NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 20:50 Összes olvasás: 64353Olvasói hozzászólások nélkül| 433. | vajdics: bocsánat | [tulajdonos]: ... | 2019-10-13 20:16 | "Erős kötelék ez. Erősebb, mint az éppen csak elkezdődött barátságunk volt."
Magamat idézem. Kaptam egy Facebook-üzenetet, amelyben valaki jelzi, hogy a fenti mondatom félreérthető.
Itt szeretném jelezni, hogy a BARÁTSÁG szó alatt én nem férfi-női kapcsolatot értek. Azt én másként nevezem.
Elfogadom mégis a figyelmeztetést. Nem lett volna szabad ezt a húrt megpendítenem.
Arról van szó, hogy tényleg nagyon kedvelem Filip Tamás verseit. Nem tehetek róla. Ezért kizárólag ő a felelős. Az ő bűne, hogy nem találok kifogást soha egyetlen versében sem.
Elmentem több kötetbemutatójára, volt, hogy én voltam az egyetlen DOKK-os. Pár szót váltottunk is. De ezt valóban nem lehet barátságnak nevezni. Kellene valami elnevezést találni erre a viszonyulásra.
Bocsánatot kérek a szóért: barátság. Az üzenetíró szerint butaság volt leírnom. Hát, sajnálom.
A. | |
| 432. | [tulajdonos]: ... | álneves: álarc-mögül | 2019-10-13 17:55 | Kedves Álneves!
Remélem, ezzel a filmrészlettel nem arra célzol, hogy te is a barátom szeretnél lenni. Nem barátkozom fantomokkal. Még akkor sem, ha angyaloknak hiszik magukat
A berlin fölött az ég egy régi barátnőm kedvenc filmje volt. Több, mint 25 éve nem láttam. Mármint a barátnőmet. Egy svájci fizikushoz ment feleségül, és most Kaliforniában élnek. A filmet pedig egyáltalán nem láttam még. (Bakancslista!)
Úgy tudom, az ez évi Nobel-díjas regényéből készült.
Vajdics Anikó
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 430. | [tulajdonos]: ... | 2019-10-13 12:21 | Kedves Baltazar!
Tévedsz. Velem kapcsolatban, saját magaddal kapcsolatban és az olvasók értelmi képességét illetően.
Az, hogy szóba hoztam néhány álnevest, arról nem én tehetek
1. Nem csak néhány álnevest hoztál szóba, kedves, Baltazar, hanem szó szerint idézted az egyik mondatomat arról, hogy van két ügyes megoldás a Hetedíziglen-ben – azzal a különbséggel, hogy te az ügyes szót idézőjelbe tetted. Ezzel nem Eke Mátét vagy Buga Jakabot sértetted meg, hanem a Francesco de Orellanát és Ötvös Németh Editet. És engem, mert gúnyolódtál azon a mondatomon, amivel én nem bántottam senkit. Téged sem. Én nem Simfet védem, hanem azokat, akiket ő miatta bántasz. Magamat is belértve.
2. Amit te hozol szóba bárkivel kapcsolatban (legyen az álneves vagy nem álneves), arról igenis te tehetsz, nem az, akit emlegetsz. A te mondataidért te vagy felelős, nem az, akiről beszélsz. Legyél legközelebb korrektebb. Aki olyan nagyvonalú eleganciával tud verset írni, ahogyan te (tudod, milyen nagy tisztelettel vagyok a költészeted iránt, és ezen nem változtathat semmilyen vita), hogyan vetemedhet ilyen kisvonalú megjegyzésekre?
3. Az álnevesekről. Egyetlen egy álneves játszik velünk a Hetedíziglen-ben. Simf. Olyasvalakit idekeverni (Pink), aki soha egy verset nem adott be erre a helyre, csúsztatás, kedves Baltazar. Te okos ember vagy, de az olvasó se hülye, hidd el. Ha nem vagy pontos (pengepontos), hanem maszatolsz, a morgolódásodból csak annyi jön le az olvasónak, hogy össze-vissza vagdalkozol. Áskálódásnak tűnik, amit csinálsz, nem tud az ember arra figyelni, amiben esetleg tényleg igazad lehetne.
Ő valósággal robotol azért, hogy mindenki mindenkit szeressen – Biztos vagyok benne, hogy ezt nem gondolod komolyan. Ezzel csak azt bagatellizálod el, hogy nekem van bátorságom szembeszállni veled, amikor igazságtalanságot észlelek. Vállalva azt is, hogy nem fogsz engem kedvelni. Ez nekem ráadásul nem kerül semmibe (robotról szó sincs), nekem ez jön csípőből. Így nőttem fel, nálad sokkal keményebb edzőim voltak, ha nem állsz le a piszkálódással, hosszú menetre számíts.
Szerep ez, persze, ahogyan tiéd is. Mindketten elég nárcisztikus személyiséggel rendelkezünk ahhoz, hogy elhiggyük, fontos, amit csinálunk. Pedig. Hogy Pálóczi jelenleg Nagyítóban lévő verséből idézzek: „közeleg immár a növények! és az állatok feltámadásának ideje.” Ne hidd, hogy olyan fontos vagy. Ne higgyem én se.
Ja, és: amikor Szokolay az alteregódat szapulta, mert nem tudta elviselni, hogy két verset is beadsz a játékba, Filip Tamás néven egyszer és Vincze Sándor álnéven még egyszer (míg más, akinek nem volt vezetékneves álneve, csak extrába küldhette be a plusz-alkotásait), melletted is kiálltam. Utált is érte rendesen az ősellenséged.
Ja, és: akkor hinném el, hogy valóban aggódsz a DOKK-ért, ha nem arról beszélnél folyton, mit nem kelleni másoknak csinálnia, hanem azokról a dolgokról, amelyeket szerinted meg lehetne csinálni. Esetleg te magad el is kezdenél példát mutatni – talán lennének követőid is. Így csak abban mutatsz szerintem nagyon rossz példát, hogyan lehet belekötni másokba.
Üdvözlettel: Vajdics anikó
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 429. | vajdics: ... | Simf: Egyik szemem sír... | 2019-10-13 12:18 | Kedves Simf!
Ebédet kell főznöm, és eddig el voltam foglalva Baltazar megjegyzéseivel, ezért rövid és nyers leszek: én nem barátkozni jöttem a DOKK-ra. Nem tudom ki vagy, a verseid jók. Bár az utóbbi időben átmentél bennük önigazolásba, és az nem tesz jót a költészetnek.
Sajnálom. Ennyi időm nincs a DOKK-on folyó vitákra. Még a végén tényleg robot lesz az itteni működésemből, és azt nem engedhetem meg magamnak.
A fontos dolgok nem itt történnek. Hidd el.
Anikó
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 428. | Simf: Egyik szemem sír... | [tulajdonos]: ... | 2019-10-13 08:16 | Kedves Anikó!
Kezdeném azzal, hogy megértem, ha nem hozod nyilvánosságra ezt az üzenetet, de emlékeim szerint ez nem egy olyan napló (persze, ez is árulkodó, számomra pozitív).
Nem először viszed el helyettem a balhét. (Csak halkan jegyzem meg, nekem ilyen szituációkban mindig a korpás mondás jut eszembe.) Vannak itt olyan naplók, amikhez jóideje bottal sem piszkálnék hozzá, s most sem teszek kivételt, a nickneves tulajdonos nem tudna számomra olyat mondani, amit ne tudnék elképzelni az elolvasása nélkül is. (Más kérdés, ki akarna ilyet elképzelni.)
Bajnokok ők, az igazság bajnokai, a saját igazságuké. Mert a másik igazsága számukra sz@r, vagy nem is létezik.
Mondhatnám, nagyon sajnálom, hogy elvesztettél egy ilyen barátot (?),
de mindketten tudjuk, ez nem lenne igaz. Jóvátételként nem tehetek mást, felajánlok egy másikat. Remélem, nem veder.
Barátsággal
Simf | |
| 427. | [tulajdonos]: ... | 2019-10-12 22:11 | De jó, van már két "ügyes" megoldás a Hetedíziglen-ben. Nem tudom, talán Eke Máté és Buga Jakab.
Kedves Baltazar!
Tájékoztatlak, hogy Francesco de Orellana és Ötvös Németh Edit megoldása érkezett be elsőnek a Hetedíziglen-be. És tényleg ügyesen használták fel a szavakat. Az „otromba” szót is, amit nekem például a nehéz volt elhelyeznem.
De hamarosan jön Simf és Pink, és máris négynél járunk.
Ördögöd van, de csak félig. Simf verse valóban megérkezett. Pink nevű szerzőnk viszont, tudtommal, eddig nem volt.
Egyéb eseményről egyelőre nem tudok beszámolni. Ha csak azt nem számítom eseménynek, hogy az én versem is elkészült, és tényleg máris négynél járunk. Gondold azt, hogy Pink helyett írtam. Én vagyok jelenleg a játékvezető a Hetedíziglen-ben, illik nekem elvinni a balhét.
Ha jólesik, képzelj engem a sivatagba, amint a DOKK minden hamisságával, minden vétkével, mindenféle bűnével a fejemen kerge kecske módjára le-föl rohangászom.
Kend rám Aranyi Gábort is. A két dolog (ami a Hetedíziglen-ben történik és amit A. G. művel) mintha a te fejedben összetartozna. Mit tehetnék én ez ellen? Ugrok, mint a kecske a bejegyzésedre. És te tudod, hogy így lesz. Erős kötelék ez. Erősebb, mint az éppen csak elkezdődött barátságunk volt.
Jó éjszakát, drága Tamás: Vajdics Anikó
| |
| 426. | [tulajdonos]: ízelítő | 2019-10-10 23:45 | Ez egy magyar költők életművén edzett machine learning algoritmus. Készítette: Atanaszov Olivér és Török Ádám. Ha érdekel hogyan működnek a neurális hálózatok:
http://karpathy.github.io/2015/05/21/rnn-effectiveness/ A projekt forráskódja elérhető githubon: https://github.com/ben0it8/poetry-language-model
Arany János
Megrezzent a leány eme hideg kéztől,
Féle leányod, mint előbb, mint gyermek.
A manó se tudja, mit nem! - nem hiába!
Vén létező helység körül értek, mivelszerü élet
A neve, ki a duna folya-t az adórul
A király, ki a nagy viadalt hallja,
A kocsi, ki tér a megyében,
Ig, az üszköt, szárnyát és bebúvatott
Socérő, - nem a soha megérd meg
A két hős, mielőtt a szoros útba?
Ady Endre:
Mért is tudom már: így éltünk?
S már a mi erőnket kivánják.
Éjszakáról, mely most ködös volt, hogy aki
Beléd oldni, és gondolatnak,
S ha ezerszer kell hitet vallnunk?
S ha árván, a mába nem vakul?
S ki rossz-e még nagy-holdok meg.
Fényön áldozától kied csukliken, ... és e furcsa hajóm.
József Attila
Űr, a világ alázatosan ül a
A férfi, a világ.
Orvosunk, hogy ti vagytok a gazdám, mert egyetlenegy vagytok ti
Hosszú künn az uccán, kikél s hamis!
Csak egy nagy, sajgó gerinc vagyok,
Föl kell a szép, mert megtévest,
Csak egy, nagy reggel az ember,
A kék, a lágy, lágy habok s az erős vidéki
A gyermek, a meg, sir- volt,
S csak száz ezer éve.
Kassák Lajos
Prédikálom együtt az új világ kezdetének
Rőt pillantásod varázsolt körém.
És nagyon egyszerűen szomorú volt mindez
A rendből amit betakart
A taposatlan nap s az én nem értesz vele.
A fölsrófolt reflektorok alatt éltek.
A döglődés rovátkáit, itt-ott nevekkel s
Az új társadalomoliken összekeresztezett s a farkas
A megvokített mezőkön.
Az ő vörösségével most kinyitották a szájukat:
A megkőnök és azt mondta:
A rőttdelgőre kent címtáblákból kiesnek a!
Pilinszky János
M. csíkos rabruhát visel, haja,
Pedig, hogy végül elég egy óriási télben föllépkedett
A jeges lépcsőkön a betemetett tabernákulumig, s fölmutatta
Aki nem volt, mint a gyurma,
A mozdulatlan, balra az öregasszony. a zenekar elcsendes
Amiben iván szükségszerűen az ártatlan szenvedések övezetét látja -
És művészet a század, az élet betűi. örök
Képzeletünk: jó, hogy képzeletünk szerepe messze túlnő a
A legtöbb, mint az első gyerekkori bűnbeesés.
Végül minden az emberi képzelet érintkezésbe léphet azzal a század?
| |
| 425. | [tulajdonos]: oroszlános-és-egyéb-állatos | 2019-10-09 23:55 | ORRONDI Hát az oroszlántól nem ijednek meg az asszonyságok?
ÖSZTÖVÉR Én tartok tőle, mondhatom.
ZUBOLY Uraim, meg kell fontolni a dolgot. Isten őrizz, asszonyok közé oroszlánt vinni; rettentő ám az; mert nincs borzasztóbb féreg, mint az eleven oroszlán; erről tennünk kell.
ORRONDI Hát egy másik prológusban ő is mondja meg, hogy ő nem valóságos oroszlán.
ZUBOLY Nem úgy; meg kell mondani a nevét, és a fél pofája hadd lássék, ki az oroszlán tarkója megől; maga is szólaljon meg a nyíláson keresztül, így vagy ilyetén defectussal, mondván: „Asszonyaim, vagy: szép hölgyeim, bátorkodom óhajtani, vagy esedezni, vagy könyörögni: ne féljenek, ne reszkessenek: itt az életem az önökéért. Holtig sajnálnám, ha igazi oroszlánnak néznének: nem, én nem vagyok afféle izé: ember vagyok mint más”; akkor aztán megmondhatja, hogy ő senki egyéb, mint Gyalu asztalos.
(Később.)
Oroszlán, Holdvilág jőnek
OROSZLÁN „Asszonyaim, kiknek gyönge szíve retteg,
„Ha egy egér cincog, egy pici szörnyeteg,
„Gondolom, reszketnek most vacogó foggal,
„Mert egy vad oroszlán bőg veszett haraggal.
„De Gyalu vagyok én, az asztalos, íme!
„Nem vad oroszlánnak nősténye, se híme:
„Mert ha én most élő oroszlánná válnék,
„Baj volna, mit uccse! magam is sajnálnék.”
THESEUS Igen nyájas bestia és jó lelkiösmeretű.
DEMETRIUS Ily becsületes bestiát még nem láttam, fenség.
LYSANDER Ez az oroszlán, bátorságra nézve, igazi róka.
THESEUS Az ám; szerénységre pedig liba.
(Shakespeare: Szentivánéji álom)
| |
| 424. | [tulajdonos]: ... | 2019-10-09 12:07 | Julio Cortázar
UTASÍTÁSOK A LÉPCSŐ MEGMÁSZÁSÁHOZ
Bizonyára mindenki megfigyelte már, hogy a talaj gyakran meggyűrődik, olyanformán, hogy az egyik része a talaj sík felületére merőlegesen, a másik pedig az említett
felülettel párhuzamosan helyezkedik el, helyet adva egy újabb merőleges meggyűrődésnek, és ez spirálisan vagy tört vonalakban a lehető legkülönbözőbb magasságokig megismétlődik. Előrehajolva, bal kezünket az egyik függőleges részre, jobb kezünket pedig az ennek megfelelő vízszintesre helyezve egy lépcsőfok vagy lépcső pillanatnyi birtokosai vagyunk. Minden egyes lépcsőfok, amint láttuk, két elemből áll, és egy kicsit magasabban és egy kicsit előbbre van, mint az előző; és ez az az alaptétel, amely a lépcsőnek értelmet ad, hiszen bármilyen más kombináció, eredményezzen szebb vagy festőibb formákat, sohasem képes arra, hogy a földszintről az emeletre vezessen
A lépcsőket szemből másszuk meg, mivel hátrálva vagy oldalazva igen kényelmetlen volna. A természetes tartás a következő: talpon maradunk, a karunkat lazán lelógatjuk, a fejünket felemeljük, de csak annyira, hogy még jól lássuk azt a lépcsőfokot,
amely azt a másikat követi, amelyre lassan és egyenletesen épp most lépünk. A lépcsőn
való felmenetelt azzal kezdjük, hogy felemeljük a testünk alsó, jobb oldali részét, amely
általában bőrbe vagy szarvasbőrbe van bújtatva, s amely, néhány kivételtől eltekintve,
pontosan elfér a lépcsőn. Amikor említett részünk, melyet a rövidség kedvéért lábnak
nevezünk, már az első lépcsőfokon van, magunk után húzzuk a megfelelő bal oldali
részt is (amelyet szintén lábnak nevezünk, de nem szabad összekevernünk az előbb
említett lábbal), és felemeljük a láb magasságába, majd folytatjuk a felemelés műveletét
egészen addig, míg a második lépcsőfokra nem helyezzük, így azon nyugszik a láb, az
elsőn pedig a láb nyugszik. (Mindig az első lépcsőfok a legnehezebb, egészen addig,
amíg nem találjuk meg a mozdulatok megfelelő összehangoltságát. A magyarázatot
megnehezíti a láb és láb elnevezések egybeesése. Kérem, nagyon vigyázzanak rá, nehogy egyszerre emeljék fel a lábat és a lábat.)
Miután így felérkeztünk a második lépcsőfokra, elegendő váltakozva megismételni
ezeket a mozdulatokat, egészen addig, amíg a lépcső tetejére nem érünk. A lépcsőt
könnyedén, egy kis sarokmozdulattal hagyjuk el, amellyel mintegy odaszögezzük a
helyére, ahonnan nem is mozdul el többé, egészen addig, amíg le nem jövünk rajta | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
