NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-05-14 14:05 Összes olvasás: 128018| 257. | [tulajdonos]: Tóninak | Pálóczi Antal: NE VELEM FOGLALKOZZ | 2018-04-09 13:00 | Ezt most nem Tóninak írom, hanem róla. Bebiztosítottam magam, hogy ne is olvassa, azért írtam rögtön a nevét a címbe.
Amikor előző bejegyzésem írtam, gondoltam, hogy kapok kárörvendő reakciókat, és elhatároztam, hogy nem teszem ki, mert nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni azokat az egyébként okos, értelmes embereket, akik nem gonoszságból hanem az irányított félretájékoztatás miatt gondolkodnak másképp, mint én, és tették tehetővé azt a félelmetes jövőt, ami ránk vár. Nem csak rám, de rájuk is. Ők egy kicsit később, de szintén belátják majd, és remélem, akkor közösen keressük a megoldást.
Tóninál nem érzem magamra kötelezőnek ezt a megelőlegezett kíméletet. Olyan emberrel szemben, aki kihasználja a másik szomorúságát a saját kárörvendésére, ünneplésére, aki a földön fekvőbe belerúg, nincsenek nekem sem gátlásaim. Nála nincs sok tennivalóm ráadásul, ha ki szeretném gúnyolni, megteszi ezt saját maga. Mondhatni, ő olyan, hogy ki se lehet csúfolni.
Szóval, vesztettünk. Van, aki tudja, van, aki még nem. Pici lehetőségünk volt, pislákolt egy kis remény, ábránd maradt. Nem tudom, van-e kiút. Lehet, hogy meg sem érem.
Vesztenivalóm már nincs. Családom szétszakítva, anyagilag tönkrementem. Tőlem már nincs mit elvenni. Eddig vigasz volt, hogy írtam, kinek tetszett, kinek nem. Nekem többnyire igen. Én jól ki tudtam kapcsolódni, mondhatni, önző módon jól szórakoztam. Most ehhez sincs kedvem.
Olvastam, hogy a haláltáborok barakkjaiban is időnként felcsendült egy-egy kacagás. Ha valakinek a mindennapjaihoz elég hosszú ideig hozzátartozik a lelki, fizikai megsemmisülés tudata, egy belső küszöb magasabbra kerül, nevezzük lelki fájdalomküszöbnek. Most nekem még nincs ilyen. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
