Szelei-Kiss Péter
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
58.
2014.11.16 14:43 | Péter -- re: gyors_javítás
|
Válasz erre Előzmény | Beépítettem, amit tudtam. A tanya azóta már ennyi sem. A szöveg sem kelt életre. Azért köszönöm a hozzáfűzött gondolatokat! Minden jót!
Tájkép tanyával (3.0)
Tanyaház.Tűzfala bedőlt. Árnyékok száradnak, délelőtt, pár szöszpihéző nyár alatt. Út porában elakadt ördögszekér. Nem fúj a szél. Hajdan-járdán fű közé nőtt a tört beton. Udvaron termetes gyom: egy kóró bebólogat a félig kivert ablakon.
Csönd van. Tapintható. Hallgat a madár. Lapít a tücsök. A pusztulás akár az üszög, feketéll a kimarjult vályogon.
De képzelem: az ólban malac visít, s elém gubancos kutya fut. Egy hatéves-forma komolykodva szélesre tárja a kiskaput; iramló felhők illatát érzem, a gazda tán éppen felettük jár. S látni vélem, mivé lehetne épen, ha nem volna csonka itt a táj.
| 57.
2013.07.29 21:58 | kovácske t. ján -- re: gyors_javítás
|
Válasz erre Előzmény | most újraolvasva mindkét változatot, leginkább az elsőnél a "halál"-sorral zárás akad meg, a másiknál az üszög körüli háromsoros rész tűnik furs szerkezetűnek, talána szórenden múlik csak, és persze a "képzelem". minden amit felsoroltam természetesen csak ötlet, ha bármelyik felhasználhatónak bizonyul, már nem erőlködtem hiába. és persze, ha végül a szöveg életre kel, akkor a kifogások jelentőségüket veszítik. igen, pontos megállapítás volt, hogy ez mind csupán egyféle megközelítés. minden jót! | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter | 56.
2013.07.29 06:28 | Péter -- re: gyors_javítás
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm ezt is. Dehogy unom! Sokat segített, hogy ennyire részletesen darabjaira szedte, mert ahogy én látom, az egyféle megközelítés, de igazán jól jön/jött a független értő/érteni vágyó olvasat.
– A tűzfal végül is lehet, bár egyáltalán nem volt pontos kifejezés vályogház esetében, de ötletelek, hátha akad pontos is meg nem elharapott. (Építészetileg nem helyes, de talán megengedhető, nem tudom.) A vályogot később felhasználom, ezért nem szimpatikus ötlet, itt az elején, de megfontolom. – a rímek általában csak félig-meddig kötnek, elég nagyvonalúan tudom kezelni ezeket. Soha nem indok, mivel számomra a tartalom az elsődleges, bár ezt meg nem tudhatja rólam. Szóval örülök, hogy mégiscsak meglett a logika. – ismerem, köszönöm a példát, a két (db) okán gondolhattam, hogy eleve kizárt az évszaknak értelmezés annál a sornál, de megnézem még mit lehet tenni, ha már egyszer így felmerült, hogy esetleg mégsem jól gondoltam. – a következő rész nekem is inkább az eredeti, akkor csak minimális korrekciót találok ki oda. – igen, az ablak=ablaküveg viszonylatban kívántam használni a kifejezést, de most elbizonytalanodtam. – a madaras részt csak kipróbáltam "a" nélkül, de ott megröccen így a kép-hang, talán a szórend lehet még változtatható. – jó ötlet, eredetileg nálam sem ruhák illata volt, "elcsábultam" egy köznyelvi kifejezés-összetételen. – hatévesen még nem sok oka volt egy tanyasi gyermeknek a morcosságra. A puttók esetén más a helyzet, nekik jó régóta az arcukra fagyott az a mosoly. – a képzeletes részt átgondolom; a magasabb szintű szerkezetet még nem tudom, igazából ez egy tájkép tanyával, és rábíznám ki mit gondol tovább vagy vissza. Amiket javasol (gyerekkori kötődés, múlt-jelen feloldhatatlansága), pusztán csak rutin és fiókból elővett megoldások, nem érzem fokozásnak. Ettől már az is jobb, ha teljesen elhagyom és más alapokra helyezve zárom az egész vázat. Az idealizáló-időgép viszont jó ötlet. :-)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: kovácske t. ján | 55.
2013.07.28 23:36 | kovácske t. ján -- re: gyors_javítás
|
Válasz erre Előzmény | most áll össze, hogy ha üszög=nedvesség, akkor a száradás is stimmel az elején. noha egy pocsolya-emlegetést talán még be lehetne tolni a szövegbe:) | 54.
2013.07.28 23:34 | kovácske t. ján -- re: gyors_javítás
|
Válasz erre | -a tűzfal jobban esett a sima falánál, talán mert most olyan rövid, elharapott hangulata lett. esetleg "a vályog bedőlt"? -muszáj pont száradni az árnyékoknak? muszáj pont délelőtt? tudom a rím miatt, de ez nem lehet elég indok. (ez a szívatás abban, ha rímeket csinál az ember:) -árnyékok döfködik délelőtt/hegyes árnyék döfködi délelőtt/(?) -nyár: engem megbillent egy pillanatra olvasás közben, hogy hozzá kell tennem? "nem az évszak, hanem a fa". ha lenne szó valami szállongó pihéről, itt egy jó példa, miket lehet: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=4799 (parti nagy: nyár, némafilm) -ez jobban tetszett hangzásra: "A poros úton elakadt ördögszekér. Szúrósan, sárgán. " mint a megsárgult. -a hajdan-járda is tetszett, inkább csak az alig-betont piszkálgattam volna meg benne -most a "tördezett beton" túl kevésnek tűnik egy egész sort kitölteni -a bebólogat most pár nélkül maradt, az előzőben az utolsó sor volt a ráadás, de mert rímelt a kettővel fentebbi sorpárral, nem tűnt annyira elárvultnak. és most egész rövidek lettek a végén a sorok, 2-3 szavasak, ettől olyan kapkodós érzésem támad. ("töredezett beton. Az udvaron gyom. Egy kóró bebólogat az ablaktalan ablakon") -ha még nem unta meg a töprenkedéseimet, az "ablaktalan" jelzőt is kipécéztem, talán van elegánsabb helyette. -nem szól madár: lehet, hogy mégis jobb volt "a"-val... (bartókról tartja a szóbeszéd, hogy 8-9-szer is felülragasztva átírt egyy-egy hangot a kottában, és olykor a legfelső javítás ugyanaz lett, mint az eredeti:) -eddig valami kiszáradt, repedezett földet képzeltem el, hőségben, de az üszög (http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=%C3%BC&qsearch=&qdetail=11885) megjelenése miatt inkább lápos, nedves valamire kellene gondolnom? (a gombák, a penész mind nyirkosságot igényel) -most a második versszak csupán 3 sor lett, ezt is csonkának érzem az előbbi változat után. -képzelem: van valami erőltetett a képzelet, az álom ürügyként, hivatkozásként való megjelenésében a versek szövegében. talán volna erre is tisztább, elegánsabb megoldás, sima időgéppel visszamenni egy valóságba, amikor ez a harmadik versszak-beli kép VAN és nem pedig képzelet vetíti. de lehet, hogy ebben sincs igazam, csak ötlet. -mosolyogva: már tényleg a kákán is csomót keresek, de nem túlzott idealizálás, hogy a gyerekeknek mindig kis puttóként angyali mosollyal az ajkukon kell megjelenni? (ez is csak ötlet-szintű felvetés) -ruhák illata: miért nem inkább a mosószer illata, a mosószóda és a keményítő szaga? (így egy lépcsőfokkal valódibb, földhozragadtabb lehetne. de ez is csak ötlet.) -"Látom, ami lehetne épen, ha nem csonka volna itt a táj.": a zárósor szerintem egész jól hangzik, de ha a képzeletet kivennénk az elején, akkor az utolsóelőtti sortól is szabadulni kellene, ez a lehetne éppen/épen kissé körülményes szerkezetnek tűnik amúgy is (nekem legalábbis), mi lenne, ha a gazda határban járásáról, vagy az udvarról (boci, gazdasszony, libák, annyi minden lehetne még benne, eperfa például, vagy pár sor kukorica, krumpli) lenne még pár szó, így ki lehetne tölteni a kihagyással keletkező űrt. -amit a magasabb szintű szerkezetben, a gondolatban hiánynak érzek, hogy mintha a vers így csak egy sóhajtozás volna, hogy "hej, be jó lehetne, vagy volt" (ha a képzelet helyett az időgépet alkalmazzuk), és nincs arra reflektálva, hogy a versbeli beszélő miként kötődik, kerül viszonyba a leírtakkal. lehetne gyermekkor színhelye (plusz a lezárásban tanulság: sajnos változnak az idők, nincs már az ami volt) vagy lehetne más is, csak most nem jut más eszembe. a koncepció, a" cselekményvázlat" éppoly fontos mint egy mozifilmben, azt kéne előbb szilárd alapra tenni, a technikai részletek inkább utána, abból következzenek. (perszte lehet, hogy már szilárd alapon van, csak elméláztam azon, hogy esetleg lehet fokozni:)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: kovácske t. ján, Péter | 53.
2013.07.28 21:47 | Péter -- gyors_javítás
|
Válasz erre | Egy gyors fazonigazítás után, beépítve, amit javasolt, bár a vége...talán még mindig nem. Az is megoldás lehet, ha az egész harmadikat elhagyom.
Ránézne erre is?
Tájkép tanyával (2.0)
Tanyaház. A fala bedőlt. Árnyékok száradnak délelőtt két égig feszülő nyár alatt. A poros úton elakadt, megsárgult ördögszekér. Csend van. Nem fúj a szél. A régi járda: darabokra töredezett beton. Az udvaron gyom. Egy kóró bebólogat az ablaktalan ablakon.
Nem szól madár. Nincsen tücsök. A pusztulás – a tájon üszög – feketül a kimarjult vályogon.
Képzelem: az ólban malac visít, elém egy gubancos kutya fut. Egy hatéves-forma mosolyogva szélesre tárja a kiskaput. Száradó ruhák illatát érzem. A gazda éppen a határban jár. Látom, ami lehetne épen, ha nem csonka volna itt a táj.
| 52.
2013.07.28 21:28 | Péter -- re: meo | Tájkép tanyával
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm, János. Ez gyors volt. Nagyjából én is itt látom a javítanivalókat, megfontolom és beépítem, amelyik gondolat-javaslat nekem is megfelel. A tömörítés itt most nem volt cél, bár jobb szeretem én is, közelebb is áll hozzám az a szöveg-technika. Most egy kicsit elkalandoztam a rímes-lazítósabb irányba.
A vadnyugat-kép az ördögszekér kapcsán jött elő, egy érzés, nem igazán tudom az okát, ez ugrott be, amikor láttam a tájat.
A lezárásban tökéletesen igaza van, "megbocsáthatatlan" egy sor. Örülök, hogy megerősítést kaptam ebben, és azt külön is, hogy nem csak annyit közölt, hogy "múl".
Akkor ráfigyelek még erre a szövegemre a kapott instrukciók alapján. Mert lehet, hogy "apróságok", de mégis benne vannak... Üdvözlettel.
| 51.
2013.07.28 20:35 | Kovácske T. János - szerki -- meo | Tájkép tanyával
|
Válasz erre | -szúrósan sárgán: inkább egybegyúrnám az előző mondattal. sárgállik, esetleg a tömörítés kedvéért? -alig-beton: betontöredék (csak ötlet) -Az udvaron méteres gyom:Az udvaron gyom -vadnyugat: tőlem maradhat, de meglepő, nem értem igazán miért pont western. attól még nem zavaró, csak... -Templomok sűrű csendje: nekem ez már közhely felé nyúlónak tűnik, esetleg egy "mint"-es hasonlatba bugyolálva ugyanezt? -a madár: megfontolnám, hogy "a" nélkül jobb-e ezek eddig apróságok voltak, ahol viszont eldőlt a szöveg sorsa, ez: de nincsen itt már, csak a halál. múl. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter | 50.
2013.06.09 15:40 | Péter -- re: meo | Árnyék nélkül
|
Válasz erre Előzmény | Megint csak köszönöm, Zoltán. Egyáltalán nem volt félreérthető, habár így kibontva, pontosítva, sokkal inkább megerősítést nyert, amit kiértettem az előző hozzászólásból. Hogy más szerki, vagy más olvasó mit lát és hogyan, ha úgy érzik, hogy érdemes, majd ideírják. Szívesen veszek minden észrevételt, benyomást, mert ebből látom, hol lehet hol van még fejlődni valóm. A billegés valóban nem a madár hátán történik, és az árnyék nélkül sem a reggelre igaz feltétlenül, bár így fogalmaztam meg, de ezek a mozgások gondolatok ott kezdődnek, hogy "Lefelé néz." De elfogadom, hogy nem működik ez a két sor, (eredetileg tettem egy üres sort elé), nehéz átélni, még nehezebb megélni... Mindegy. Örülök, hogy ismét - meglehetősen részletesen megfogalmazva - elolvashattam egy szerki/olvasó visszacsatolt gondolatait. | 49.
2013.06.09 15:19 | Zerza Béla Zoltán - szerki -- re: meo | Árnyék nélkül
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Péter!
Talán félreérthetően fogalmaztam. Természetesen nem gondolom úgy, hogy egy versben ne volna összegyeztethető egymással a realizmus és az irracionalitás. A fantáziaképekkel sem szokott bajom lenni, sőt, úgy érzem a legtöbb esetben ezek működtetik igazán a költészet. „Fejünk fölött elrepül a nikkelszamovár”, és jó eséllyel rá se kérdezünk, mert elhisszük. A hihetőség számomra valahol korrelál az átélhetőséggel, ezt a kassáki képet, meg azt is, ami a versed előtte lévő 6-7 sorában történik át tudom élni, de a zárlatot nem. Nem tudom megjeleníteni magam előtt az árnyék nélkül egy madár hátán billegő reggelt, nem tudok erre kielégítőbb magyarázatot adni, minthogy nekem nem megy. Gyakran mondtam itt olyat, hogy általában nem szokott működni a költészetben a fogalmi természetű dolgok tárgyiasítása, illetve megszemélyesítése, talán mert sokan is élnek (vissza) vele, de még inkább azért, mert túl megfoghatatlan, szétfolyós, és nonfiguratív lesz az élmény. (Valahol ezt értettem költőieskedés alatt, némileg pontatlanul). De erre is tudnék kivételt mondani. Ma délelőtt olvasgattam egy kicsit Krusovszky Dénes legutolsó kötetét (A felesleges part), és ott mélyen megragadt bennem egy szövegrész:
„vajon melyik szerszámmal könnyebb az odaégett kedvességet felkaparni?”
Itt mintha működne nekem, szubjektív szempont, persze. Megint nem tudom megindokolni, talán mintha a szerszám és az égettség képe konkretizálna bennem valami átélhetőt.
Talán Pilinszky egy fontos gondolatával tudnám még magam kiegészíteni, amit csak tartalmilag tudok idézni. Akkor van igazán jól megírva egy vers, amikor minden egyes sorától átég a papírlap. Na most szerintem ezt a hatást nem sikerül fenntartani a végén. Nekem úgy tűnik, mintha csak be szeretted volna fejezni a verset gyorsan, és mintha ilyen hasra ütés szerű megoldás jellemezné a címet is. De persze lehet, hogy tévedek, más szerki, talán másképp lát, engem ez a zárlat nem győzött meg.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter | 48.
2013.06.09 12:51 | Péter -- re: meo | Árnyék nélkül
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm, Zoltán, de az indokolatlanságot nem osztom, mert pontosan az az indoka, ami érzésként remekül elő is jött "költőieskedő, illetve zavaros". Reálisból vált (talán) szürreálisba, de, ha ez nem is érzik ki, nem gond, akkor marad az elsődleges cél, a zavarkeltés. (Akár csak egy "indokolatlan" káromlás egy jól felépített szöveg záró gondolatsorában, merthogy ilyen is van. :-) )
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Zerza Béla Zoltán - szerki | 47.
2013.06.09 12:10 | Zerza Béla Zoltán - szerki -- meo | Árnyék nélkül
|
Válasz erre | Számomra a legutolsó sor rontja el. Addig húsbavágóan realista és átélhető, az "árnyék nélkül billeg a reggel" viszont indokolatlanul költőieskedő, illetve zavaros. Hogyan billeghetne már a madár hátán a reggel? :-) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter | 46.
2013.06.09 09:39 | Ujvári Csenge -- re: sohanyár
|
Válasz erre | Faludi Ádámot én még nem olvastam, de most már biztos fogok. És utánanéztem már egy kicsit az alkotónak, mert azt gondolom, nem szégyen a tanulás senki számára. És az ilyenfajta irodalmi párbeszédeknek lehet értelme itt a Dokkon, amit persze csak ilyenfajta "úri modorral" lehet folytatni, amilyent Péter képvisel. Mert ezzel még az olyan provokatőröket is meg lehet szelídíteni, amilyen én vagyok. :) | 45.
2013.06.09 09:18 | Péter -- sohanyár
|
Válasz erre | Közben rájöttem, pl. Faludi Ádám használta "A Kormányzó csonka márciust örököl. Leül vele a Sándor-palota bejáratánál, és megtervezi a Sohanyár tavaszát (...)" | 44.
2013.06.09 08:58 | Péter -- re: eszköztár
|
Válasz erre | Hasonlóan gondolkodhatunk, mert hangulat-áthallásként valóban bejön a "soha már" is.
Nem tudom, kinél láttam, viszonylag nagy mennyiségű szöveget olvasok napi szinten is, de tudom, hogy találkoztam így ezzel a kifejezéssel. (Ha újra találkozom meg fogom jegyezni, kinél volt és milyen kontextusban, hogy ne maradjon nyitottan.) | 43.
2013.06.09 08:50 | Ujvári Csenge -- re: eszköztár
|
Válasz erre Előzmény | Igen, nekem is ismerős volt. Vas István jutott eszembe, de lehet, hogy nem ő.
És a "soha már" is eszünkbe juthat, bár azt nem vonta egy szóba össze Tóth Árpád. | 42.
2013.06.09 08:35 | Péter -- eszköztár
|
Válasz erre | Igen, talán hapax legomenon, de lehetne éppenséggel jelentéssűrítő szóösszetétel. A költői eszköztár valóban tág választási lehetőséget kínál. Egyébiránt láttam már lírai szövegben így megfogalmazva, hogy "sohanyár". | | A fenti posztra érkezett válaszok: Ujvári Csenge | 41.
2013.06.09 08:12 | Ujvári Csenge -- re: meo | térintés-re: L.A.
|
Válasz erre | Miért ne lehetne olyan szó, hogy "sohanyár?" Úgy hívják ezt a költői eszközt, hogy hapax legomenon. (De ennek sem fontos utánanézned, ha nincs kedved.) | 40.
2013.06.08 20:41 | Péter -- re: meo | térintés
|
Válasz erre Előzmény | Szándék szerint nincs benne ugrás, mint ahogyan nincsen "én" sem, bár a beszúrás miatt valóban lehet így értelmezni. Mindenesetre jó meglátás! (Csak ránézésre olyan lelombozódott.) Ha nincs is, most már van. | 39.
2013.06.08 20:35 | Lévai Attila -- re: meo | térintés
|
Válasz erre Előzmény | Nem jobb megcserélni az utolsó két versszakot? Akkor nem lenne ide-oda ugrás se a te és én között.
Azon is gondolkodtam, hogy van-e olyan szó, hogy sohanyár. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter | 38.
2013.06.08 20:07 | Péter -- re: meo | térintés
|
Válasz erre Előzmény | Kihámozva a hangulatot, eddig jutottam:
kövek házfalak vonuló madarak égbolt alá görbülő tér
boltívek árnya a válladhoz ér
éjszakák sötétjét hordozod hiába takarod magad barokk hajnalok szín- játékába
– lelomboz ez a későn jött koranyár –
tavaszt vártál de ki maradt
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Lévai Attila | 37.
2013.06.05 18:41 | Péter -- re: meo | térintés
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm, Gábor! Ilyen érzésem volt nekem is, ezért hoztam. Pontosan a példának felhozott rész volt a legnagyobb problémám. Nem tudtam ennyire pontosan megfogalmazni mi az, ami zavart, de igen, valami ilyesmi. A perspektíva és idő egybemosása az elhibázott szövegrészben valóban jó meglátás. Ez a képsor bizony túlexponált lett.
| 36.
2013.06.04 20:56 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | térintés
|
Válasz erre | Péter, érzésem szerint nem ért ez még verssé, inkább csak a hangulata marad meg az olvasóban, ámbár néhol itt is erőltetett a fogalmazás, vagy túlzóak a képek. Például mindjárt az első versszaknál a "madarak tollhegyéről lecsöppenő fénygömbök alatt hömpölygő tér" elhibázott, hiába a leíró jelleg, a tájképszerű hangulat, eleve olyan összetett a mondatszerkezet, hogy kiolvasni is nehézkes volt, másrészt a madarak tollhegyéről "lecsöppenő" fénygömb (mely már-már tudományos folyóiratban olvasható kifejezésnek tűnik itt a szövegben, tehát stílustörésnek is mondható) ugyan elképzelhető optikailag, de egy olyan pillanatot ragad meg, melyet fényképezőgéppel is nehéz "megállítani", másrészt perspektíva-függő, mert ha olyan közel vagyok a madarakhoz, hogy az alattuk hömpölygő térre látok (mondjuk egy ház ablakában), akkor nem biztos, hogy a "fénygömböket" láthatom lecsöppenni. Mindenképpen túlbonyolítottnak érzem a képet, túlontúl komplexnek, hogy ezeket egyszerre láthassa, érzékelhesse adott perspektívából valaki. Hiszen ha azt a pár pillanatot kapom le mikor a vonuló madarak a horizonton adott szögben helyezkedve repülnek, és a naplemente fényei megvilágítják őket, akkor a hömpölygő tér az én szememmel nem hömpölyög, és főleg nem a fénygömbök alatt. (hanem ott, a helyén) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter, Péter | 35. 34.
2013.05.19 20:36 | Péter -- re: meo | Átszállás nélkül
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm, Sándor! Részemről, már a mai "játékért" és a korábbi tanácsokért/véleményekért megérte, amiket eddig kaptam. A kategória-gombnyomás nem az én "dolgom". Azt megteszik azok, akiknek ez, feladatuk.:-)
| 0 25 50 |
|