NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 22:11 Összes olvasás: 126316| 257. | [tulajdonos]: Tóninak | Pálóczi Antal: NE VELEM FOGLALKOZZ | 2018-04-09 13:00 | Ezt most nem Tóninak írom, hanem róla. Bebiztosítottam magam, hogy ne is olvassa, azért írtam rögtön a nevét a címbe.
Amikor előző bejegyzésem írtam, gondoltam, hogy kapok kárörvendő reakciókat, és elhatároztam, hogy nem teszem ki, mert nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni azokat az egyébként okos, értelmes embereket, akik nem gonoszságból hanem az irányított félretájékoztatás miatt gondolkodnak másképp, mint én, és tették tehetővé azt a félelmetes jövőt, ami ránk vár. Nem csak rám, de rájuk is. Ők egy kicsit később, de szintén belátják majd, és remélem, akkor közösen keressük a megoldást.
Tóninál nem érzem magamra kötelezőnek ezt a megelőlegezett kíméletet. Olyan emberrel szemben, aki kihasználja a másik szomorúságát a saját kárörvendésére, ünneplésére, aki a földön fekvőbe belerúg, nincsenek nekem sem gátlásaim. Nála nincs sok tennivalóm ráadásul, ha ki szeretném gúnyolni, megteszi ezt saját maga. Mondhatni, ő olyan, hogy ki se lehet csúfolni.
Szóval, vesztettünk. Van, aki tudja, van, aki még nem. Pici lehetőségünk volt, pislákolt egy kis remény, ábránd maradt. Nem tudom, van-e kiút. Lehet, hogy meg sem érem.
Vesztenivalóm már nincs. Családom szétszakítva, anyagilag tönkrementem. Tőlem már nincs mit elvenni. Eddig vigasz volt, hogy írtam, kinek tetszett, kinek nem. Nekem többnyire igen. Én jól ki tudtam kapcsolódni, mondhatni, önző módon jól szórakoztam. Most ehhez sincs kedvem.
Olvastam, hogy a haláltáborok barakkjaiban is időnként felcsendült egy-egy kacagás. Ha valakinek a mindennapjaihoz elég hosszú ideig hozzátartozik a lelki, fizikai megsemmisülés tudata, egy belső küszöb magasabbra kerül, nevezzük lelki fájdalomküszöbnek. Most nekem még nincs ilyen. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 256. | weinberger: tejendő | [tulajdonos]: Szomorú vagyok | 2018-04-09 11:31 | | Meg kell próbálni minden szituációban meglátni a jót, vagy ahogy a világhírre vergődött "Brian élete" film fináléja tanácsolja: "Always look on the bright side of life", a jelentése lényegében ugyanaz. Ami engem illet, elszállt minden korábbi illúzióm a társadalmunkat illetően, másrészt bármi történjék is, az értékrendemen egy szemernyit sem változtat. Meggyőződésem, hogy a tiéden sem. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 255. | Pálóczi Antal: NE VELEM FOGLALKOZZ | 2018-04-09 11:31 | | Magyaráztam már, hogy nem engedélyeztem a Tóni megszólítást - sem neked sem a többieknek. Így most - a megszólítás ellenére - nem fogom tudni elolvasni a szövegedet. Nem mintha bánnám, csak ezzel is jelzem: fölösleges itt megszóítanod. Ha jól emlékszem - legutóbb már egyenesen osztályellenségnek fantáziáltál (mint valamilyen őskommunista). A választási eredmények most úgyis rádnehezednek - nem lehet könnyű feldolgozni ilyen mentalitással. Ne velem foglalkozz! | |
| 254. | [tulajdonos]: Szomorú vagyok | 2018-04-09 11:13 | Tulajdonképpen nem is vagyok mérges. Inkább nagyon szomorú.
Írni sincs kedvem. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 253. | T. Gabi: izgalmas | 2018-04-08 22:38 | Kedves Gyuri! Ide írok, nem a sci-fi regényedbe, hogy ne rondítsak bele.
Nagyon tetszik a regény. | |
| 252. | [tulajdonos]: Tóni naplójához | 2018-04-07 11:20 | Kedves Tóni!
Na, ezt ne vedd komolyan, egyáltalán nem tartalak kedvesnek, csak ez a hülye megszokás... most keltem fel, még nem megy zökkenőmentesen a gondolkodás, a végére összekopnak a kerekek, remélem. De ha nem, az se baj, a naplómba azt írok, amit akarok.
Kifogásoltad, hogy Tóninak hívlak, pedig nem engedted meg, hogy becézzelek.
Először is, becézzen téged aki szeret, de az egyéb neveiddel gondban vagyok. Nem kedvelem azt, ha valaki váltogatja a neveit, és érdekes, pont úgy, ahogy a szelek fújnak. Gondolom, a Népszabiban kilógott volna a Pálóczi, most meg olyan nemesi, igazi magyaros múltat sugall. Mentségedre szolgáljon, hogy nem ipszilonnal írod, de azért ez a cézé jelenthet valamit.
Tőlem tudod meg, hogy ettől nem vagy nemes? Hiszen akkor a tánczene vagy a lánczörgés is az!
No meg azért is hívlak Tóninak, mert ez a legrövidebb, és mégis mindenki tudja, hogy rólad van szó. No, lenne még ilyen, de hiába töprengek, minden szó, amit rád jellemzőnek tartok, hosszabb, mint négy betű. Bár most eszembe jutott még egy négybetűs, de azt meg moderálnák.
Szóval, nem engedted meg, hogy így hívjalak. Júúj, most rádöbbentettél, hogy engedetlen vagyok! Mindjárt visszafekszem!
Na, csak vicceltem, nem igazán foglalkozom vele, hogy Te mit engedsz vagy mit nem. Tudod, ma már olyan helyzetben vagyok, hogy mindössze egy ember engedélyére tartok igényt, de tőle sem félelemből tartok, mindössze azt szeretném, ha örömet okoznék neki. Pedig be sem perelne, csak szomorú lenne, ha nem tennék kedvére. És akkor én is.
De ezt a részt te úgysem érted, csak fuss át rajta, ne erőlködj feleslegesen!
Egyébként is, úgy látom, értelmezési problémáid vannak.
Azt írod, hogy irodalomelméletet írtam. Nem. Naplót.
"megszűnvén a valahai szerkesztőségi hierarchia, bárki lehet szerző"
Ez nem szerkesztőség, te nem vagy főszerkesztő - sem semmilyen "fő", sem szerkesztő -, én meg nem vagyok szerző. Naplót írtam.
" Ez a szöveg dilettáns megközelítése a művészfillm/közönségfilm, művészvers/közönségvers problematikának."
Az egész naplóbejegyzésem arról szól, hogy nem értek hozzá. Mondhatnám, hogy amatőr vagyok, hogy laikus, vagy akár dilettáns. És, ha nekem az a véleményem, hogy csak azt tartom jó versnek, ha minden sort violinkulccsal kezdenek, akkor azt írom, ahhoz sincs semmi közöd. Ha még jobban bebaszok este, mint tegnap, és egy bejegyzésem csupa kettős keresztből áll, ahhoz se lenne semmi közöd. Vitatkozhatnál vele, az igaz, mert ahhoz meg neked van jogod, legfeljebb holtversenyben végeznénk a "ki a nagyobb hülye" versenyben.
" Egyetemi szemináriumi dolgozatnak sem felelne meg, cikknek is közölhetetlen."
Nagyon gyorsan ki tudnám alakítani egy olyan egyetem színvonaláról a véleményemet, ahol az én, a szigorúan műszaki diplomával és szétpiált aggyal rendelkező, pusztán szórakozásból írogató ember naplóbejegyzését elfogadnák dolgozatnak! Bizisten Tóni, érdemes volt felkelnem, bearanyoztad a napomat!
Aztán írtál itt egy hosszabb értekezést a különböző emberi végtermékek irodalmi összefüggéseiről.
Ezt én le se szarom - na, még egy végtermék, ezt is versbe szedhetnéd! -, hiszen a lényeg nem az volt, hanem az, hogy vénségemre rosszindulatú lettem.
Ami biztosan kijelenthető, az az, hogy vénségemre megöregedtem, a többi puszta spekuláció. Érdekes, hogy abban a naplóbejegyzésemben ez az egy volt, amiben feltételesen igazat is adtam neked. Írtam is, hogy csak apropóul szolgált arra, hogy néhány gondolatomat megfogalmazzam. És ha nekem erről az jut eszembe, hogy a kígyónak is van keze, csak zsebre rakta, akkor azt írom. Írtak itt naplókban nagyobb hülyeségeket is, még csak dobogós se lennék.
Na, megyek, két dolgom van, az egyik az "kis", keresek egy szivárványt, aztán folytatom tovább tudományos kísérleteimet.
Feltett szándékom megtalálni a helyes arányt. Annyit akarok inni, hogy megjöjjön az ihlet, de még ne kómázzak be. Tegnap nem sikerült, de hát az empirikus kutatás lényege a kísérletezés. A tegnap sem hozott csalódást, csak nyerhetek! Ha sikerül azt a szűk mezsgyét megtalálnom, ahol már van ihlet, az jó. Ha túlmegyek rajta, az sok esetben még jobb. Legfeljebb másnap írok egy ilyen bejegyzést. Nem disszertációt, nem dolgozatot, nem tudományos értekezést. Naplót. Aminek a címében ott van, hogy Gyurcsi, most néztem, több, mint tizenkétezren olvastak már bele, közel mindenki tudhatja, hogy mire számíthat. Tehát, a gyengébbek kedvéért - jaj, ezt nem írom, mert magára veszi -, tehát, aki még nem tudná, nem kötelező olvasmány.
| |
| 251. | [tulajdonos]: Személyes megtámadtatás :) | 2018-04-06 12:01 | Tóninál olvastam egy hosszabb bejegyzése végefelé:
"És nem izadtságszagú, ahogy az öregségére rosszindulatúvá lett Gyurcsi véli, hanem hányásszagú."
Személyes megtámadtatás? Ugyan, amikor a szomszéd unokája papírcsákóban és kis faragott fakarddal "megtámadott", akkor az is az.
Inkább csak apropóként szolgál néhány gondolatom megírására.
Az jutott eszembe többek között, hogy vajon kinek írunk egyáltalán?
Vajon a képzett irodalmároknak, akik elemezgetve értékelik részletenként, akik a mesterségesen felállított szabályokkal összevetik, osztályokba sorolják, ütköztetik véleményeiket, érvelnek és ellenérvelnek, mögöttes szándékokat tulajdonítanak nekik, közben egymás szakértelmét is vitatják? Amely körben a műveket meg kell magyarázni, és a magyarázat esetenként hosszabb, mint maga a "mű"?
Vagy az olvasóknak.
Régóta hangoztatom, hogy nem vagyok irodalmár. Eddig csak gondoltam ezt, de egyre inkább megerősítve látom.
Nekem az egy jó vers, novella vagy bármi, amelynél olvasás közben alig várom a következő mondatot, sort, szót vagy akár egy sornyi szünetet. Amelynek a végén - vagy közben néhányszor - elbőgöm magam, vagy nyerítve röhögök, vagy elolvasás után percekig képtelen vagyok másra gondolni, muszáj újra elolvasnom még párszor, ahol elkezdem kutatni írójának többi alkotását, szomjazva, hogy hasonló élményekkel ajándékozzon meg, amikor sajnálom, hogy nem már sokkal előbb olvastam, amikor...
Na, egy szakember egy szóba összefoglalná, hogy katartikus élmény. Mondom, hogy nem vagyok szakember! Nekem le KELLETT írnom azt, amit leírtam.
Mint egyszerű olvasónak, nem fokozza az élményt, ha látom, hogyan készül az a mű. Illetve ez nem igaz, ha egy virtuózról van szó. Láttam a jútyúbon, ahogy egy faszi térköveket rakott le. Olyan pontossággal és sebességgel, hogy egy csukott szemű pár andaloghatott volna mögötte, ahol eddig nem volt burkolat, mire odaérnek, már van. Egyébiránt hidegen hagy, hogy ki rakta le a kőkockákat, csupán egy ember, egy brigád vagy egy okos gép, nem érdekel.
Illúzióromboló megismerni a parizer vagy akár az étolaj gyártási technológiáját. Minden falat megkeseredik, ha evés közben eszembe jut.
Viszont közben beugrott még egy gondolat. Azt tartom egy jó olvasmánynak, amely után arra gondolok, hogy kár lett volna kihagynom. Hogy szegényebb lennék, ha nem olvastam volna.
Aztán a viccek jutottak eszembe. Szerintem azok is irodalmi művek, a jó vicc mindent tartalmaz, amit azokról gondolok. Talán, mint egy haiku. A haiku fogalmával itt, a Dokkon ismerkedtem meg. Pár szótag, és mégis vers. Ha egy viccet 5 - 7 - 5 -ben írok meg, akkor haiku? Egyébként mindegy, a vicc is meg a vers is akkor tetszik, ha jó. Aztán tőlem hívhatjuk boldogságos tésasszonynak is - idézve Rideg Sándort. Egy biztos, ha egy viccet magyarázni kell, akkor megette a fene.
Vagy, nem jó az olvasó? Csak műértőknek íródott? Akkor az egy disszertáció, azokra meg nem adnak irodalmi díjakat.
Azt írta Tóni, hogy öregségemre rosszindulatú lettem. Lehet, hogy igaza van, én eddig nem így gondoltam, de az ilyet sajátmagáról nehezen állapítja meg az ember. Kíváncsi lennék, hogy ő miből vonhatta le ezt a következtetést, majd megírja, ha akarja. Bevallom, nem fogok a pisztolyomba dőlni, akkor sem, ha nem írja meg. Az biztos, én vele kapcsolatban mindig konkrét dolgokat írtam, azokra sosem kaptam választ. Nála biztos rosszindulatú az a történész is, akitől a Mohácsi Vészről hall.
No mindegy, szólt szépséges és káprázatosan okos feleségem, hogy kész az ebéd. Nem tehetem meg sem vele, sem magammal, hogy ne menjek.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 250. | weinberger: vissza a jövőbe | [tulajdonos]: Klón 2 - kérdés | 2018-04-05 15:24 | | Szia, Gyurcsi. Végigolvastam, de nem tartozom azok közé, akik az úgynevezett fantasztikus irodalmat kedvelik; nagyon válogatva csak Bradbury és Orwell jelenti nekem a kivételt. Ráadásul "antizöld" vagyok, a világnézetem kimondottan haszonelvű, ha ez bármit is jelent. A fogalmazási készséged ebben is megmutatkozik, és hallgasd meg természetesen az enyémmel ellenkező véleményeket is. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 248. | [tulajdonos]: Klón 2 - kérdés | [tulajdonos]: A klón - I. rész | 2018-04-05 14:52 | Kedves Kattintó Barátaim!
Feltettem ide ezt a kezdetleges sci-fit, figyeltem, hányan néznek rá, voltak vagy hatvanan.
Igen ám, de én úgy vagyok az ilyen hosszú írásokkal, hogy nincs türelmem végigolvasni, szerintem lehetnek mások is így vele.
Ezért hát azt se tudom, hogy akár csak néhányan is végigolvasták-e vagy sem.
Nem tudom tehát, hogy érdemes-e feltennem a további részeket?
Kértek szépen egy pár visszajelzést! Akárhogyan, ha csak annyit írna, aki kíváncsi a folytatásra, hogy jóvan, vagy jöhet, vagy mehet, vagy csak a kedvelre kattint! Lehet, hogy akkor egy új naplóban folytatnám, aminek A klón lenne a címe, ez meg megmaradna olyan összevisszának, amilyen eddig is volt.
Az elmarasztaló kritikákat is szívesen látom, ha nem is sokáig... Azokat lehet, hogy ki se teszem. Az építő jellegű dicséretekkel persze más a helyzet!
Együttműködéseteket előre is köszönve maradok tisztelettel
A Ti Gyurcsitok | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
