxista–leninista neveltetésüktől nehezen szabadulva mindenképpen saját elképzeléseiket szeretnék a kulturális és művészeti életre ráerőszakolni”. Végül a SZIMA mint az MTA társult szervezete azért nem lett nevesítve az akadémiai törvényben – és nem az alkotmányban! –, hogy az MMA-t se kelljen belevenni.
160- Közbevetőleg: az Antall–Kosáry levélváltáskor Fekete György, az MMA mai elnöke helyettes államtitkárként felelt a kultúráért. Milyen juttatásban részesülnek a SZIMA tagjai?
- Semmilyen juttatásban. Nem is tartanám helyesnek, hogy juttatást kapjunk, soha nem fogalmazódott meg ilyen igény. Az európai tudományos világ krémjét összegyűjtő Academia Europaeában például tagdíjat kell fizetni…
- Ehhez képest az MMA-tagok jövőre havi 150 ezer forintos életjáradékot kapnak, az MMA-elnök miniszteri, a főtitkár pedig közigazgatási államtitkári fizetést élvez.
- Az adófizetők pénzéből.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
