Óvatosan vetem fel az alábbiakat: nem premierként, inkább felújításként. Talán eljutnak valakihez.
1. Most, hogy örvendetesen feltöltődött a Dokk szerkesztősége és szintén örvendetes az aktivizálódásuk, feltehetően vissza lehet térni a versek elbírálása során követett korábbi algoritmusra. De vajon hogyan működik az? Hány vélemény, vagy a vélemények milyen aránya kell ahhoz, hogy egy elbírált vers ide vagy oda sorolódjék? Még mindig csak elszórt célzásokból lehet sejteni a konkrét számokat.
2. Ennek a portálnak (számomra) feltűnően hiányzik a kezdőoldala: egyfajta bemutatkozás, üdvözlés, célkitűzések deklarálása. Bizonyos tudnivalók előbányászhatók a VERSEK és az IMPI fülre kattintva, itt-ott kissé hevenyészett megfogalmazásban, ezeket lehetne alapul venni egy informatív kezdőoldal kialakításához.
Az oldal saját kimutatása szerint az elbírálásra váró beküldött szövege száma jelenleg 1394 (ezerháromszázkilencvennégy). A leghosszabb idő óta várakozó verset 400 (négyszáz) nappal ezelőtt küldték be. Bizonyára van közöttük számos olyan, amelyre korábbi szerkesztők adtak már magasztaló vagy marasztaló véleményt; ezek aránya lehet olyan, hogy a jelenleg aktív szerkesztők elégtelen száma miatt sem egyik, sem másik irányú döntés nem hozható - feltéve, hogy a döntési algoritmus konzekvens.
Nagyon meghajszolta gyors lovát, hogy még naplemente előtt odaérjen a Nagy Vízhez. A paripa kimelegedett, majd egyértelmű jeleit adta annak, hogy meg is hűlt, de megvalósult a terv. Abban a hiszemben, hogy ő látta meg elsőként az újonnan fölfedezett hatalmas ország nyugati partjait nyaldosó óceánt, feljogosítottnak érezte magát, hogy nevet adjon neki. Hosszan gondolkodott, de aztán ránézett a ló csöpögő orrára, és beugrott a név...
Az Afganisztánban állomásozó erők egy gyanús egyént fogtak a határzónában. Az irataiból az derült ki, hogy a neve Indiom bin Diom. Most vizsgálják, hogy tálib-e.
A művészek élete nem fenékig Eiffel. Érkezett a bankszámlájára egy nagy összegű prompt Picasso: mérgében üvöltött, mint a Chagall. Nem maradt egy Vasarelly sem. No Monet.
- A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), amelynek Ön az ügyvezető elnöke, eddig alig szólalt meg, leszámítva, hogy az MMA alaptörvénybe szavazása után a SZIMA akkori elnökével, Dobszay Lászlóval együtt ön is lemondott, de újraválasztották. Két napja pedig megvédték Konrád Györgyöt az MMA elnökének a magyar kultúrából őt kirekesztő nyilatkozata ellen. Miért nem tiltakoznak a méltánytalan kormányzati intézkedések ellen is?
- Mi akadémiaként működünk, nehéz politikai állásfoglalást hoznunk. Mióta Kosáry Domokos MTA-elnök restitúciós célzattal életre hívta, majd az Akadémia közgyűlése megalapította a SZIMA-t, alapfilozófiánk, hogy lefedjük a magyar művészeti élet teljességét, sokszínűségét. Tagjaink között van Kertész Imre éppúgy, mint Jókai Anna. Képtelenség olyan politikai vagy ideológiai álláspontot megfogalmazni, amely minden tagunknak megfelel. Az is bonyolítja a dolgot, hogy a SZIMA soha nem is akart olyan jogosítványokkal bírni, mint amilyenekkel most az MMA-t fölruházzák. Hadd idézzem Domokos Mátyást, a SZIMA első ügyvezető elnökét, aki 1992-ben írt levelet Gyurkovics Tibornak, aki előzőleg megkereste őt az MMA részéről, együttműködést ajánlva: „A SZIMA-nak nincs hatalma, közhatalomra semmilyen formában nem törekszik, mert azt reméljük, hogy éppen ebben van, ebben lehet az ereje és vonzereje, s tekintélyének forrása csak az általa végzett szellemi tevékenység minősége lehet”. Ehhez képest az MMA kezdettől közhatalmi jogosítványokra tört. Makovecz Imre 1993-ban a Magyar Nemzetben nyilatkozta: „Azt szeretnénk, ha a Magyar Művészeti Akadémia olyan közjogi méltóság lenne, amelyiknek módja van a magyar egyetemeken, iskolákban folyó oktatást befolyásolni”. Jelentősen eltér tehát a két akadémia önmeghatározása, mint ahogy keletkezésének körülményei is különbözőek, hiszen az MMA-t már 1991 végén politikai szándék hozta létre.
- Amely kezdettől törvényi fölhatalmazást kívánt.
- Igen, ezt bizonyítja, hogy Antall József miniszterelnök 1993-ban Kosárytól kérte, hogy az MMA-t foglalják a készülő akadémiai törvénybe. Kosáry válaszlevelében, utalva arra, hogy az MMA puccsszerű alapításával megpróbálták kisajátítani az MTA kezdeményezését a Széchenyi Akadémiára, ezt írja: „Értesüléseink szerint ebben nem kis része volt a Művelődési Minisztérium olyan tisztviselőinek, akik korábbi marxista–leninista neveltetésüktől nehezen szabadulva mindenképpen saját elképzeléseiket szeretnék a kulturális és művészeti életre ráerőszakolni”. Végül a SZIMA mint az MTA társult szervezete azért nem lett nevesítve az akadémiai törvényben – és nem az alkotmányban! –, hogy az MMA-t se kelljen belevenni.
160- Közbevetőleg: az Antall–Kosáry levélváltáskor Fekete György, az MMA mai elnöke helyettes államtitkárként felelt a kultúráért. Milyen juttatásban részesülnek a SZIMA tagjai?
- Semmilyen juttatásban. Nem is tartanám helyesnek, hogy juttatást kapjunk, soha nem fogalmazódott meg ilyen igény. Az európai tudományos világ krémjét összegyűjtő Academia Europaeában például tagdíjat kell fizetni…
- Ehhez képest az MMA-tagok jövőre havi 150 ezer forintos életjáradékot kapnak, az MMA-elnök miniszteri, a főtitkár pedig közigazgatási államtitkári fizetést élvez.
Persze, Tamás, természetesen igazad van, ami a bekerülés valós mikéntjét illeti. Ugyanakkor Fekete György hírhedt nyilatkozata egy nagyon konkrét szelekciós (tehát nem kontraszelekciós) kritériumot rögzített, kérdés tehát, hogy melyikünk keltette rossz hírét a testületnek.
Kétségtelen, hogy létezik a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, elméletileg (ami a rendeltetését illeti) párhuzamosan, gyakorlatilag legalább három nagyságrenddel a másik alatt, ami az anyagi támogatást illeti. Természetesen semmiféle esélyem, és persze szándékom sincs bármelyikben taggá válni.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
