| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2018-07-23 19:24 Összes olvasás: 2447Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 27. | Vajdics Anikó: javíthatatlan | Duma György: Don't cry | 2018-06-29 10:00 | Nehéz engem megbántani, kedves György.
Egy ideje ismétlődő hangulatokat figyel meg nálam, bizonyára azt is megfigyelte, hogy csak azzal "vitatkozom", akivel érdemes.
"a témaválasztásaink nem függetlenek az adott pillanatbeli lelkiállapotunktól." Nem. De hol van már az a "pillanat", mire vers lesz belőle! Én fényévekkel tudok arrébb libbenni egy adott állapottól, mire ide kerülök, ebbe a kikötőbe.
Ön folyton meg akar engem javítani. Ne csodálkozzon, ha kapálózok. Igaz, akkor is kapálóznék, ha elrontani akarna.
A.
Ui,: Amikor verset ír az ember, nem írni volna jó. És : mindenki be van a héttoronyba zárva, az is, aki úgy tesz, mintha ő nem lenne sosem.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 26. | Vajdics Anikó: otra vez | 2018-06-29 09:38 | Megittam a délelőtti kávémat, nekiugrom még egyszer az előbbi levélnek:
Kedves György!
A lányáé a jó, mert pontosabb és egyszerűbb -- ugyanolyan természetesen egyszerű, mint az eredeti. Köszönöm, hogy megajándékozott vele. A fordítók (köztük én is), néha hajlamosak túlfordítani a verset. A Terebess-fordításokról nem tudtam, pedig spanyol-szakosként tudnom kellett volna róla.
M. Kiss Gábor hasonló hangulatú, Tér Kép Tájoló (III.) című verse miatt vettem elő Octavio Paz-"haikut", kissé meggondolatlanul.
A.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 25. | Vajdics Anikó: gracias | Duma György: mese | 2018-06-29 09:35 | Kedves György!
A lányáé a jó, mert pontosabb és egyszerűbb -- ugyanolyan természetesen egyszerű, mint az eredeti. A fordítók (köztük) én is, néha hajlamosak túlfordítani a verset. Köszönöm, hogy megajándékozott vele. A Terebess-fordításokról nem tudtam, pedig spanyol-szakosként tudnom kellet volna róla.
M. Kiss Gábor hasonló hangulatú, Tér Kép Tájoló (III.) című verse miatt vettem elő Octavio Paz-"haikut", kissé meggondolatlanul.
A.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 24. | Duma György: Don't cry | [tulajdonos]: Don’t cry for me, please | 2018-06-28 17:23 | Kedves Argentina!
Nem az első eset, amikor egy alkotást szó szerint veszek, és természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mindnyájan írkálunk mindenfélét, össze-vissza, ha magunkról, ha másról.
Azonban a magam tapasztalata az, hogy a téma választásaink nem függetlenek az adott pillanatbeli lelkiállapotunktól.
Remélem, nem bántottam meg. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 23. | Duma György: mese | [tulajdonos]: mese | 2018-06-28 17:18 | A fövenyen
madárnyom-írás:
a szél emlékei.
(Ez a Terebess fordítás)
Madárláb írta
emlékek a homokban:
a szél álmai.
Ez Anikóé, másutt.
Ha a lányom nyers fordítását veszem alapul:
A homokon
Madarak írása
A szél emléke(i)
akkor Terebess valószínűleg közelebb áll az eredeti szöveghez, de én hiszek a költői szabadságban a fordító esetében is.
(Még jó, hogy nem a szél árnyéka! :-)
| |
| 22. | [tulajdonos]: Don’t cry for me, please | 2018-06-28 13:24 | Kedves György!
Idézem: "... mint akit bezártak (magát zárta be) valahová, és próbálna kitörni, új irányt szabni az életének."
Baltazar egy korábbi bejegyzésével szeretnék válaszolni (az előbb még tudtam a számát, de mire írni kezdtem, elfelejtettem, nem keresem elő újra): "Sokszor keverik össze a teremtményt a megalkotójával."
A verseim alanyai önálló életet élnek, külön univerzumba tartoznak. Van közöm hozzájuk, ismerem a feléjük vezető féreglyukakat, de nem vagyok velük azonos. Visszatérő modellem az egyik szomszédasszonyom. Ha vele beszélgetek, abból mindig születik valami. Jó esetben csak tünkány vagy boszordér. Máskor ijesztőbb teremtmények.
Szóval, Zoárd, amíg maga a torzszüleményeim lelki üdvéért aggódik, én boldogan süttetem a hasamat a nappal.
Üdv: Frankenstein alias Szaurella alias Anikó
| |
| 21. | [tulajdonos]: mese | 2018-06-28 12:55 | Valamikor nagyon régen a Parnasszusban megjelent néhány Octavio Paz-vers fordításom. Valakinek elajándékoztam az utolsó példányt is a megjelent lapszámból. A fordításaim így most szélfútta nyomok.
De ezt a haikuszerűséget most előbányásztam az internetről, és újrafordítottam:
Octavio Paz
Alba
Sobre la arena
escritura de pájaros:
memorias del viento.
Hajnal
Madárláb írta
krikszkrakszok a homokban:
a szél emlékei.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 20. | Vajdics Anikó: mákszemnyi szűrő | 2018-06-28 12:10 | Ó, igen!
Mindazonáltal, a szépítő kritikát elfogadva, gondolok a rózsakertre is:
KÉPKERET
Kifordulni a maga alkotta keretből,
mint a sokat látott kép, amikor unni
kezdi a napfény árnyjátékait a falon.
Áttörni a mákszemeknek is nézhető
légypiszokkal borított üveglapot,
amelyen keresztül egy ideje már csak
megsárgult, kopott színeket lát. Várni.
Talán elkapja a tekintetét egy kíváncsi
szempár, mielőtt leér a szilánkok közé.
Szépítkezni vagy rútítkozni. (Egyremegy.)
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 19. | Gyurcsi: Svejk | Vajdics Anikó: mi légyen | 2018-06-28 11:14 | A klasszikusok olvasása mindig segít az eligazodásban. Találhatunk erre a problémára is megoldást, mint ahogy az alább idézett párbeszéd is megmutatja:
"– Azelőtt a császár őfelségének a képe lógott azon a falon – szólalt meg egy idő múlva –, éppen ott, ahol most a tükör lóg.
– Az, jól tetszik emlékezni – felelte Palivec úr –, ott lógott, és leszarták a legyek, hát felraktam a padlásra. Mit tudom én, valaki még tehet rá egy megjegyzést, és csak kellemetlenségem lenne belőle. Kell ez nekem?" | |
|
|
|
