Szálloda a semmi közepén

A szeretett fizet, a világ nem egy bárpult.
Méregtől boldog, senkid vagyok mindened
Tarts oda a mélység mérőt,lássam, mekkora a vágyam.
A föld vére a víz, áttetsző,
Az ember vére a lélek ,láthatatlan.
Annyira nem is tudni van- e valójában.
Felszerelt gólyalábak,
Menni kell zárnak.

Ki nyílt a szellemfalu
Esély sincs Odettre
Csak mi vagyunk az utcán
Alszik a munkás,
Régi idők itt hagyott palástjait
Húzva, képviseljük az életet
Elszaladt miután becsengetett
Tegnap este két kisgyerek.

Ebben a matériában nekem nincs kedvesem
Nem tartja fel a takarót ,bújj ide hozzám.
Rorting heggyel lyukas fogat feltár.
Négy bástyásból kettő letört fogának  
Nyelve hegyével jövőt látja.
Azt hazudja, elfelejtettem mit hazudik.
Mindegy is ha nem igaz .

A semmi közepén készülő szálloda
Uniós forrásból, százötven millióért de nincs uszoda.
Azon töprengtem, biztos  terveztek vendégeket is oda.
Vagy csak mint szuvas fogat, keserű kint rángat az ideg.
Szállodát építettünk a semmi közepére .
A valamire épített boldogság helyett.
Az nem lehet.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-06 10:29:37
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-06 10:29:37