NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. Legutóbbi olvasó: 2025-03-29 11:24 Összes olvasás: 6395| 49. | [tulajdonos]: TOLNAI OTTÓRÓL | 2025-03-29 10:23 | ELHUNYT TOLNAI OTTÓ (1940-2025)
Turczi István Parnasszus-megemlékezéséből átemelt fotójához Tolnai Ottó nálunk, a Dokk-on fennlévő versét teszem föl. Címe: A flamingó térde.
A mű egy Tolnaira nagyon jellemző költői magatartást, a megfigyelést emeli középpontba, eköré építi fel üzenetét.
MEGFIGYELNI.
(Nem fantáziálni.)
Megfigyelni. Majd utána fantáziálni.
A megtudottak teljes birtokában.
Így, ezzel az attitűddel írva meg a verset.
Az egyik, vitában forgó kutyás-farkasos verssoromra, majd ezt az attitűdöt (a megfigyelést) kiemelve adom meg a választ Szabadvers naplóban. (Ez a Szabadvers II).
Mert a velem vitatkozó, az ő költői magatartásában, komondoros, majd kuvaszos válaszvers variációiban, épp a megfigyelést mellőzi.
A "gonosz farkas" toposzt csakis képzelt farkas ihlette.
Nem pedig megfigyelt.
Vagyis vitapartnerem nem az etológiailag tanulmányozott faj egyedének valamely sajátos tulajdonságát emelte a műbe. Mint én: "ma már senkit meg nem öl" . Miközben az én farkasom mégsem "gonosz". Csak éhes.
Mert "a rózsa: rózsa, rózsa, rózsa." /Gertrud Stein/
Vagyis a farkas: az farkas, farkas, farkas.
(Hogy mennyire az, azt ottani vitairatomban youtube kisfilm linkelésével igazoltam. Ahol a láncos kutyát játékos gesztusokkal, farkcsóválva közelíti meg a farkas, "udvarló vizslaként". Tessék ott megtekinteni! Hogy adandó pillanatban torkon ragadva megölje, majd a láncot eltépve magával hurcolja a havas éjszakába.
Nálam "minden" a farkas, csak nem "gonosz".
Leginkább éhes.
A jelenleg folyó pásztorkutya visszanemesítő törekvések új adatai szerint Erdély egyes falvai körül olyan gyakori a farkasok ily módon végrehajtott táplálékszerzése, hogy egész farkas generációk kölykei nőnek föl gyomorból visszaöklendezett kutyahúson. (Mint tudjuk az anyafarkas a gyomrában szállítja haza zsákmányát, így a szoptatásról leválasztott kölykök gyomorsavban előemésztett hússal kezdhetik meg az átállást.)
S hogy mindennek mi köze a költészethez, vagy a most elhunyt Tolnai Ottóhoz?
Nagyon is sok.
Nézzük meg a fotót, majd olvassuk el a művet.
Talán mindebből kiderült, Tolnai mennyire fontos személyiség az én költői, vagy mondjuk így "szabadvers világomban".
Tizenvalahány éve már elkezdtem arról gondolkodni, hogy parafrázist írok A flamingó térde című költeményre. Hiszen épp a költő által számon kért megfigyelés vezeti rá a figyelmes (és biológiailag tájékozott) olvasót, hogy a flamingónak nem "ott" van a térde, ahová Tolnai fantáziálja.
Elég az egészben kirántott csirkecombra gondolnunk. A madárfélék térde valójában vastag combtő és az alsó combrész derékszögében van: középen.
Ez a flamingónál is ugyanott van, élő madár esetében fenn, valahol a test közelében.
Amit Tolnai a flamingó "hátra tört térdének" költ meg, az valójában a flamingó sarka.
Ha lábujjhegyre állunk, megértjük.
Akkor ami nekünk is hátrafelé áll (vagyis a sarkunk), e testhelyzetben éppen olyan szögben törik hátra, mint Tolnainál a "flamingó térde".
Hogy Tolnai műve épp ettől költemény nem pedig "maga a flamingó"?
Ez vulgárisan igaz ugyan, de a parafrázis majd attól lehet jó a részemről, ha ezt számon kérem a Mesteren. Rátúlozva, hogy "rossz megfigyelő". Ez adhatná költeményemnek a húzását, ha a Tolnai rajtunk számon kért renyheségünket a megfigyelés elhanyagolásáért, visszavetíteném rá.
Örülne neki. Mert ezt érezné méltónak a költői attitűdhöz.
A mestertől nem elájulni kell, hanem legyőzni (akarni).
Emlékszem: Miklya Zsolt megörült az ötletnek. Mindjárt asszociált is, a flamingó anatómiailag helyesen elnevezett testrészére: térde helyett a sarkára. "Sarkot emel" - ez a kifejezés jutott eszébe a Bibliából. Az agressziót - nyilván a megtaposást értve alatta - ott így is értik.
Az ötletet aztán elsodorta az élet. De most visszatérőben érzem. Mint visszatérő égi objektumot, ami körülöttem kering. S halála most azt a megrendülést is kiváltja belőlem, úgy érzem, ami a megírásához kell.
Elment a MEGFIGYELŐ.
Oda kell "valakinek" az őrhelyre állni. Nem az ő helyére: ott a szobra van.
Nekem a magam helyét kell "őrhellyé lényegíteni".
___________________________
A FLAMINGÓ TÉRDE
Megfigyelted már mondd a flamingó térdét
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani (verni akár)
a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
térdkalácsa csúnyán gyűrött
akárha állandóan térdepelne
térdepelne valaki előtt az azúrban
jóllehet sosem is térdepelhet hátra hajló térdekkel
sem az azúrban sem a delták aprórákos iszapjában
de állatkertjeink mocskos hólepedőin sem
egyáltalán nádszálcsontokra húzott pikkelyes
száraz skarlát bőrét megfigyelted már mondd
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
összevetetted testes studiumokban a liba
és a hattyú opál cipőgomb szemét
vagy a lett
lett vagy nem lett tehát dán lányok
észbontóan szép halszemét
(rívok ha arra gondolok többé tán el
sosem is jutok már a lett lányokhoz rigába
a riga környéki puhafaerdőkbe)
a flamingó ziháló pruszlikról lepattant
nyomókapocsfedél gyöngylencséjével összevetetted
hiszen mandelstam még azt is tudta
hogy a szitakötő (vízipille) szeme kék
mikor születik a költészetnek olyan tudósa
ki azt mondaná a nagy orosz költő elvétette
a szitakötő szeme ugyanis nem kék
(a nagy orosz költőnek persze joga volt
elvéteni sőt) hanem égetett élő zománc
azaz hát lila (indigó ibolya)
hiszen ez a leglényegesebb kérdés költészetét
illetően mivel minden más út (egér)
kijárat (vész) blokkolva volt szegény pára számára
az isten már csak azon a kék pontocskán
át gukkerozta őt
ha egyáltalán gukkerozta
ha egyáltalán gukkerozott
és nem csak neki tűnt úgy hogy gukkerozza
jóllehet ha gukkeroz minket is csak mandelstam
kék pontocskáján gukkerozhat
(legnagyobb szeme van a rovarok között
elvben tehát beleférhetne az isten)
ha egyáltalán gukkeroz még az isten
és már nem csak a fess
s marcona katonatisztek gukkeroznak
mondom ha egyáltalán gukkerozhat még
ha nem nyomott valaki már rég szétrágott
rózsaszín rágót az isten kék szemére is
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
csúnyán gyűrött térdkalácsát szemét
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
a királyok még tudtak ínyencfalatnyi agyáról
vagy te is már csak az ember húgysárga agyára
pályázol mint e pápuák pigmeusok
végül is nem csoda hogy nem kíváncsi az isten
nem kíváncsi már egyáltalán nem
hisz látott elég kannibált karóba húzást
hogy a gyémántbogarakat madárporontyokat tövisre húzó
vérszomjas törökverébről (gébicsről)* ne is beszéljünk
nem kíváncsi már egyáltalán nem
s kék szemét
szép kék szitakötőszemét
melybe sosem is hullhatott világi szemét
önnön rágójával ragasztotta (pecsételte) le
(feltörhetetlenül)
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
miért gondolod hogy rilke mária után néked
már nem szent feladatod szemmel
tartani (verni akár)
a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
miért gondolod hogy téged csak öreganyád
térde
térdkalácsa érdekelhet
leányzókorában különben ő is flamingó volt
násztáncát
a koreográfusok még ma sem tudják lejegyezni
tollában a tolltetű az atka a tollmoly
mert hát ugye nem csak a könyvnek van
mulya molya magának a tollnak is
akár a rózsaszín rózsa tetűje abszolút rózsaszín
s ha ujjad között szétnyomod
(john donne még megverselte a bolhát
merészen kiállt egy bolha életéért
Gyors hóhér, máris körmödön az az ártatlan
pici vérözön!)
ama végső szubsztanciával vérezed össze magad
böllér rózsát öltél
meredsz kezedre vagy csak rózsaolajat préseltél-pároltál
valahol az iráni felföldön vagy itt
a balkánon bulgáriában (1 kilogramm rózsaolajhoz
cirka 4000 rózsaszirom szükségeltetik
hány szirmot számoltál már le mondd ama égi salteron)
mint gyerekkorodban ha futballozás után
zöld lett a térded
térdkalácsod fél- avagy egész drágakő
strucctojásnyi smaragd
amilyenekért cortez conquistadorai kardhegyre hányták
az aztékokat istenem milyen semmiségekért is
képesek ölni a conquistadorok
a minap az újvidéki bolhapiacon
hamarosan eljő az idő amikor a szó
szoros értelmében azonosul a nevével
komplett bolhacirkuszokat vesztegetnek majd
gyors hóhérok ártatlan pici vérözönökkel
szórakoztatnak bennünket
vukovári levlapokat** láttam árulni
az analfabéta fosztogatónak még azok a semmis
sárga levlapok is műkincsnek tűntek
(5000-t kértek darabjáért egy burek árát tehát)
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani (verni akár)
a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó-vacakoló semmit.
* "Többet öl, mint amennyit elkölthet, és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, inkább 'karóba húzza', hogy később, amikor ismét megéhezik és friss préda szerzésére nemigen kedvez az idő, a felpeckelt felesleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, a cserebogár, de fájdalom a fészekből rabolt madárporonty is."
Hermann Ottó
** Tóth József (Tot Josip) Peka Dapcevica 40 | |
| 48. | [tulajdonos]: TOLNAI OTTÓRÓL | 2025-03-29 10:06 | ELHUNYT TOLNAI OTTÓ (1940-2025)
Turczi István Parnasszus-megemlékezéséből átemelt fotójához Tolnai Ottó nálunk, a Dokk-on fennlévő versét teszem föl. Címe: A flamingó térde.
A mű egy Tolnaira nagyon jellemző költői magatartást, a megfigyelést emeli középpontba, eköré építi fel üzenetét.
MEGFIGYELNI.
(Nem fantáziálni.)
Megfigyelni. Majd utána fantáziálni.
A megtudottak teljes birtokában.
Így, ezzel az attitűddel írva meg a verset.
Az egyik, vitában forgó kutyás-farkasos verssoromra, majd ezt az attitűdöt (a megfigyelést) kiemelve adom meg a választ Szabadvers naplóban. (Ez a Szabadvers II).
Mert a velem vitatkozó, az ő költői magatartásában, komondoros, majd kuvaszos válaszvers variációiban, épp a megfigyelést mellőzi.
A "gonosz farkas" toposzt csakis képzelt farkas lehet.
Nem pedig megfigyelt.
Vagyis vitapartnerem nem az egyed, vagy etológiailag tanulmányozott faj valamely sajátos tulajdonságát emete a műbe. (
Mint én: "ma már senkit meg nem öl" soromban. Miközben az én farkasom mégsem "gonosz". Csak éhes.
Mert "a rózsa: rózsa, rózsa, rózsa." /Gertrud Stein/
Vagyis a farkas: az farkas, farkas, farkas.
(Hogy mennyire az, azt ottani vitairatomban youtube kisfilm linkelésével igazoltam. Ahol egy láncos kutyát játékos közeledéssel, farkcsóválva közelíti meg a farkas "udvarló vizslaként". Tessék ott megtekinteni! Hogy adandó pillanatban torkonragadva megölje, majd a láncot eltépve magával ragadja a havas éjszakába.
Nálamt "minden" a farkas, csak nem "gonosz".
Leginkább éhes.
Ajelenleg folyó pásztorkutya visszanemesítő törekvések újabb adatai szerint Erdély egyes falvai körül olyan gyakori a farkasok ily módon végrehajtott táplálékszerzése, hogy egész farkas generációk kölykei nőnek föl gyomorból visszaöklendezett kutyahúson. (Mint tudjuk az anyafarkas a gyomrában szállítja haza zsákmányát, így a szoptatásról leválasztott kölykök gyomorsavban előemésztett hússal kezdhetik meg az átállást.)
S hogy mindennek mi köze a költészethez, vagy a most elhunyt Tolnai Ottóhoz?
Nagyon is sok.
Nézzük meg a fotót, majd olvassuk el a művet.
Talán mindebből kiderült, Tolnai mennyire fontos személyiség az én költői, vagy mondjuk így "szabadvers világomban".
Tizenéve már elkezdtem arról gondolkodni, hogy parafrázist írok A flamingó térde című költeményre. Hiszen épp a költő által számon kért megfigyelés vezeti rá a figyelmes (és biológiailag tájékozott) olvasót, hogy a flamingónak nem "ott" van a térde, ahová Tolnai fantáziálja.
Elég az egészben kirántott csirkecomra gondolnunk. A madátfélék térde valójában vastag combtő és az alsó combrész derékszögében van: középen.
Ez a flamingónál is ugyanott van, élő madár esetében fenn, valahol a test közelében.
Amit Tolnai a flamingó "hátratört térdének" költ meg, az valójában a flamingó sarka.
Ha lábujhegyre állunk, megértjük.
Akkor ami nekünk is hátrafelé áll (vagyis a sarkunk), e testhelyzetben éppen olyan szögben törik hátra, mint Tolnainál a "flamingó térde".
Hogy épp ettől költemény Tolnai műve, nem pedig "maga a flamingó"?
Ez vulgárisan igaz ugyan, de a parafrázis majd attól lehet jó a részemről, hogy ezt számon kérem a Mesteren. Mondván, hogy "rossz megfigyelő".
S ez adhatja az én költeményemnek a húzását, épp a Tolnai rajtunk számon kért renyheségünket, a megfigyelés elhanyagolásáért, visszavetítem őrá.
Örülne neki. Mert ezt érezné méltónak a költői attitűdhöz.
A mestertől nem elájulni kell, hanem legyőzni (akarni).
Emlékszem, Miklya Zsolt mennyire örült az eredeti ötletnek. Mindjárt asszociált is, a flamingó anatómiailag helyesen elnevezett testrészére: térde helyett a sarkára. "Sarkot emel" - ez a kifejezés jutott eszébe a Bibliából. Az agressziót - nyilván a megtaposást értve alatta - ott így is értik.
Ezt az ötletemet aztán elsodorta az élet. De most visszatérőben érzem. Mint visszatérő égi objektumot, ami körülöttem kering. S halála most azt a megrendülést is kiváltja belőlem, úgy érzem, ami a megírásához kell.
Elment a MEGFIGYELŐ.
Oda kell "valakinek" az őrhelyre állni. Nem az ő helyére: ott a szobra van.
Nekem a magam helyét kell "őrhellyé lényegíteni".
___________________________
A FLAMINGÓ TÉRDE
Megfigyelted már mondd a flamingó térdét
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani (verni akár)
a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
térdkalácsa csúnyán gyűrött
akárha állandóan térdepelne
térdepelne valaki előtt az azúrban
jóllehet sosem is térdepelhet hátra hajló térdekkel
sem az azúrban sem a delták aprórákos iszapjában
de állatkertjeink mocskos hólepedőin sem
egyáltalán nádszálcsontokra húzott pikkelyes
száraz skarlát bőrét megfigyelted már mondd
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
összevetetted testes studiumokban a liba
és a hattyú opál cipőgomb szemét
vagy a lett
lett vagy nem lett tehát dán lányok
észbontóan szép halszemét
(rívok ha arra gondolok többé tán el
sosem is jutok már a lett lányokhoz rigába
a riga környéki puhafaerdőkbe)
a flamingó ziháló pruszlikról lepattant
nyomókapocsfedél gyöngylencséjével összevetetted
hiszen mandelstam még azt is tudta
hogy a szitakötő (vízipille) szeme kék
mikor születik a költészetnek olyan tudósa
ki azt mondaná a nagy orosz költő elvétette
a szitakötő szeme ugyanis nem kék
(a nagy orosz költőnek persze joga volt
elvéteni sőt) hanem égetett élő zománc
azaz hát lila (indigó ibolya)
hiszen ez a leglényegesebb kérdés költészetét
illetően mivel minden más út (egér)
kijárat (vész) blokkolva volt szegény pára számára
az isten már csak azon a kék pontocskán
át gukkerozta őt
ha egyáltalán gukkerozta
ha egyáltalán gukkerozott
és nem csak neki tűnt úgy hogy gukkerozza
jóllehet ha gukkeroz minket is csak mandelstam
kék pontocskáján gukkerozhat
(legnagyobb szeme van a rovarok között
elvben tehát beleférhetne az isten)
ha egyáltalán gukkeroz még az isten
és már nem csak a fess
s marcona katonatisztek gukkeroznak
mondom ha egyáltalán gukkerozhat még
ha nem nyomott valaki már rég szétrágott
rózsaszín rágót az isten kék szemére is
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
csúnyán gyűrött térdkalácsát szemét
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
a királyok még tudtak ínyencfalatnyi agyáról
vagy te is már csak az ember húgysárga agyára
pályázol mint e pápuák pigmeusok
végül is nem csoda hogy nem kíváncsi az isten
nem kíváncsi már egyáltalán nem
hisz látott elég kannibált karóba húzást
hogy a gyémántbogarakat madárporontyokat tövisre húzó
vérszomjas törökverébről (gébicsről)* ne is beszéljünk
nem kíváncsi már egyáltalán nem
s kék szemét
szép kék szitakötőszemét
melybe sosem is hullhatott világi szemét
önnön rágójával ragasztotta (pecsételte) le
(feltörhetetlenül)
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
miért gondolod hogy rilke mária után néked
már nem szent feladatod szemmel
tartani (verni akár)
a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó semmit
miért gondolod hogy téged csak öreganyád
térde
térdkalácsa érdekelhet
leányzókorában különben ő is flamingó volt
násztáncát
a koreográfusok még ma sem tudják lejegyezni
tollában a tolltetű az atka a tollmoly
mert hát ugye nem csak a könyvnek van
mulya molya magának a tollnak is
akár a rózsaszín rózsa tetűje abszolút rózsaszín
s ha ujjad között szétnyomod
(john donne még megverselte a bolhát
merészen kiállt egy bolha életéért
Gyors hóhér, máris körmödön az az ártatlan
pici vérözön!)
ama végső szubsztanciával vérezed össze magad
böllér rózsát öltél
meredsz kezedre vagy csak rózsaolajat préseltél-pároltál
valahol az iráni felföldön vagy itt
a balkánon bulgáriában (1 kilogramm rózsaolajhoz
cirka 4000 rózsaszirom szükségeltetik
hány szirmot számoltál már le mondd ama égi salteron)
mint gyerekkorodban ha futballozás után
zöld lett a térded
térdkalácsod fél- avagy egész drágakő
strucctojásnyi smaragd
amilyenekért cortez conquistadorai kardhegyre hányták
az aztékokat istenem milyen semmiségekért is
képesek ölni a conquistadorok
a minap az újvidéki bolhapiacon
hamarosan eljő az idő amikor a szó
szoros értelmében azonosul a nevével
komplett bolhacirkuszokat vesztegetnek majd
gyors hóhérok ártatlan pici vérözönökkel
szórakoztatnak bennünket
vukovári levlapokat** láttam árulni
az analfabéta fosztogatónak még azok a semmis
sárga levlapok is műkincsnek tűntek
(5000-t kértek darabjáért egy burek árát tehát)
megfigyelted már mondd a flamingó térdét
miért gondolod hogy rilke mária után
néked már nem szent feladatod szemmel
tartani (verni akár)
a rózsaszínbe mint olyanba vackolt
vacogó-vacakoló semmit.
* "Többet öl, mint amennyit elkölthet, és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, inkább 'karóba húzza', hogy később, amikor ismét megéhezik és friss préda szerzésére nemigen kedvez az idő, a felpeckelt felesleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, a cserebogár, de fájdalom a fészekből rabolt madárporonty is."
Hermann Ottó
** Tóth József (Tot Josip) Peka Dapcevica 40
| |
| 47. | [tulajdonos]: KIS VILÁGSZÁM MONDHATNI PARÁNY | 2025-03-25 10:19 | Elkészült a 25. évi Dokk antológia!
Örömhírt jelent mindannyiunknak!
Már megkezdődött a Dokkolók és Dokkerek kiértesítése.
Hamarosan mindenki hozzájuthat egy ingyenes szerzői példányhoz.
Köves István úgy döntött: az utolsó öt év terméséből válogatja össze a kötet anyagát.
Üröm az örömben, hogy engem hátrányosan érint, hiszen több hosszú versem az elmúlt 5 évnél régebben került be s vannak közöttük fontosabbak, az én versvilágomra jellemzőbbnek (s egyben a Dokk számára irodalmilag nívósabbnak mondhatók) mint az utolsó évek termése.
Az újra aktivizált szakasz, a "naplementés vízek végjátéka" pedig még csak éppen elkezdődött nálam, kiteljesedését későbbre várom.
Vajon utóbbiak közül bekerült-e valamelyik versem?
Például az angolul írás "óceán-átevezésének" (újabban így hívom e törekvésemet) egyetlen itt maradanDOKK opusza?
Egyelőre nem tudhatom, ahogy senki más sem, melyik művére vagy műveire esett főszerkesztőnk választása.
Hamarosan kiderül.
Én minden esetre felteszem most ide ezt a "twitter-poémát" mert világszámnak érzem.
Kis világszám ez, mondhatni miniatűr, hiszen földi világunk is parány a tejútrendszer csillaghunyorgásában.
De azért ott van.
-------------------------------------------------------
27. ENGLISH POEM / 27. ANGOL VERS
I wanted to be a lover of the World, within poetry, but unfortunately
I got old in the meantime and the World is full of good and bad
lovers anyway.
However, the World does not have a caring father, a loving
grandfather.
Maybe can I help.
---
A Világ szeretője szerettem volna lenni a költészetben, de sajnos
mára megöregedtem és a Világ különben is jó meg rossz
szeretőkkel van tele.
Gondos apja, szerető nagyapja azonban nincs a Világnak.
Talán segíthetek.
| |
| 46. | [tulajdonos]: ARCHAIKUS TORZÓ KORR | 2025-03-19 12:17 | (Rossz kép került be: ismételni kell!)
------------
Ma lett kész ez a nyáron elkezdett, még lefogyásom előtti versem.
Akkori facebook-fotóval.
Ezért nem lehet kizárogatni senkit, tulajdonost meg pláne, a "saját lapjából".
Ha az illető, mint én, az úgynevezett "látványpékség műhely-ben" vizualizál, irodalmi kár éri-
Jogsértő kizárásom nélkül már ez a vers is régen kész lenne, illetve talán egy egész ciklus készült volna a Duna-versekből.
Pótlásuk momentán nem lehetséges.
Most más témák vannak soron.
-----------------------------------------
"Az archaikus torzó"-nak ez a végleges változata szerepel a bírálanDOKK-ban.
(A fotó nem kell hozzá. Arra az öregség (és a "megcsunyultság") jobb megértéséhez és elviseléséhez, mi több: a további öregség "megtervezéséhez" lesz szükség!)
___________________________________________________________
ARCHAIKUS TORZÓ
Ez a víz. Ez a szél. Ez az ég.
Ez a bőr.
Milyen volt legelőször… Milyen lesz legutoljára…
Combig folyóban. Egyedül.
Hiába dobálnak faágakat a kutyáknak többen.
Hiába horgásznak arrább.
Hiába ír verset a halálról értelmiségi-gyenge barátod
a facebookon, akinek ezzel a szöveggel üzensz.
Egyedül vagy.
Megelőzve kórodat, egyedül.
Rituális úszásoddal könyörögsz a Felettünk valóhoz:
mentse meg a Kizökkent Világot!
A Khaosz rendbetételét te kezded meg azzal,
hogy rendet raksz a hálószobádban!
A Kizökkent Világ elhízásának rendbetételét meg azzal,
hogy aznap tíz dekát lefogysz!
Ez három kiló egy hónap alatt, tíz hónap alatt harminc és rögtön
hetvennyolc kilós versenysúlyodnál lehetsz.
(Bokszedződ sosem engedte, hogy nagyváltósúlyról
a nyolcvankét kilós félnehézsúlyra hízz.)
Ha lefogysz felénekelheted a youtube-ra Simon & Garfunkel
The boxer című számát.
Hadastyán fiziognómiával a törökkori háborúk dalait is
hitelesebben adhatod elő.
Ne légy elhízott töritanár!
Milyen hideg a víz ahogy a szeméremtájékhoz ér!
Mekkora elszánás kell, hogy mégis belevesd magad a zsibbasztóan
hideg Dunába!
Szinte sokkol majd de nem csak magadért csinálod!
"Változtasd meg élted!" | |
| 45. | [tulajdonos]: ARCHAIKUS TORZÓ | 2025-03-19 12:07 | Ma lett kész ez a nyáron elkezdett, még lefogyásom előtti versem.
Akkori facebook-fotóval.
Ezért nem lehet kizárogatni senkit, tulajdonost meg pláne, a "saját lapjából".
Ha az illető, mint én, az úgynevezett "látványpékség műhely-ben" vizualizál, irodalmi kár éri-
Jogsértő kizárásom nélkül már ez a vers is régen kész lenne, illetve talán egy egész ciklus készült volna el a Duna-versekből.
Pótlásuk momentán nem lehetséges.
Most más témák vannak soron.
-----------------------------------------
"Az archaikus torzó"-nak ez a végleges változata szerepel a bírálanDOKK-ban.
(A fotó nem kell hozzá. Arra az öregség (és a "megcsúnyultság") jobb megértéséhez és elviseléséhez, mi több: a további öregség "megtervezéséhez" lesz szükségem.)
___________________________________________________________
ARCHAIKUS TORZÓ
Ez a víz. Ez a szél. Ez az ég.
Ez a bőr.
Milyen volt legelőször… Milyen lesz legutoljára…
Combig folyóban. Egyedül.
Hiába dobálnak faágakat a kutyáknak többen.
Hiába horgásznak arrább.
Hiába ír verset a halálról értelmiségi-gyenge barátod
a facebookon, akinek ezzel a szöveggel üzensz.
Egyedül vagy.
Megelőzve kórodat, egyedül.
Rituális úszásoddal könyörögsz a Felettünk valóhoz:
mentse meg a Kizökkent Világot!
A Khaosz rendbetételét te kezded meg azzal,
hogy rendet raksz a hálószobádban!
A Kizökkent Világ elhízásának rendbetételét meg azzal,
hogy aznap tíz dekát lefogysz!
Ez három kiló egy hónap alatt, tíz hónap alatt harminc és rögtön
hetvennyolc kilós versenysúlyodnál lehetsz.
(Bokszedződ sosem engedte, hogy nagyváltósúlyról
a nyolcvankét kilós félnehézsúlyra hízz.)
Ha lefogysz felénekelheted a youtube-ra Simon & Garfunkel
The boxer című számát.
Hadastyán fiziognómiával a törökkori háborúk dalait is
hitelesebben adhatod elő.
Ne légy elhízott töritanár!
Milyen hideg a víz ahogy a szeméremtájékhoz ér!
Mekkora elszánás kell, hogy mégis belevesd magad a zsibbasztóan
hideg Dunába!
Szinte sokkol majd de nem csak magadért csinálod!
"Változtasd meg élted!" | |
| 44. | [tulajdonos]: MÉG VALAMIT ASZÓBŰVÉSZETRŐL | 2025-03-17 20:35 | Még ezt meg akarom mutatni.
Én nem azt állítom, hogy a szóbűvészkedés, a szemantikai kócolás, nem érhet el művészi fokot.
Rodolfo is már-már művész volt.
Viszont én épp az ellenkezőjére törekszem. S ez a dialektikus ellentétkilengés a költészet legnagyobb előrevívője.
A költők, művészi érzékenységüknél fogva "herótot" kapnak egymás stílusától. Miközben az olvasók, sőt, a kiadók, meg a lapszerkesztők esetleg zabálják (!) az adott irányzatot.
Igazi költő, vagy nevezzük Rilke-típusúnak, ilyenkor azonnal valami egészen másba, valami azzal teljesen ellentételesbe kezd.
Én is így térek vissza saját alapjaimhoz, az ÉLMÉNYANYAG bűvöletében.
Walt Whitmannal fogok megint foglalkozni, de nem azért, hogy utánozzam, hanem hogy az utánozhatatlanságot sajátítsam tőle el.
Vagy legalább megkíséreljem.
Gépelütéseim helyesírássi hibáim pedig voltak, vannak és lesznek, de ez nem számít semmit.
A Gutemberg galaxis nem ismer Helye sírásó Hubát!
Borissza klasszikusaink is sokat köszönhetnek a korrektorok kommandóinak, hiszen az ő dolguk a nyomdakész szöveg kialakítása. Kassák (pedig ő nem volt borissza) egyenesen felajánlotta a szerkesztőnek, hogy ha tetszik neki írása, akkor hajlandó azt úgymond: "áttenni helyesbe". Osvát mégis közölte.
Ungvári Tamás pedig valamelyik Karinthy mű újabb kiadásának előszavában külön kitért arra, hogy ebben a kiadásban szakítanak a nagy író"sajátos helyesírásával".
Világszép napballadák adatközlő nótafái pedig, Torockótól Limerickig, 100 évvel ezelőtt még talán írni sem tudtak.
Mégis a szóművészet magas fokán adtak elő, annyira tehetségesek voltak.
Annyira magas fokon tudtak írül vagy magyarul.
Megtetszett ez a kis (linkelt) jelenet. Mert a szóbűvészet költőietlen ürességére mutat rá, amennyiben hiányzik belőle a "vérvaló".
Hangsúlyozom: én ezzel most nem akarok állítani semmit!
Én csak takarítok a fejemben. Mert ez kell az "óceán-átkeléshez".
(Ne a fotóra klikkeljetek, hanem a linkre!)
https://www.youtube.com/watch?v=lo0_JsrWI_A
| |
| 43. | [tulajdonos]: KORR | 2025-03-17 17:36 | | Nora Ephronnak | |
| 42. | [tulajdonos]: KORR | 2025-03-17 17:33 | Másolás közben véletlenül kimaradt a Nora Prhronnak írt twitetr-poémám utolsó sora. (Aki nem tanul angolul, annak lefordítja a google!)
------------------------------------------------------------------
87.
"From the street, it's lumpen, Middle European, and solid as a tanker." (N.E.)
Dear Nora Ephron! Why did you die? Now how do I write you a master-disciple letter?
In 2000, at the Central café in Budapest, I still had such a primitive telephone.
Too bad I didn't call you. | |
| 41. | [tulajdonos]: HA ALBATROSZ DEFEKÁL RÁNK | 2025-03-17 17:12 | HA ALBATROSZ DEFEKÁL RÁNK, miközben kenuval épp átevezni készülünk az óceánt (legalább is megkíséreljük), nem tesz semmit, Filip.
(Hogy „e mögött” milyen humán-etológiai jelenség húzódik meg, az csakis későbbi regényepizódként érdekes, ha lesz időm valamikor kibontom!)
RAKONCZAY GÁBOR 75 NAP ALATT EGYSZEMÉLYES LAKÓKENUVAL VISZONT TÉNYLEG ÁTEVEZTE AZ ATLANTI-ÓCEÁNT, PÁR NAPJA, S MÉG NAPNYUGTA ELŐTT ELÉRTE ANTIQUA SZIGETÉT, VAGY AHOGY ÉN HÍVOM: A „CARIB TIHANYT”.
EZ NEKEM – EGYBEN – METAFORA.
Mert az, hogy én egyszer csak angolul kezdtem írni (egy irodalmi sértődés miatt), nagyon hasonlít az óceán átevezéshez.
Reménytelenségében.
És a halk, titkos reménnyel együtt, hogy valahogy mégis sikerül…
Nem kértem a sorstól, sőt, meg is döbbentem tőle, hogy alig három évvel később, az első unokáim, egy fiú és egy lány, mindketten Londonban szülessenek meg.
Hogy „született angolok” legyenek (hiszen még nincs is magyar állampolgárságuk).
Attól, hogy én előtte angolul kezdtem írni, ó Sors, ezt igazán nem kellett volna!
De ha már így történt, vegyük komolyan az angolul írást!
Nagyon komolyan.
Még akkor is, ha ebből a törekvésemből a Dokk-on egyelőre csak ez (a 27.) twitter-poéma vált maradanDOKKÁ.
27.
I wanted to be a lover of the World, within poetry, but unfortunately I got old in the meantime, and the World is full of good and bad lovers anyway.
However, the World does not have a caring father, a loving grandfather.
Maybe can I help.
--------------------------------------------------------
Pedig nekem ez a másik a legszebb közülük:
59.
Who is this man on the night of May? What is he doing alone?
A young husband builds their house alone.
Did his wife leave him? Can't she stand anymore?
In sublet waits him, and breastfeeds their newborn.
-----------------------------------------------------------
Viszont talán ez az egyik legjobb:
24.
It's a torturous when one day you realize that because of wage slavery, building houses, raising children you don't write a poem, you don't make a movie, you don't play music, the same way as people who aren't talented about it.
Then what's the difference?
The pain.
-----------------------------------------------------------------
De azt még ezzel is „mondok valamit”. Ráadásul aktuális.
(Lévén, hogy amint lehet, visszamegyek az intézetbe kamasz fiúkat nevelni. S ezt lényegében „nekik” írtam.)
29.
I see is that it’s actually an erotic image. Although my wife and I haven't had a "bed problem" in 15 years.
Look boys!
Such is when a mature man, in bed or just on a trip does something with the woman that makes her feel happy.
Then we men can admire her!
----------------------------------------------------------------------------------
Még KELL a fotó.
Ezzel a „fogyatékkal” élek.
A képek viszont mégsem a szövegek illusztrációi, ahogy a szövegek sem képaláírások.
„EGYÜTTHATÓK”.
KÉP-MONDÁSOK.
Az Ajándék a hercegnek című kötet még ezekből a képmondásokból áll majd.
Mert „én sem tudni angol”, Karaffa!
Csakhogy a költői kreativitás TÖBB a „nyelvelésnél”.
Karaffánál sem a nyelvelés hiánya volt a baj, hanem a szövegértés elégtelensége.
S nem „pálcát törtem” fölötte, ahogy Filip tévesen tódítja, hanem a pálcát, amivel Karaffa helytelenkedett elvettem és „megsemmisítettem”.
Nyelvelés kontra ELHALLGATÁS?
Utóbbi akkor kell, ha a ki nem mondottal üzenünk. (Látjátok a nem tudom én hol ezt meg ezt? És mégis itt állt. Íme Pilinszky egyik nagy (kis)versének a „munkamenete”, nem magát a művet idézve. Így kell elhallgatással KIMONDANI a VALAMIT. Mellőzve például Filip szóbűvészkedését. Szemantikai kócolásnak hívják.)
A költői elhallgatás ezzel szemben angolul és magyarul is így hangzik:
…
Megismétlem:
…
Ide tényleg nem nyelvelés kell, hanem: költőiség.
----------------------------------
IGEN, ELŐBB-UTÓBB AMERIKÁBAN IS SZERETNÉK PUBLIKÁLNI! (ÉS PERSZE ÉNEKELNI, RHIANNON GIDDENS ÖSZTÖNZÉSÉRE)!
„Átevezvén” – innen – oda "az óceánon".
Minden „evezőcsapás” értük, az unokáimért is történik már: szülővárosuk nyelvén nekem írnom és énekelnem kell. Csak nem az angoloknak.
Hanem az amerikaiaknak. (S rajtuk keresztül mindenkinek aki megérti.)
Kell?
Igen.
Ez viszont akkora átlényegülést követel, hogy a rejtett erőforrások (természet, zene stb.) kiaknázása érdekében minden energiámat erre szeretném fordítani. A 40 perces úszás például minden egyes áldott reggelen mindehhez (!) például elengedhetetlen.
VALAMI "VISSZAVÁLTOZIK" TŐLE BENNEM, ÉS EZ NEM CSAK ILLÚZIÓ.
A csillagok állása, úgy látom, épp megfelelő. S minden, amit eddig tettem és tanultam az irodalomban, sőt még az is amit nem tettem és nem tanultam meg, mert majd most fogom, ezt az utat készítette elő.
Csak közben nem tudtam róla...
Mondom, még három éve sem hittem volna el, hogy nekem "angol" unokáim születnek majd, pedig akkor már írtam angolul!
És persze egyetem óta Walt Whitman-tanítvány vagyok.
Nélküle "sehol sem lennék".
..................
Nora Ephronhoz írt twitter-poémáim is Amerikához kapcsolnak. Aranyos filmet írt és rendezett szülőkről és gyerekekről, olyan valakik számára, akik (mint például én) „ért” valamicskét az állatok – de legalább a gyerekek – nyelvén.
87.
"From the street, it's lumpen, Middle European, and solid as a tanker." (N.E.)
Dear Nora Ephron! Why did you die?
Now how do I write you a master-disciple letter?
In 2000, at the Central café in Budapest, I still had such a primitive telephone.
88.
With my Caucasian-Mongoloid type I like a woman to have an erotic Jewish face. This is an old cult among non-Jewish Hungarian writers. And the heterosexuality. Passionate hetero is capable more understanding of a passionate homosexual than a homosexual who isn't passionate.
Aztán egyszer csak ott találtam magam az amerikai belpolitikában...
S nekem lett igazam.
Megint Trump az elnök.
Később erről is többet!
Jó érzés, hogy körülbelül 70 millió amerikai ember, azok akik Trumpra szavaztak, tudta meg Trumptól, hogy VAN Magyarország.
Hogy vannak MAGYAROK.
Akik egy olyan országban élnek, ahol mint kisérleti terepen, máris a woke-gender abszurditás legyőzésének köszönhetően élhetjük családi életünket. (Noha a Stanford egyetem két éve még a "nagyapa" szót is ki akarta törölni az angol nyelvből, kísérleti jelleggel, aztán vissza kellett lépnie.)
Az apa FÉRFI, az anya NŐ, szögezte le Orbán Viktor után Donald Trump amerikai is.
És pont "erről szól" A paráznabillegető (nudista) kötetborítója.
A twitter-poémáknak köszönhetően egyébként végig követhettem a twitteren, hogy tiltják ki Trump amerikai elnököt, azzal a hazugsággal, hogy üzeneteivel fellázítja a tömeget.
Történetesen az volt az utolsó megjelent bejegyzése, hogy a tüntetők tartózkodjanak az erőszaktól, mert az méltatlan az ügyhöz.
Még épp el tudtam olvasni a zárolás előtt.
Akkor fogant meg bennem a lelőtt Ashli Babbitt Trump aktivista haláláról szóló ballada.
Már a dallama és a szövegvázlata is megvan. Angolul – mármint a szöveg, mert a dallam ez az ír ballada lesz. Ezzel a saját ( barbaro ) gitárhangolással.
https://x.com/PalocziAntal/status/1356167187208298496
De nézzünk meg két politikai twitter-poémát is. (A TIME címlapon a sárga ruhás lány az az amerikai költő, Amanda Gorman, aki Whitman hatását is magán viselő hosszú versét az előző elnök beiktatásán felolvasta. Hogy aztán a kötetének műfordítása nemzetközi botrányba fulladjon. (BLM-aktivistákazt szorgalmazták, majd el is érték, hogy csak fekete költőnek szabadna megengedni a műfordítást, így több fehér (férfi) műfordítótól visszavonták a fordítás jogát! Erről többet később!)
81.
When I watched the siege of the Capitol, I remembered this old cover.
I know the siege is seen by the American elite as an attempt on democracy.
Ok.
Our communist elite called 1956 a fascist.
We wanted communism to end.
The Americans wanted it never to begin?
---------------------------------------
83.
(To Michelle Obama)
Here is a "Redneck". My head and neck seem to be red from the sun, my body whiter because of the shirt.
Such were the immigrants from Eastern Europe in the southern plantations.
The southern gentlemen and their black house slaves together mocked us.
_________________________________________
Amerikáról máskor majd többet.
Most térjünk vissza az óceán-átevezéshez, és a Rakonczay hajóját is a jó irányba sodró hullámokhoz.
Illetve a hullámélményt ábrázoló költeményemhez, a „Pillanat”-hoz'
Jól esik ezt a szöveget megint ide citálni a Rakonczay fotózta „Walt Whitman-hullám” és a „vonatkozó” családi fotóm közé.
Nem írtam még meg, de 38 évvel ezelőtt én egy tengerig tartó kenutúrára vittem a feleségemet a Dunán.
Az volt a nászutunk.
Balatoni gyermekkorom így köszönt vissza.
És most már látom, hogy egész életem metaforája az „evezés” (átevezés).
„Egy tollú” lapáttal.
_________________________
PILLANAT
"leejtettem
felejtettem"/Marno János/
amikor hirtelen rántással utolsót döf a vízbe mindenki
mert elkaptátok végre a ritmust és egyszerre rándul minden izom
s a Felettünk Való vagyis a Természet erejével
a te erőd s a hozzátartozóid ereje összeadódik
bekövetkezhet amire vársz
bár teljesítő képességük határára kényszeríted őket
s levegőért kapkodsz magad is
micsoda megpróbáltatás
mekkora közös erő kell a nehézkedés legyőzéséhez de jól tudtad sikerülni fog
emlékeztél rá hogy fiatalon nagyon szeretted
s most a fiaidnak és a feleségednek is meg akartad mutatni
a kanyarból előbukkanó szállodahajó magas orrvizet nyomva tűnt fel
azt hitték ki akarsz térni meglepte őket hogy folyással szembe kormányzod a kenut
háttal lefelé sodor a Duna mi a jó ebben a hajó elment te meg azt mondtad várjanak
és csak sodródtatok farral lefelé
ám ekkor hirtelen megemelkedett a kenu mert hátulról széles hullám
hengeredett alátok különös játékaként a Felettünk Valónak
ha a folyón mélymerülésű erős hajó jön feltolja maga előtt a vizet
s ez hosszan tartó utóhullámzással egyenlítődik ki nem a nyomdokvíz ferde
farhullámaival azok hamar elülnek de nagy széles hullámok kezdenek a hajó után szaladni
sokkal gyorsabban mint ahogy az ár fut lefelé
ez a szállodahajó most olyan nagy volt hogy szinte felpúposodott tőle a folyó
ekkor fordultatok meg ekkor szóltál a többieknek hogy evezzenek
de már jött is az első hullám
felemelte s letette a kenut majd tekintélyes hullámközzel jött a második
egy pillanatig úgy tűnt mintha dombon szánkázna a kenu de az kiszaladt még lassú
teste alól s ekkor úgy tűnt dombra mentek fel és gyötrelmessé vált az evezés
– Húzd! Húzd! – kiabáltad elveszett a lendületetek és tudtad
ha nem sikerül elkapni a ritmust a nehézkedés a meghiúsulásba húz de túl lassan eveztetek
– „Gyerünk! Gyerünk!”
a többieknek kellett volna hozzád igazodniuk de ha leghátul ülsz nem látnak csak te
látod őket tudtad még időben vagytok még csak a kenu hátulja emelkedett fel
– „Húzd! Húzd!” összevissza eveztetek nem sikerült felgyorsulni a bálnaoldalnyi hullám
ismét áthemperedett a kenu közepe alatt és megint mintha dombra eveznétek föl
– Húzd! Húzd! – megérezted: most kell kitartanotok ha nem lassultok le jön a következő
hullám s ha mindenki egyszerre evez és elkapjátok az elemi ritmust a Felettünk Való
ereje a hozzátartozóid ereje meg a te erőd egy pillanatra összeadódik és hirtelen
száguldani kezd a hullámmal a kenu olyan sebesen hogy nem is hittétek volna olyan
sokáig míg csak boldogok nem lesztek
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
ÍGY!
s ez megmarad.
------------------------
| |
| 40. | [tulajdonos]: HALADJUNK! | 2025-03-15 19:47 | MOST, NE CSAK ÉN BESZÉLJEK RÓLA, NÉZZÜNK EGY KORTÁRS WHITMAN-RAJONGÓT!
(Vagyunk néhányan.)
------------------------------------------------
Lövétei Lázár László:
WALT WHITMAN: ÜLÖK ÉS NÉZEM
1989-ben, 17 éves koromban vettem meg Székelyudvarhelyen Walt Whitman Ének magamról című, legszebb verseit tartalmazó kötetét (Szász János válogatásában), de csak nagyon nehezen, mostanában barátkoztam meg a költészetével. ( ... )
Ismertem az irodalomtörténeti közhelyeket vele kapcsolatban: megújította a formát, nagykorúvá tette az amerikai lírát stb. Tudtam, hogy kedves költőim, Kassáktól Füst Milánig, rajongtak Whitmanért; tudtam, hogy lázadó kamaszkorom nagy kedvence, Ginsberg Üvöltése mennyit köszönhet Whitmannek – mindezek ellenére én „provinciálisnak” éreztem a Whitman-féle verset.
Mi közöm nekem az amerikai „erő” és „lendület” és „energia” dicsőítéséhez? – kérdeztem magamtól, tudván tudva, hogy 1854-ben, amikor Whitman első kötete, a Fűszálak megjelent (tehát bőven az amerikai polgárháború előtt), még az „Amerikai Egyesült Státusok-ban” is csak módjával működött Whitman agyondicsért „demokráciája”, nemhogy Kelet-Közép-Európában.
Hol van itt az „általánosan emberi”? – fintorogtam Whitman antológiába illő darabjait, Az egyént énekelem-et és társait olvasva. És valószínűnek tartom, hogy ha nem szeretek bele ismét Szilágyi Domokosba, ugyanolyan előítéletes Whitman-olvasó maradtam volna, mint amilyen harminc éven át voltam. Egészen konkrétan: a félig lebénult, elszegényedett, mindenkitől elhagyott Whitman Kolumbusz imája című, megrázóan szép gyónása kellett (Szilágyi Domokos fordításában), hogy sokévnyi kihagyás után ismét elővegyem a Szász János-féle Whitman-kötetet. A Kolumbusz imája nem szerepel ugyan ebben, itt van viszont helyette az Ülök és nézem.
„Az 1850-es évek végén bekövetkezett eszmei és érzelmi válság egyik legjellemzőbb kifejezése” – olvasom Szász János jegyzetét az Ülök és nézem-mel kapcsolatban. És tényleg: ebben a versben egyetlen „dübörgő”, tényleg „cselekvő”, a legtávolabbi horizontokat is meghódítani vágyó whitmanes ige sincsen. Ne sajnáljuk a fáradságot, és sorról sorra haladva vegyük számba a vers igéit: „ülök”, „nézem”, „hallom”, „látom”, „látom”, „meglátom”, „látom”, „látok”, „látok”, „látom”, „meglátom”, „ülök”, „nézem”... És mi mindent lát és hall a költő, Uramisten! Időszerűek ma is, több mint 160 év után is a versben felsorolt „problémák”? De még mennyire!
És a vers utolsó sora: „Látom, hallom és hallgatok.” Micsoda gyönyörű ellentmondás az igék „passzivitása” és az okozott hatás között! Méghogy hallgat! Dehogy hallgat!
Az Ülök és nézem alighanem a világirodalom egyik legszenvedélyesebb vádbeszéde.
----------------------------------------------------------
Walt Whitman:
ÜLÖK ÉS NÉZEM
Ülök és nézem a világ minden bánatát és minden
elnyomást és szégyent,
Hallom a fiatalemberek titkos, görcsös zokogását bűnbánó gyötrelmeikben cselekedeteik miatt,
Látom a sivár életben a gyermekeitől bántalmazott anyát meghalni elhagyatottan, összeaszva, kétségbeesetten, Látom a férjétől bántalmazott feleséget, látom a fiatal nők hitszegő csábítóit,
Meglátom a féltékenység sajgását s a rejtezni igyekvő, viszonzatlan szerelmet, látom a földnek látványait,
Látom a csata, a dögvész, a zsarnokság munkálkodását, látok vértanúkat és rabokat,
Látok éhínséget a tengeri úton, látom a matrózokat sorsot húzni, kit öljenek meg, hogy a többiek élete megmaradjon, Meglátom a gőgös alakok lenéző, megalázó viselkedését a munkásokkal, szegényekkel, négerekkel és sorukbeliekkel, Ülök és nézem mindezt – mindemez aljasságot és végenincs haláltusát,
Látom, hallom és hallgatok.
(Szilágyi Domokos fordítása) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
