NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2025-05-11 12:39 Összes olvasás: 74310| 562. | [tulajdonos]: Huxley vége | 2023-09-26 11:41 | Jegyzetek
Előszó
1 Bedford, p. 634.
2 Murray, p. 35.
3 Murray, p. 36.
4 Murray, p. 56.
5 Murray, p. 80.
6 Murray, p. 406.
7 Murray, p. 107.
8 Murray, p. 242.
9 Murray, p. 430.
10 Murray, p. 444.
I. fejezet Az integrált oktatás
1 William Wordsworth: A lírai balladák második kiadásának előszavában.
2 William Shakespeare: IV. Henrik (Első rész, v. IV. szín 374. old.) Fordította: vas István (A Shakespeare idézetek helyét itt és a továbbiakban Shakespeare összes műveinek 1955-ös magyar kiadása - Új Magyar Könyvkiadó – alapján adjuk meg.)
3 Részlet Thomas H. Huxley 1860. szeptember 23-án Kingsleyhez írott leveléből. Idézi: Leonard Huxley: Life and Letters of Thomas Henry Huxley (New York, Appleton, 1900) I. kötet, p. 235.
4 Francis Bacon: Advancement of Learning, I., iv., 5.
5 Francis Bacon: Silva Silvarum: the Phaenomena of the Universe. Ford.: Peter Shaw (London, Knapton, 1735) 3, kötet, p. 5.
II. fejezet Az ember bolygója
1 Zsolt 104,16
2 Én 5,15
3 vö.: 2Krón 2,3-18
4 ,,Les forets precedent les peuples, et les deserts les suivent."
5 George Perkins Marsh: Man and Nature (Rewritten and republished as The Earth as Modified by Human Action) Reprint of the 1878 edition. (St. Clair, Mich: Scholarly Press)
6 Richard Whittington 1397 és 1420 között három időszakon keresztül is London népszerű főpolgármestere volt. Népmesei alakká vált. A mesében Dick Whittington szegény árvafiú, aki kénytelen túladni egyetlen tulajdonán, egy macskán. A városfalon túljutva harangzúgás hívja vissza, tudatja vele, ő London főpolgármestere. Kiderül, hogy macskáját egy gazdag mór vette meg, mert hajóján patkányok garázdálkodtak. Ezután nőül veszi volt gazdája leányát, sikeres üzletei lesznek. majd háromszor is London főpolgármestere lesz. - A fordító megjegyzése.
7 International Society for the Protection of Nature
8 Platón: Kritiasz, 111 a-b-c-d-e. In: Platón összes művei, III. kötet, p. 419-420. Európa Kiadó, 1984. Fordította: Kövesdi Dénes
9 Amerikai geográfus, 1876-1947.
10 Hegel: A történelem filozófiája, Bevezetés: ,,A tapasztalat és a történelem arra tanít minket, hogy az emberek és a kormányok soha semmit nem tanultak a történelemből, nem cselekedtek a következtetések alapján."
III. fejezet Természet a művészetben
1 (e: dzsainizmus) szanszkrit indiai vallás, amely tagadja a személyes Istent, de hisz egy reális, örök, változatlan világban, s minden létezőnek lelket tulajdonít
2 McGill Egyetem, Kanada
3 National Institute of Health, Washington
4 William Wordsworth: The Tables Turned (21-24)
5 William Wordsworth: The Excursion (1. 215-216)
6 RH. Blyth: Haiku (Hokuseido, 1952. 4. kötet, 13. oldal)
7 William Wordsworth: Lines composed a few miles above Tintern Abbey (95-99) Szabó Lőrinc fordítása
8 Walt Whitman: Specimen Days
IV. fejezet A népességrobbanás
1 Az Észak-Amerikában Új Angliát megalapító puritánokat hívták Alapító Atyáknak. - A fordító megjegyzése.
2 1776. július 4. - A fordító megjegyzése.
3 Lewis Carrol: Through the Looking Glass (2. fejezet)
4 Mt 25,29
V. fejezet Mennyire áteredő az áteredő bűn?
1 Matthew Prior: Predestination, 85-88.
2 Pelágiusz: De Libero Arbitrio Idézi Szent Ágoston a De Peccato Originali című munkájában. (xiii. 14.)
3 Science and Human Behavior
4 Barry Joseph Anson: An Atlas of Human Anatomy (Philadelohia, W. B. Saunders, 1950).
5 William Shakespeare: Julius Caesar, I. felvonás, 11. szín. (In.: Shakespeare összes, III. kötet, p. 233. Fordította: vörösmarty Mihály)
6 Sir Julian Huxley (]887-1975), biológus, tudományfilozófus. Az UNESCO első általános igazgatója. - A fordító megjegyzése.
7 Az érdemem, illetve rátermettségen alapuló előrelépés társadalmi rendszere. – A fordító megjegyzése.
8 Jules de Gaultíer: Le bovnrysme (Paris, Mercure de France, 1902).
9 The Open Self
VI. fejezet Háború és nacionalizmus
1 Matthew Arnold: Mortility, 5-6
2 Sir John Emerich Edward Dalberg-Acton, l. Acton báró: ,,Nationaility" In: Home and Foreign Review (1862. július). A tanulmány olvasható még Lord Acton összegyűjtött munkáiban is: The History of Freedom and Other Essays (London, Macmillan, 1907. pp. 270-300.)
3 Pitirim Sorokín: The Ways of Power and Love (Bacon Press, Boston, 1954)
4 Sir John Emerich Edward Dalberg-Acton, Acton báró: Letter. In: Life of Mandell Creighton, I. kötet, p. 372.
5 Aldous Huxley: Science, Liberty and Peace (New York, Harper 8: Row, 1946) pp. 73-74. Magyarul: Tudomány, szabadság, béke (hely nélkül, 1947? – a fordító megjegyzése)
6 New Statesman, 1958. június 28. p. 828.
7 The Causes of World War Three
8 Bulletin of the Atomic Scientists
VII. fejezet A világ jövője
1 J. B. Bury: The Idea of Progress (New York, Macmillan, 1932), p. 56.
2 Syllabus of Errors
3 The Next Million Years
4 Harrison Brown: Challenge of Man's Future (New York, viking)
5 Harrison Brown, John Weir and James Bonner: The Next Hundred Years (New York, viking, 1966)
6 értsd: az Egyesült Államokba – A fordító megjegyzése.
VIII. fejezet Az ember személyes élete
1 Arnold J. Toynbee: Civilization on Trial (New York: Oxford Universtiy Press, 1948.) pp. 213-214.
2 Shakespeare: Macbeth: II. felvonás, 11. szín. ln: Shakespeare, IV. kötet, p. 791. Fordította: Szabó Lőrinc
3 Charles Dickens: Twist Oliver: 51. fejezet
4 vaszilij vaszilijevics Rozanov: Solitaria (New York, Liverright, 1927). p. 96.
5 Lyrical Ballads
6 The Prelude
7 Ode. lntimations of Immortality
8 Pride and Prejudice
9 Maine de Biran: Ocuvres (Paris, Librairie Felix Alcan, 1920) I. kötet. pp. 52-53.
10 Maine de Biran: Journal intime inédit, 1815. Idézi: A. de la vallette Mondbrun: Essai de biographic et psychologiaue: Maine de Biran (Paris, Fontemoing, 1.914). p. 265.
11 Michel de Montaigne: Works (Boston, Sheldon, 1862) III. kötet. p. 376.
12 Lines contributed to the end of Oliver Goldsmith's 'The Traveller or, a Prospect of Society'. Cf. The Poems of Samuel Johnson. (Oxford: Clarendon Press, 1941). p. 380.
13 James Bosell: Life of Johnson, 1783. május 15.
14 Ugyanő. 1760. szeptember 18.
15 Fulke Greville, Lord Brooke, 'Chotus Sacerdotum' a Mustaphából.
IX. fejezet Az emberi természet problémái
1 Homérosz: Iliász, XIX. 85-96 (Budapest, Magyar Helikon, 1972.) Fordította: Devecseri Gábor (Devecseri Gábor fordításában nem tartotta meg Ate istennő nevének eredeti görög alakját, hanem azt Árttísnak magyarította. - A fordító megjegyzése.)
2 Uo. 282.
3 Platón: Phaedrus, 224 a
4 Harvardi Teológiai Szemle
5 Martin P. Nilson: "Letter to Professor Arthur D. Nock on some fundamental concepts in the science of religion" (Levél Arthur Nock-hoz, a vallástudomány néhány alapvető elképzeléséről) Harvard Theological Review, 42. kötet, 2. szám, p. 89.
6 David Hume: A Treatise of Human Nature (Az emberi természetről), I. iv. 6.
7 A görög enthetos szóból ered az angol enthusaism (lelkesedés) szó.
8 Ter 43,30: ,,Ioseph's bowels did yeam upon his brother." A magyar fordítás már az érzelmek helyeként a szívet használja József állapotának megjelölésére: "Aztán elsietett, mert megindult a szíve az öccse miatt, és kicsordultak a könnyei. Bement tehát a belső szobába, és sírt."
9 vö.: Kol 3,12: ,,Öltsétek tehát magatokra, mint Isten szent és kedves választottjai, az irgalom érzületét, a jóságot, az alázatosságot, a szelídséget és a béketűrést!"
10 vö.: Fil 1,8: ,,... Krisztus Jézus szeretetében" és 2,1-2: ,,Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, az együttérzés és a könyörület, tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértők vagytok, ugyanazon szeretet van bennetek, és együtt érezve ugyanarra törekedtek."
11 Zsolt 7,1o
12 Zsolt16,7
13 Zsolt 26,2
14 Zsolt 73,21
15 Alfred Edward Housman: A Shropshíre Lad, Ixii
16 Bertrand Russel: A History of Western Philosophy (New York: Simon and Schuster, 1945), p. 663. (Magyarul: A nyugati filozófia története)
X. fejezet Az ego
1 Arisztotelész tanítása arról, hogy minden természeti jelenség magában hordja fejlődésének kezdettől fogva adott belső célját. - A fordító megjegyzése.
2 A phthisztikus és apoplektikus alkat. - A fordító megjegyzése.
3 Rendellenes fejlődés
4 Norman Brown: Life Against Death (Élet a halál ellen) (Middletown; Conn.: Wesleyan University, 1959) p. 204.
5 Science and Human Behavior
6 William Blake: On Art and Artists, xxvi.
XI. fejezet A tudattalan
1 Human Personality and Its Survival of Bodily Death
2 William Blake: Levél Thomas Buttshoz, 1803. augusztus 16-án.
3 St. John of the Cross: The Ascent of Mount Carmel,III. í.
4 Zsid1,1
5 Idézi: Albert Bielschowsky: The Life of Goethe (Goethe élete), (New York, Putnam, 1912), 3. kötet, p. 31.
6 ldézi: Pitirim Sorokin: The Ways and Power of Love (A szeretet útja és ereje), (Boston, Bacon Press, 1954) p. 108.
7 Idézi: Paul Chabaneix: Le Subconscient chez les artistes, les savnnts et les écricaíns (Párizs, Baillicre, 1897) p. 201.
8 Percy Bysshe Shelley: ,,A Defence of Poetry", (A költészet védelmében) In: Essays, Letters from Ahmad, Translatians and Fragments by Percy Bysshe Shelley (London, Edward Moxon, 1852) I. kötet, p. 41.
9 Franz Xavier von Baader; Sammtliche Werke ( Összegyűjtött írások), (Leipzig, 1857-1860)
10 voltaire: Letter to Charles Jean Francos Hennult, (Levél Henaulthoz, 1749. augusztus 14.) ln: voltaire's Correspondence ( voltaire levelezése) szerk: Theodore Besterman (Geneva, Institut et Musée voltaire, Les Délices, 1956) 3434. sz.
11 Egy jard 0,914 méter. - A fordító megjegyzése
12 F. W. H. Myers: Human Personality and Its Survival of Bodily Death (Az emberi személyiség, és a testi halál túlélése) (New Hyde Park, N. Y.: University Books, 1961) p. 76.
13 Utóirat a melléklethez, Jane Porter: The Scottish Chiefs (1841) című munkájában. Idézi: Mona Wilson: The Life of William Blake (William Blake élete) (London, Oxford University Press, 1971) p. 310.
14 John varley: Treatise on Zoological Physiognomy (Értekezés az állatok alakjáról) (London, 1828) pp. 54-55. Varley könyvében a csukott szájú medúza a 6. képen, a tátott szájú medúza pedig az 5. képen látható. Blake teljes rajza az 1819-es Blakc-Varley vázlatkönyv 94, oldalán található. A bevezetést és a jegyzeteket Martin Butlin írta. (London, Heinenemann, 1969)
15 pneuma: (görög) levegő, lehelet. Szent Pál a pneumát a hit székhelyének tartja, és megkülönbözteti azt a pszichétől, mely görögül pszücho. (Zsid 4,12). Valószínűleg ennek alapján tartja Huxley Pál pneuma-fogalmát jelen érvelésében inkább testies jellegűnek. Az Ó- és Újtestamentum a pneuma szót életlélek, életerő értelmében használja, (pneume tes zoes) azonban soha nem használja azt az élőlényre (pneama zon), - A fordító megjegyzése
16 monizmus: görög-latin; minden létezőt egyetlen alapelvre visszavezető filozófiai elmélet
XII. fejezet A nyelv
1 Helen Keller: The Story of My Life ( Életem története) (New York, Grosset & Dunlap, 1905) p. 23.
2 ,,Minden csak érzés; a név, hang, füst csupán." Johann Wolfgang von Goethe: Faust, I. Marthens Garten. (In: Európa Kiadó, 1967, Fordította: Jékely Zoltán, Kálnoky László) p. 132.
3 Ugyanott. Faust dolgozószobája. Mefisztó:
,,... fakó minden teória,
S a lét aranyló fája."
(E két sor szó szerinti fordítása is ide kívánkozik, jobban megvilágítja Huxley mondandóját: ,, ... minden elmélet szürke, az aranyfa a zöld élet.")
4 Johann Wolfgang von Goethe: Conversations with ]. D. Falk ( Beszélgetések Falkkal ) (1809)
5 Talleyrand szájába ezt a gondolatot Harel adta a Le Nain Jaune című színművében.
6 Mt7,21
7 Adolf Hitler: Mein Kampf (New York, Reynal and Hitchcock, 1939)
8 2Kor 3,6
9 Róm 7,6
10 John Locke: An Essay Concerning Human Understanding (Tanulmány az emberi megértésről) (Epistle to the Reader) (Levél az olvasóhoz)
11 Jn1,1
12 William James: Some Problems of the Philosophy (Filozófai problémák) (New York, Longmans, 1948) p. 48.
13 Emile Male: The Gothic Image (New York: Harper and Row, 1958) pp. 27-28.
14 Gerard Manley Hopkins: 'God's Grandeur ,1. 7. (Isten nagysága) In: The Poems of Gerard Manley Hopkins (Hopkins költeményei)
15 Milton J. Marmor: Hypnosis in Anesthesiology (Springfield, III.: C C Thomas, 1959)
XIII. fejezet A művészet
1 William Shakespeare: Julius Caesar, HI. iii. 34. (nyersfordítás)
2 Walt Whitman: Preface to the first edition of Leaves of Grass (1855)
3 Walt Whitman: "Song of Myself' (48) 1265. (nyersfordítás)
4 Ibid. (33) 827.
5 Matthew Arnold: "1716 Strayed Reveller to Ulysses", p. 103-105. (nyersfordítás)
6 Samuel Taylor Coleridge: Biographia Literia (London, 1817)
7 William Shakespeare: Macbeth, Il. ii. 37.
8 William Shakespeare: vihar, IV. i. 52.
9 William Shakespeare: Athéni Timon, TV. iii. 115-16.
10 Gerard Manley Hopkins: Sennat 67. ln: The Poems of Gerard Manley Hopkins, szerk.: W. H. Gardner és N. H. Mackenzie (London, Oxford University Press, 1967), 12.
11 William Shakespeare: Iulius Caesar, H. i. 285-286.
12 William Shakespeare: vihar, I: ii. 394. (fordította: Babits Mihály) IV. kötet, p. 833.
13 Erich Jaensch és követői fogalma
14 Henri Bergson: Előszó William James a Pragmatizmus című munkájához (Párizs, Flammarion, 1911)
XIV. fejezet Ember és vallás
1 Jel 21,21-22
2 Ter 3,8
3 Ter 4,26
4 Az angol quake (remegés) szóból képezték a Quaker szót, amely egy kis keresztény-vallás neve. -- A fordító megjegyzése.
5 A shaker rázót jelent, azt a személyt, aki ráz. (amerikai szekta)
6 Emil Dermenghem: vies des saint musulmains (Alger: Editions Baconnier), p. 285,
7 William Blake: ,,anedaemonimi Instructíon"
8 John Chapman: Spiritual Letters (Spirituális levelek) (London, 1935)
9 Jean Jacques Olier. Az idézet M. H. J. Icard: doctrine de M. Olier explilijue'e par sa vie et par ses ecrits munkájában található. (Paris: Seminary of Saint Sulpice, 1889). ldézi Henri Bemrond: A Literary History of Religious Uzouglit in France (London: Society for Prometing Christian Knowledge, 1936) 3. kötet, p. 428.
10 vö.: Freud: A mindennapi élet pszichopatológiája
11 Victor White: God and the Unconscious (Isten és a tudattalan) (London, Harvill Press, 1952), pp. 45-46.
12 ,,A vallás szörnyűségek megtételére kényszerítette az embert" Lucretius: De Rerum Natura, 1. 101. .
13 Calvin: Instimtiones Ramanne Religionis, II. xvi, 11.
14 Adam Brown: ,,Expintion and Atonement" (Bűnhődés és megváltás) ln: Encyclopedia of Religion and Ethics ( vallási és etikai enciklopédia) szerk.: James Hastings (New York: Scríbner, 1925), vol. 5, p. 650.
15 Eckhart mester: Die lateinischen Werke (Stuttgart, 1938), p. 92.
16 In 4,z4
17 St. John of the Cross: the Ascen of Mount Carmel, II.
18 William Law: Idézi Aldous Huxley: the Perennial Philosophy (London, Chatto Kt Windus, 1957) p. 150.
19 Mt 7,1
20 Sienai Szent Katalin spirituális végrendelete. Lejegyezte Tommaso di Petra. ldézi: Johannes Jorgensen: Saint Catherine of Siena (New York, Longmans, 1939)
21 1Jn4,8
22 ,,Te is AZ vagy" - A fordító megjegyzése.
23 St. Francis de Sales: Oeuvres Choisies (Paris, Royer, 1843) p. 299.
24 St. Jeanne Chantal: Oeuvres, l, 2]. Idézi Henry Bremond: A Literary history of Religous Thought in France (London: Society for Promoting Christian Knowledge, 1936) vol. 2. p. 406.
25 Mt12,33
XV. fejezet A látomások természettörténete
1 Platón: Phaidón, p.1'108. Kerényi Grácia fordítása
2 Uo.p.1108-O9.
3 National Institute of Health
4 Értsd: Észak-Amerika
5 Life, 4219 (1957. május 13.) p. 100.
6 A teljes idézett rész: ,,De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta körül az égből. Leesett a földre, és szózatot hallott, amely azt mondta neki: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?"« ApCsel 9,3-4. - A fordító megjegyzése.
7 Plotinus: Enneads, Ill. Viii, 30.
8 In: Wordsworth és Coleridge versei, Európa kiadó, 1982. p. 92. Fordította: Ferencz Győző
9 Uo.
10 Thomas Traherne: Centuries of Meditations (A meditáció századai) – a harmadik század.
11 Uo. - az első század, 31.
12 William Wordsworth: Composed upon an Evening of Extmordinary Splendour and Beauty, ii. (nyersfordítás)
13 Július 4-e a Függetlenség Napja az Egyesült Államokban. Július 14-e a Francia forradalma kitörésének napja. - A fordító megjegyzése.
14 angolul: magic lantern
XVI. fejezet Az ember rejtett képességei
1 ,,Tel au 'en Lui meine enfin l 'eternité le change" Stéphane Mallarmé: 'Le Tombeau d'Edgar Poe. ln: Poesis (Paris: Gallimard, 1942)
2 The Art of Seeing (lásd Huxley műveinek jegyzékét a 417. oldalon. - A fordító megjegyzése)
3 Frederick S. Perls, Ralpf F, Hefferline and Paul Goodman: Gestalt Therapy (New York, Julian Press, 1951)
4 Te is AZ vagy. - A fordító megjegyzése.
5 Paul Reps, comp, 'Centering', in: Zen Flesh, Zen Bones (Garden city, N.Y.: Anchor Books, 1961), p.157.
6 William Blake: The Marriage of Heaven and Hell 'Proverbs of Hell' (A menny és pokol házassága. Bevezetés a pokolba.)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
