DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36891 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Vörös István
  Kilátás a nyárból
Új maradandokkok

Takács Éva: csak habzó állóvíz (reflexiók II.)
Tamási József: vizes ruha
Bártfai Attila Márk: Szűz aszcendens
Szakállas Zsolt: KÖLDÖKZSINÓRSATÖBBI
Vajdics Anikó: Gyanúsan nélkülözhetetlen
Albert Zsolt: Az ember aki utcának öltözött
Petz György: Nagy levegőt!
Vezsenyi Ildikó: álom, abúzus, leporellóval
Bánfai Zsolt: Teleszubjektívvel III.
Busznyák Imre: utcaszerpentin
FRISS FÓRUMOK

Petz György 16 perce
Gyors & Gyilkos 27 perce
Tóth Gabriella 35 perce
Albert Zsolt 40 perce
Kiss Anna Mária 56 perce
DOKK_FAQ 1 órája
Wesztl Miklós 12 órája
Tóth János Janus 15 órája
Szilágyi Erzsébet 15 órája
Szilasi Katalin 16 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Tesch Gábor Ferenc 1 napja
Valyon László 1 napja
Takács Éva 1 napja
Busznyák Imre 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Nagyító 3 napja
Bánfai Zsolt 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Tamási József 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Vezsenyi Ildikó Naplója 9 perce
mix 12 órája
Qui? 14 órája
Hetedíziglen 15 órája
nélküled 19 órája
leállósáv 20 órája
az utolsó alma 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
Bara 1 napja
Sorrento 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Zúzmara 2 napja
Baltazar 2 napja
történések 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2020-01-25 12:01 Összes olvasás: 15509

Korábbi hozzászólások:  
344. [tulajdonos]: meghatározhatatlan2020-01-24 15:34


várakozásféle


__________________parabola egy döntés egyedüliségéről
____________PNL-hez: „Tábornok, Ön tényleg főbe lőtte magát?”



amikor kint bóklászok a kertben
kivehetetlen arcú emberek köszönnek rám
ha a hang alapján felismerem bármelyiket is
akkor tisztességgel nevén szólítva köszönök vissza
egyébként csak morrantok
és próbálok úgy tenni mintha csak a japánbirs – ebben a fagyos
időben is kibontódni kész –
rügyeit számolgatnám

nehezen tudom már számon tartani hogy a kertemen kívül ki-kicsoda

tudom
belül már kibírhatatlan vénemberré váltam
csukott ajtók ablakok kertkapuk eresztékein is átzörög
a bizalmatlan bizonytalanság
az eddigi határutak és hogy
meddig még
a széttaposott gyepűk maradék védelmében bízva

valószínűleg én leszek királyságom első áldozata
mécseseket gyújtok bálványaim előtt – vagy körbeszarom őket
tökmindegy –
és várok
hátha még felismeri valaki bennük
magamra zárt emlékeit





343. [tulajdonos]: parabola2020-01-24 15:29

„a lények összekapcsolásáról”


keresem azt az érzéketlenségében nagyszerű pillanatot
amiben megtalálható lenne a szabadságom
szeretném tudni milyen lehetnék kötődéseim nélkül
létezhet-e nélkülük tudat
és ha igen
rábízhatom-e a sorsomat döntéseire

keresem a létezésnek azt a pillanatát
amiben minden csak önmagában létezik
egyedülvalóságainak határait mindegyikük maga határozná meg
kifeszítve ott lenne bennük a mindenkori jelen
hogy számukra a bekövetkező múlt
szabad képzettársítások halmazaként érződjön

keresem a magunkra ismerésben azt a pillanatot
ami magunkra ismer minden másban ami nem mi vagyunk
felismeri amikor egymás szerepeit játsszuk el a színfalak mögött
így a színpadon már csak árnyékainkkal tudnánk elhitetni
tükörképeink hazugságaiból
azt ami valahol valamikor valakinél ez volt a sajátunk


342. [tulajdonos]: parabola2020-01-24 15:26


az időskori mutációról


kéményfüst folyamatos játéka a szűk égbolton
sajnálom hogy nem nagyobb az ablak mert
így csak vázlatosan tudom követni a szürke változatainak
látványos cserélődéseit a preparált szürkeségben
szűk házfalak kopaszra szürkült ágak
a hernyószerűen
vonagló útvonalak kivehetetlen szürkeségű árnyékain

a testem valahol itt a valóság és a nemtudomhol határán
kicsit már elege van a szétesés folyamatos megkísértéseiből
a minduntalan visszatérő csendből
a kikényszerített ingerek zárt meneteléseiből
a soha el nem ért távolságok hiénabűzében
roppanó csontok
pontosan ott ahol már régóta tudom hogy régóta nincs mit

érzéketlenné váltam a láthatóságra
és még mindig nem tudom
hogy eze a szabadság
ez-e
a halmozott kételkedés oka a bámészkodó ónos szürkeségben
hogy tehetetlenségem kihasználva
újragondolja korlátait


341. [tulajdonos]: ködbezárt2020-01-15 23:39


változatlanság


észrevétlenül ismerted meg magad
de mire
már semmire sem voltak jók az ismereteid
kapkodtad a fejed
hogy ni csak ez is az is amaz is mekkora nagy lehetőség lett volna
ha
és itt rendszerint egy jókora önismereti balegyenes következik
hogy már megint merre kóvályogsz
ahelyett hogy tisztességes öneutanáziát szerveznél a nyavalyáidnak
– természetesen a fél de itt-ott egészen hülye „önalkotás” mániád
érdekében –
és végül
még egy krisztusi csodatételt is beálmodozol
önzésből
mert azért – nehezen ugyan de rájöttél
és ha már
akkor valld is be őszintén –
reménytelen eset
ha valaki még azokat sem utálja akiket éppen utálni szeretne





340. [tulajdonos]: bontatlan2020-01-11 00:01


utazás


várótermi padok sora
szórvány árnyékok a valószerűtlenül kopott falakon
aludni nem tudsz
hibáid úgy nyüzsögnek körülötted
hogy legszívesebben bekuporodnál egy sarokba
kivárnád míg
a köréd tokosodó csendet egy hirtelen légáramlás
átpréselné a falakon
ki a vágányok közé ahol már rég nem járnak vonatok
de a sínek mellett mindenki úgy tesz
mintha várna valakire vagy valamire akivel vagy amivel
meg lehet majd érkezni valahova
és tolongva-lökdösődve máris eljátszod a megérkezést
beözönlesz a szűk utcák félhomályába
és amikor meglátod azt amiért idejöttél
azonnal visszafordulsz hogy rátalálj az útközben elveszett várakozásra



339. [tulajdonos]: meg-2020-01-10 23:57


jegyzés


megint csak itt és már-már mániásnak
érzem magam
hol élő magam görgetem sziklaként le és aztán fel
a folyton belém akadó úttalanságomon

görgetem hit nélkül
egyre mihasznább limlomjaimat
tele megválaszolatlan megválaszolhatatlan kérdésekkel
és azt is alig merem elhinni hogy vagy

kövek érzések araszolnak veled
felforrósodott tenyérnyomok az arcodon
és a visszafordíthatatlan fal
ahonnan és ahova látványosan szűkülsz

talán egy vályogház képe megmenthetne
talán akkor is ha hazudnom kellene miatta
hiszen innentől már úgyis csak kitaláltam
neked
azt a tehénszarillatú nyárikonyhát


338. [tulajdonos]: nyom-2020-01-07 14:59
vonalak


aztán elém bassza a nézeteit
mintha trágyát szórna vasvillával
kiművelt lendületes mozdulataiban ott van az a gőg is
ami kizárólag a hasznot hajtó cselekvések sajátja
a semmitől visszanemriadók kemény indulati jelzése
hogy ez a terület az enyém
ahol a te érdeked körülbelül annyit ér mint a gatyádba eresztett fing

szórja úgy
mint majd évszázadokkal ezelőtt a történelem tanárom szórta
rám az ismereteit
a világ megváltásáról a szűklátókörű akarnokok társadalmában
ahol a pénz a minden mert annak van kiszolgáltatva még a hatalom is
szinte észrevétlen a mozdulat amivel a forradalmi felfordulások
ötödik napján átsétál a határon

aztán megint itt és kitömött zsebbel nyomja azt a rizsát
amit már majdnem elfelejtettem
lehet hogy nem személyesen ő de a szöveg annyira ismerős
hogy még a csibészes vigyorából kiteljesedő szenilitást is érzékelem
a karakteresnek szánt lendületben
a világ meg csak megy a maga feje után és baromira leszarja
hogy még mindig hazug mesékkel házalunk a létezéséről



337. [tulajdonos]: megszürkült2019-12-31 14:49

nógatás


ha tudnád mi zajlik benned nem menekülnél a gondolataid elől
heveny gondolatvázlataid közé
szétzsibbasztani velük az érzéseidet
amik megpróbálnak levezetni létezésed gyökeréig
hogy felismerd azt is amit eddig mélyen titkoltál
hogy már nincs
de valószínűleg eddig sem volt jogod fájdalom nélkül élni

ha tudnád mi zajlik kívüled a nagyvilágban
– beleértve a közvetlen szomszédságod is –
könnyebben határozhatnád meg kötelékeid szükségleteit
nem intéznéd el egy üveg borral kifogyott öltönyeid szükségtelen
szétosztogatásával a karácsonyt és a születésnapjaik megünneplésére is
több és szebb szót szentelnél – a szó szoros értelmében – mint eddig
és talán levakarnád magadról a jégvirágokat

ha tudnád mi zajlik a nagyvilágban
hogy mennyire olcsó lett megint az emberélet és hogy
még mindig vakon hisszük a háború megoldja azt amit Isten kifelejtett
– ha kifelejtett egyáltalán bármit is –
élnél úgy hogy minden pillanatban
éreznéd belül hogy ez csak egy pillanat
az ébredésre szánt állandó várakozás pillanatából


336. [tulajdonos]: a2019-12-29 23:24

látogatás


nagyon sokáig azt hittem egyedül vagyok a világban
volt mozgás körülöttem
de körvonalai úgy mosódtak a belém foglalt mozdulatlanságba
olyan szakadozott lebegéssel
mintha állandóan hó szitálna

szürkévé fakuló fekete a homályos ablaktérben

azt hittem úgy vagyok része ennek a képnek hogy minden amit látok
ott van bennem és ugyanúgy részei a testemnek
mint a kezem lábam
a hangok
a lámpa időnkénti fénye és sötétsége is

nagyon ritkán jött valami meghatározhatatlan más és mikor elment sírtam

pontosabban nem tudtam hogy mi az ami végigfolyik az arcomon
rá a kezemre
és rajzolok vele mindenhova ablakra falra
amikor az árnyékaim letörölték újra megrajzoltam magamnak
de azt már csak én láttam


335. [tulajdonos]: megpróbáltam2019-12-28 20:36

nem megy


fáj
a hithagyás
pontosabban nem is fájdalom ez – gondolom az igazi
a marcangoló
majd csak ezután jön – inkább olyan
mint aki nem kap levegőt
még pontosabban
szívja magába és érzi is az áramlást
a mellkas jelzi hogy működik a mechanika
a szív is veszett sebességgel pumpálja a vért
mégis úgy érzékeled hogy kész
véged
pillanatokon belül megfulladsz
térdre esve önkéntelenül
fohászkodsz – anyádtól tanult rég elfelejtett imákkal –
valamiféle bűnbocsánatért valakihez
aki talán még emlékszik is rád és hajlandó szenvedésre cserélni
megváltásod
de rettegsz hogy megismerkedve vétkeiddel
nem adnál lehetőséget magadnak – bármennyit is szenvednél értük –
a megbocsátásra




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-12-19 11:10 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-01-25 11:56   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2020-01-25 11:38   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-01-25 11:31   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-01-25 11:25   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2020-01-25 11:17   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-01-25 11:09   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária
2020-01-25 10:59   új fórumbejegyzés: Petz György
2020-01-25 08:36   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2020-01-25 05:25   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-01-24 23:42   új fórumbejegyzés: Wesztl Miklós