DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2826 szerző 36675 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kinde Annamária
  Szandra May felnő, választ, s eltűnik
Új maradandokkok

Sági Ferenc Dénes: ikszedik helyzetjelentés
Francesco de Orellana: A hétfejű bárhány (revised)
Ötvös Németh Edit: nyanya
Lőnhárt Melinda: Infúzió
Kiss Anna Mária: Anna szerint a sznob
Tar Ferenc: És ha
Natalie Danaisz: cafka
Albert Zsolt: Olajos felhők
Valyon László: Kányafák sirassatok
Vajdics Anikó: A felhőnek fölötted
FRISS FÓRUMOK

Aranyi Gábor 2 órája
Lantos Tímea 4 órája
Nyári lászló 5 órája
Gyors & Gyilkos 5 órája
Jónásné Göncz Zsuzsánna 5 órája
Nagyító 5 órája
Oláh Imre 6 órája
Vezsenyi Ildikó 6 órája
Gyurcsi - Zalán György 7 órája
Zsuzsanna Grande 8 órája
Kosztolányi Mária 15 órája
Pataki Lili 1 napja
Misinszki Hanna 1 napja
Bánfai Zsolt 1 napja
Albert Zsolt 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Vajdics Anikó 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
Farkas György 3 napja
Petz György 4 napja
FRISS NAPLÓK

 leállósáv 3 órája
Hetedíziglen 3 órája
Qui? 4 órája
Jó, ha a vége jó 4 órája
Sorrento 5 órája
Baltazar 6 órája
történések 10 órája
nélküled 11 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 13 órája
mix 14 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 14 órája
Játék backstage 15 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 16 órája
Seholsincs 18 órája
az utolsó alma 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2019-10-23 00:56 Összes olvasás: 21698

Korábbi hozzászólások:  
355. [tulajdonos]: nevekről-mellyekről-valagakról2019-10-22 11:31
2019. október 22.

Kedves Naplóm!

Mai mottóm: „Az erősek, amilyen kemények,/ olyan védtelenek.”

Irigylem a zsiráfokat. Nincs szükségünk napi két óránál hosszabb alvásra. Azt is úgy oldják meg, hogy pár percre hunyják csak le a szemüket ácsorgás közben. Állatkerti körülmények között láttak már fekve alvó zsiráfot is.

Ma fordítás közben rátévedtem egy oldalra (MORPHEUS' Movie catalog), ahol többek között a Gógyi felügyelő című mesefilm (?) epizódjait ismertetik. Elbűvölő dolgok vannak benne. Ilyenek:

„Tükörkép átok.

Hárpia néni és Tutyimutyi égnek a vágytól, hogy örömet szerezzenek felettesüknek, Bogarasnak. Ennek érdekében Megalopolis városában szétszórnak egy olyan varázsitalt, ami minden tükörbe néző személyt megdupláz. Megbénul a városka, amikor a varázslat hatására a túlburjánzott népesség az utcára nyomul. Jákobnak és Mauriziónak a saját másodpéldányaik segítségével kell megoldaniuk, hogyan vessenek véget a varázslatnak még mielőtt túl késő lenne.”

Amúgy a mimikrin gondolkodom mostanában, kedves Naplóm. Az állatok kicsiségük tudatában nagyobbnak mutatják magukat, mint amekkorák. Olykor vicces formában, lásd bohóchal. Máskor undorítónak vagy ijesztőnek igyekeznek látszani, lásd a hernyót, a varangyot. A gyilkos galóca harsány színeivel előre figyelmezteti áldozatát, hogy veszélyes. Pedig csak fél ő is, hogy megeszik reggelire. Az emberek sem különbek. Mekkora arc mögé kell bújnia annak a pici, szorongó emberkének, aki úgy hívja magát Óz. Mindenki törékeny, akkor is, ha nem tudja magáról. What small potatoes we all are, mondja az angol. De nem erről akartam most írni, hanem Annuskáról.

Annuskának az apai nagymamámat becézték a rokonok és az ismerősök. Széles vállú, termetes özvegyasszony volt, az a fajta, aki nem a fenekére, hanem a mellére és a hasára hízik. Anyu alkatra éppen az ellenkezője volt: a csípője és a combja kerekedett ki mindig, amikor meghízott. A mellei viszont akkor sem tudtak vetekedni az anyósa hatalmas bájaival, amikor tejtől duzzadtak. Kapott is érte elég fitymáló megjegyzést. Azért gondolom, hogy így lehetett, mert amikor egyszer kamasz koromban a kádban fürödtem (akkor már volt fürdőszobánk, az egész utcában először nekünk) Vajdics mama, leánykori nevén Kapási Anna, rám nyitotta az ajtót, végignézte, ahogy megfürdöm, és azt mondta: „Neked is olyan kicsi mellyeid lesznek, mint anyádnak. Nekem ilyen idős koromba’ már akkorák voltak, mint egy bili.” Évtizedekig küzdöttem a tudattal, hogy túl lapos vagyok. Annak ellenére, hogy a gimiben a fiúk, akik a lányok különböző testrészeit osztályozták évekig, mellkategóriában mindig nekem adták az első díjat. Azt mondták, szép alakja van. De nekem ez nem volt elég a gyógyuláshoz, ahogyan az sem volt elég, hogy amikor a gyerekeim megszülettek, mindig volt elég tejem, és sokáig szoptattam őket. Mind a három fiam megvolt már, amikor egy pszichodráma-műhelyen megszabadultam a rám sütött pecséttől.

Hát, ilyen volt Annuska, az én apai nagymamám a nagy valagával és a bili nagyságú melleivel. Amikor megszülettem, nagyon szerette volna, ha engem is Annának neveznek. Apu benne lett volna a dologban, de Anyu ellenállt („nem is tudom”, miért). A kompromisszum kedvéért lettem Anikó. Vajdics mama azt mondta, ilyen név nincs. Úgy, hogy a nevemmel sem voltam kibékülve soha. Szívesebben lettem volna Anna. Olyan szép név. Szebb, mint az Anikó. És most bárki becézhetne (vagy csúfolhatna) Annuskának, kedve szerint.



354. [tulajdonos]: mai-extra2019-10-21 22:54
Carraspeó un poco, aclarándose la garganta.

„Krákogott egyet, hogy a torkát megtisztítsa”, vagyis: "megköszörülte a torkát".

Szeretlek, magyar nyelv! Te quiero.


353. [tulajdonos]: ...2019-10-21 14:13
Kedves Naplóm!

Azt olvastam az iszaptúró gébről, hogy a mellúszóit lábként használja, és azon kívül, hogy az iszaprétegben csúszkál, képes a mangrovegyökereken felmászni, és akár – most figyelj! – hatvan centimétert is tud ugrani. Én erre nem lennék képes! A szárazföldön az iszaptúró úgy marad meg, hogy vizet tart a szájában, és forgatja a fejét, mintha gargalizálna. Némi oxigént a bőrén keresztül is fel tud venni. Viszont ezek a lehetőségek korlátozottak számára. Perceken belül újra vissza kell térniük a vízbe, hogy benedvesítsék a bőrüket, és újra vizet vegyenek a szájukba. Ha veszélyforrásra lesznek figyelmesek, tüstént visszaugranak a biztonságot jelentő iszapba.

Tudtad ezt, Naplócskám? Én nem. Az élet szép.

Valami Lajos nevű kúszógébről is olvastam valahol. Szerintem Szörnyeteg Lajos az, csak gébnek álcázza magát. Nem tudom, miért kényszerült erre a korlátozott életmódra, csak sejtéseim vannak.

352. [tulajdonos]: más-hiba-is-van2019-10-20 16:55
Kedves Naplóm!

Megtaláltam a Bedebunk Sária és az iszaptúró elnevezés közötti etimológiai láncszemet. Az iszaptúrót sárhalnak is nevezik. Sárhal. Sária. Minden mindennel összefügg.

A kisebbik fiam, L. először hagyta le tegnap úszásban a legnagyobbikat. Az egy éve még duci kis srác, a nyáron rengeteget nyúlt. Már nem emlékszem, hogy júniusban vagy júliusban töltöttem öt napot Anyunál, mikor hazajöttem, esküdni mertem volna, hogy L. centiméterekkel magasabb, mint amikor utoljára láttam. Július elején volt ez, már emlékszem, amikor Majával az OPT-én jártunk.

Gondolkodtam tegnap, mi az, amit a világon a legjobban szeretek. A madártejen kívül. (A madártej a jelszavam valahol, ahol ilyen kérdésekre kellett felelni: kedvenc városa? kedvenc írója? kedvenc étele? Ehhez képest, azóta, hogy a második gyermekem megszületett, és a szomszéd asszonyom beadott az ablakon egy egész fazéknyit a habos sárga csodából, nem ettem madártejet. Október közepe volt, amikor a középső fiam született, aranyló ősz, mint most is.)

Szóval, gondolkodtam tegnap. A budaőrsi uszodában kaptam meg a választ, ahol a férjemmel egy teljes sáv a miénk lehetett, és felváltva átúszhattunk egymás alatt, ahogyan szoktunk: hol én merültem le a mélybe, hol ő, mint két összeszokott, öregedő delfin (vagy iszaptúró hal?). Az egyik körben én következtem volna, de azt hittem, ő jön, és elfelejtettem lemerülni. Majdnem egymásnak ütköztünk, de csak összeért az arcunk. Felnevettem. Olyan felszabadultan, ahogyan már régen. Szeretem ezt az egymás alatt átúszkálást, jobban, mint bármit. A madártejről le lehet mondani évtizedekre. Erről nem.

(Mellékszál: a nagyobbik fiam sokáig csúfolódott rajtunk hazafelé jövet, mert a „sávunk” szélén talált egy lefordított táblát, amelyen egy felirat arra kéri az úszókat, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek abban a sávban, mert ott hátrányos személy úszik.)

351. [tulajdonos]: ...2019-10-20 16:43
Kedves Naplóm!

Megtaláltam a Bedebunk Sária és az iszaptúró elnevezés közötti etimológiai láncszemet. Az iszaptúrót sárhalnak is nevezik. Sárhal. Sária. Minden mindennel összefügg.

A kisebbik fiam, L. először hagyta le tegnap úszásban a legnagyobbikat. Az egy éve még duci kis srác, a nyáron rengeteget nyúlt. Már nem emlékszem, hogy júniusban vagy júliusban töltöttem öt napot Anyunál, mire haza jöttem, esküdni mertem volna, hogy L. centiméterekkel magasabb, mint amikor utoljára láttam. Július elején volt ez, már emlékszem, amikor Majával az OPT-én jártunk.

Gondolkodtam tegnap, mi az, amit a világon a legjobban szeretek. A madártejen kívül. (A madártej a jelszavam valahol, ahol ilyen kérdésekre kell felelni: kedvenc városa? kedvenc írója? kedvenc étele? Ehhez képest, azóta, hogy a második gyermekem megszületett, és a szomszéd asszonyom beadott az ablakon egy egész fazéknyit a habos csodából, nem ettem madártejet. Október közepe volt, amikor a középső fiam született, aranyló, sárga ősz, mint most is.)

Szóval, gondolkodtam tegnap. A budaőrsi uszodában kaptam meg a választ, ahol a férjemmel egy teljes sáv a miénk lehetett, és felváltva átúszhattunk egymás alatt, ahogyan szoktuk: hol én merültem le a mélybe, hol ő, mint két összeszokott, öregedő delfin (vagy iszaptúró hal?). Az egyik körben én következtem volna, de azt hittem, ő jön, és elfelejtettem lemerülni. Majdnem egymásnak ütköztünk, de csak összeért az arcunk. Felnevettem. Olyan felszabadultan, ahogyan már régen. Szeretem ezt az egymás alatt átúszkálást, jobban, mint bármit. A madártejről le lehet mondani évtizedekre. Erről nem.

(Mellékszál: a nagyobbik fiam sokáig csúfolódott rajtunk hazafelé jövet, mert a „sávunk” szélén talált egy lefordított táblát, amelyen egy felirat arra kéri az úszókat, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek abban a sávban, mivel ott hátrányos személy úszik.)

350. [tulajdonos]: EXTRA2019-10-19 16:15
SZÜLETÉSNAPOMRA

Úgy döntöttem, kibékülök Nagy Feróval, a nemzet csótányával, és a példáját követve felveszem a DOKK iszaptúrója nevet. De hogy senkit ne sértsek e nyilvánvaló blaszfémiával (a DOKK nevét szájadra hiába ne vedd), csak a betűeltolásos változatot használnám: Kiszaptúró. Elég undorító, nem? (Sokkal kifejezőbb, mint a Bedebunk Sária, amit a Hetedíziglenben használok.)

A „kiszap” és a „túró” konnotációit is figyelembe véve, épp’ nekem való, hiszen nagyon jól tükrözi, milyen perszóna (non grata) tudok lenni, ha akarok. Ha nem vigyázok. Iste némbere én vagyok. Ne membere, vigyázat, óriási a különbség! (Ki gondolná, mekkora jelentősége van egy ékezetnek?)

Gondolkodtam a DOKK dzsókere elnevezésen is (úh, megint kimondtam – ebből kövezés lesz!), betűeltolással: kdzsóker. Kicsit nehéz kimondani, de ha igyekszem, még elnyerhetem ezt a címet. Talán még embert is ölök. Ha kell. Hanem most már elég a viccelődésből, fordítsuk komorra a szót: megerem van, akarom mondani melegem. Kérek egy folyót jéggel a tetején!



349. [tulajdonos]: ...2019-10-19 11:33
2019. október 19.

Gyűlik a kertben az avar. Mint testemen az öregség védőrétegei.


Isten tehénkéje fekete pettyes, vörös paizskájú bogárka, (Cantharis rubra), vagyis a nünüke. Ki tudta ezt eddig? Én nem. A maga a nünüke szó az Isten ünükéje elnevezésből született a szóhatár eltolódásával és a második tag önállósulásával. Az ünő: kis tehén. A bogár esetlen alakjáról és nehézkes mozgásáról kapta ezt a nevet.

Tetszik ez a szóhatár-eltolódásos megoldás. Elképzelek szavakat, amelyek hasonlóképpen keletkeznek:

Az Isten ürgéje: a nürge.
A templom egere: a megere.
Az ördög ölebe: a göleb.
A menny ebihala: a nyebihal.
A pokol ugrifülese: a lugrifüles.
A DOKK iszaptúrója: a kiszaptúró. (Aki bárki lehet egy adott pillanatban, akár én is – még mielőtt valaki félreértené!)

A zűrhajót és a zavart ne felejtsem ki! De nem minden a zaminek látszik. A zorro például csak egy róka. És tényleg az.

A zavarról

A zavar gyűlik, ez a természete. Előbb-utóbb kezdeni kell vele valamit. Speciális zsákokba tömve zöldhullákként rábízható a kukásokra, a vállalkozó kedvűek azonban házilag is megszabadulhatnak tőle, mondjuk, elégethetik. De nem akármikor! Egyes kisvárosokban például csak péntek délután és szombat délelőtt lehet zöldhullákat égetni. Ilyenkor boldog-boldogtalan rágyújt egy-egy zavarhalomra. Nehogy már ilyenkor szellőztessenek vagy teregessenek a túlbuzgó háziasszonyok! Tanulják meg a rendet. Az égetési engedély egyben hallgatólagos ablaknyitási és ruhateregetési tilalom is. Meg kell várni, amíg mindenki jól kifüstölgi magát.


348. [tulajdonos]: ...2019-10-18 09:15
2019. október 18.

1) … mert mikor megszólal
mintha madár rikoltana a sivatagban…

2) Kikéredzkedik: micsoda szó! Életemben először írtam le (fordítás közben) e helyett: engedélyt kér, hogy kimehessen. Négy szót helyettesítve. Magyar nyelv!

3) A szitakötők a levegőben párzanak – mindegy, hogy ez most miről jut eszembe, hiszen ezek is csak szavak. A gúny, a rosszindulat, az álnokság, az ármány és az epe – ezek is mind: egy-egy szó. Le lehet írni őket az összes szinonimájukkal együtt, és ugyanezzel az erővel le lehet írni olyan szavakat is, mint az emberséges, a barátságos, a jóindulatú vagy a türelmes.

Miről hallgatok, amikor valamit leírok. Miről írok, amikor hallgatok. Meg lehet próbálni lebecsülni az oximoronokat, sőt, gúnyolódni is lehet rajtuk, attól azok még alkalmasak maradnak a valóság feloldhatatlan ellentéteinek érzékeltetésére. Az ábrázolás szót nem merem leírni. Annyira már nem vagyok naiv.

„A kísérteties – írja Freud, idézi Bán Zsófia egy esszében – olyasvalami, aminek rejtve kellett volna maradnia, de mégis előtérbe nyomult.” „Az eredeti német „das Unheimliche” kifejezés zavarbaejtően sokféle jelentésárnyalatát – folytatja Bán Zsófia – a különböző nyelveken sokféleképpen igyekeztek visszaadni (így pl. angolul „uncanny”, franciául pedig „l’inquiétante étrangeté” lett belőle, az arab és héber nyelvben viszont egybeesik a „démoni”, illetve „hátborzongató” szavakkal, ám egy változat sem tudta visszaadni az eredetiben rejlő unikális, etimológiai kettősséget, nevezetesen azt, hogy olyasvalamiről van szó, ami az ismerősnek, a familiárisnak, az otthonosnak és az idegennek egyfajta zavarba ejtő keveréke. Mindenesetre a magyar változat képes kifejezni legalább azt a jelentésrétegét, amely valaminek a visszatérő, kísértő jellegére utal, valamire, ami nem hagy nyugodni, ami nem ereszt, bárhogy is szeretnénk.”

A „kísérteties” szó a fenti értelemben önmagában is oximoron. Hát, ezért szeretem én a magyar nyelvet! (Ezért is.)

347. [tulajdonos]: javított2019-10-17 13:02
2019. október 17.

1) pessoa non grata

szerveződöm jön a rémönunalom félnetek nem kell megölni elég lesz kivárni amíg megásom saját síromat az utolsó almát úgyis fennhagyom a fán úgyse lesz belőle gránát
alma

2) „A szerelem/szeretet társasság. Már nem tudok egyedül járni az ösvényeken, mert már képtelenség, hogy egymagamban kószáljak.” (Alberto Caiero)

3) Vannak tavak, amelyeknek nem a szélén, hanem a közepén áll a tábla: MÉLYVÍZ. Felesleges információ azoknak, akik odáig épségben elvergődnek.

4)A sérült emberek veszélyesek, mert ők tudják, hogyan kell túlélni. (Jeremy Irons a Végzet című filmben)

5) Elég néhány ügyetlen szó vagy mozdulat, hogy megtörjön a varázslat. Hogy magvalósulhasson a sutaság és a dadogás mágiája.

6) Tegnap volt Anyu hetvenharmadik születésnapja. Tizenkilenc éves volt, amikor a születésnapja után három nappal világra hozott. Ha úgy vesszük, engem kapott az élettől ajándékba. Sose gondoltam még így magamra: anyám születésnapi ajándéka.

346. [tulajdonos]: ...2019-10-17 12:52
2019. október 17.

1) pessoa non grata
szerveződöm jön a rémönunalom félnetek nem kell megölni elég lesz kivárni amíg megásom saját síromat az utolsó almát úgyis fennhagyom a fán mégse lesz belőle gránát
alma

2) „A szerelem/szeretet társasság. Már nem tudok egyedül járni az ösvényeken, mert már képtelenség, hogy egymagamban kószáljak.” (Alberto Caiero)

3) Vannak tavak, amelyeknek nem a szélén, hanem a közepén áll a tábla: MÉLYVÍZ. Felesleges információ azoknak, akik odáig épségben elvergődnek.

4)A sérült emberek veszélyesek, mert ők tudják, hogyan kell túlélni. (Jeremy Irons a Végzet című filmben)

5) Elég néhány ügyetlen szó vagy mozdulat, hogy megtörjön a varázslat. Hogy megvalósulhasson a sutaság és a dadogás mágiája.

6) Tagnap volt Anyu születésnapja.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2019-09-23 22:23 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-10-23 00:17   új fórumbejegyzés: Aranyi Gábor
2019-10-22 23:52   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-10-22 22:47   Napló: leállósáv
2019-10-22 22:27   Napló: Qui?
2019-10-22 21:51   új fórumbejegyzés: Lantos Tímea
2019-10-22 21:40   Napló: Qui?
2019-10-22 21:38   Napló: Qui?
2019-10-22 21:34   Napló: Hetedíziglen
2019-10-22 21:27   Napló: Qui?
2019-10-22 21:25   Napló: Sorrento