NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. Legutóbbi olvasó: 2025-04-25 19:01 Összes olvasás: 6906| 50. | [tulajdonos]: A FARKAS AZ FARKAS, FARKAS... | 2025-03-29 22:14 | Most van időm visszatérni a rímes verselésem beígért megvitatásához.
Bár közben sajnos arra kényszerülök, hogy méltatlanul alacsony színvonalú rímes válaszversekkel hadakozzak!
Vitapartnerem megpróbált kioktatni a rímes verselés mikéntjéről, nehezményezve, hogy a nehézkes és bonyolult képalkotás és megszövegezés miatt kétszer is vissza kellett olvasnia a versszakot, hogy felfogja miről szól.
Nos, a versem a Rorschach teszt nehézkesen és bonyolultan megállapító képeiről szól. Hangulatában és „bonyolultságában” a híres/hírhedt ábrák „kiismerhetetlenségét” utánozva. Aki azt hiszi, hogy képalkotási nehézségektől szenvedek s ezek holmi gyakorlatlanságból fakadnak, azoknak elolvasásra ajánlom az alábbi versem.
Mert ilyen az, amikor nem köt semmilyen magamra rótt plussz feladat. S elég „csak” verselni (ahogy a madár dalol). De nem szeretem ezt, illetve a rímes költészetet, miközben azért tudom, hogy ez a vers: „ott van”. Ezért merem ajánlani. Ez volt a „csúcs” nálam 2011-ben, ami után elhatároztam, hogy soha többé nem írok rímes verset. Mert már metrumra kattogott az agyam… Borzasztó volt…
Olvassa tehát akit érdekel, de csak azért, hogy végül visszatérhessünk a Rorschach teszt című versem megvitatni kezdett kutyás-farkasos szakaszához, s két „ellenversszakához”.
----------------
RÉMHÚSVÉT - 2011
Nézd, a templomba megy a rémkeresztény!
Feltűnik-e, hogy semmi feltűnő sincs rajta mikor ezt mutatja ő?
Ma senki sem ütődik meg a merszén!
Álnéven gyaláz mint titkos szekta tag,
míg névvel újvallásos verset ír; műfordítást tesz közzé, hőse ír
szabadságharcos, mert harcolni szabad.
Vélt szent ügyért erőszakos lehet az apátlanul felnőtt képzelet,
alig várja, hogy az ünnep leteljen
és a cigányok lakta faluban, félkatonai tábor kapuban,
a többivel ki együtt meneteljen.
A többiekkel együtt meneteljen
mint egy magyar irodalmi típus; tollrajzodhoz az aszfalti vértus
jó lesz, s elég, hogy a füzet beteljen.
Gyöngyöspatán, húsvét utáni éjjel
egy keresztény a keresztúton állt, és mit szépítsük, kivette faszát,
hogy aki látja égjen szégyenével!
Cigány férfi, nő, serdülő gyermek felé így csak fasiszta vizelhet!
A térfigyelő kamera sokat ér.
Sajnos a bunyót nem mutatta épp, de a felvett hangból rájössz azért,
hogy került úttestre az a deci vér.
Hogy került aszfaltra az a deci vér?
Orrból, szájból, szétnyílt fej sebéből; erős férfi lóbált vascsövétől!
Fölkavaró, abnormális esemény...
Mert olyan nincs, hogy egy normális ember
a falutéren faszát lengeti, más, jobb keresztény már ezt sem meri,
majd olyat tesz, mit a gárdája sem mer!
Egy fős őrült megszálló ütegként, vagy mint a jószágra
rontó medvék, rátámad a fölfegyverzett falura!
Így aztán, mint a vérszomjas medvét, harceszközökkel
megütlegelték, majd tökön is rúgták: „Nesze numera!”
Most pedig következzen egy Rorschasch ábra.
Ilyenek mind. S ezek alapos „megfigyelése” szülte az ominózus versszakot, aminek – úgy éreztem – „gomolyognia” kell, illetve nem szabad azonnal „megadnia magát”. Ahogy az ábrák sem adják meg magukat azonnal (akárkinek… bár senkinek sem rögtön).
Kellene egy”spét”… (késleltetés) …, de hová? Hogyan?
Hová tegyem az igét a mondatban… hová?
Legutoljára!
Hadd legyen ez a „spét”
„A foltok megjuhászodva ülnének
le a lábaihoz, mind a kétfelől
mint ebek, ha elkergették a farkast
és ma már biztos, hogy senkit meg nem öl?”
A farkas „megfigyeléséről” már írtam a most elhunyt Tolna Ottó komondoros potréja alatt.
Azt azonban kevesen tudják rólam, hogy állattenyésztő főiskolás koromban (az ELTE magyar szak előtt) neveltem háznál farkast. Őt, „akit” átölelve tartok ezen a húsz éves koromban tartott képen.
A montázs másik felén pedig a 30 évvel ezelőtt Pécsett kiszabadult állatkerti farkas hullája látható a rendőrségi intézkedés után. Előtte gyereket rabolt egy óvodás csoportból, majd a gyerekre fekvő, azt védelmező nagymamát megölte.
Nem híreszteltem még, de a mi háznál fölnevelt, majd ellenünk lázadt farkasunk végül szintén a pécsi állatkertbe került.
 MMM
Ha az eltérő évtizedek nem tennék lehetetlenné, azt hihetném, hogy a "mi' egykori farkasunk volt a szökevény.
A Bundi című novellám (amelyet a kép baloldalán látható farkasról írtam) folytatásában majd így lesz. (Nevemre és a címre kiadja a youtube - egy debreceni Héttorony felolvasáson.)
Minden lehetséges szakirodalmat elolvastam, illetve „annál többet” is, ugyanis újságíró koromban több szakcikket írtam farkas témában országos lapoknak. Az általános elhülyülés ellen. Amelynek során ezt a pompás és veszélyes ragadozót az áljóemberkedő politikai balosok megpróbálják álhumanizálni. Kiemelve a vadászott európai farkas „átmeneti” félénkségét, amellyel menekül az ember elől: "a farkas nem bánt!"
De csak amíg fél mert vadásszák.
És ezt az áljóemberkedők méregzöldek már nem tudják, nem akarják bevallani róla. Ahogyan azt sem, hogy Indiában egy National Geographic film szerint gyermekeket ragad el.
Miért ne tenné?
Hiszen a medvebocsot is elragadja, ha teheti. Miért tekintené a „gidaszagú” gyereket másnak, mint húsvér „ember bocsnak”?
Hogy a farkas kivételesen talált gyereket is nevel, ahogyan időnként kölykeiket vesztett nőstényoroszlánok antilopborjakat fogadnak „örökbe”? Ezek a kivételek erősítik a szabályt: a hús az hús.
A téves néphit, hogy a farkas „nem bánt”, még indokolhatná is Karaffa értetlenségét: azért nem tudta melyik a farkas, mert a farkas „nem bánt”.
Én meg azt írom, hogy öl.
Vagy legalábbis erősen támad. Adandó alkalommal! És minél „zöldebben” védjük és bátorítjuk a farkast, annál közelebb kerülünk ahhoz a bűvös határhoz, ahonnan már valóban veszélyesek, mint ezen a filmfelvételen.
https://www.youtube.com/shorts/q3F_JRgENrM
De vajon gonosz lenne a farkas? Megfigyeléseim szerint nem.
Filip Tamás azt csak képzeli alábbi két pásztorgiccsében:
"A foltok megjuhászodva ülnének
le a lábaihoz, mint két komondor,
akik elkergették a gonosz farkast,
hogy jobb legyen, mert a félelem rombol?"
Majd jött még egy hasonlóan rossz verzió.
"A foltok megjuhászodva ülnének
le a lábaihoz, mint két jó kuvasz,
hiszen elkergették a gonosz farkast,
s a zordon tél után jöhet új tavasz?"
E gyerekesre sikerült megfogalmazások mélységeivel nem foglalkozhatunk, mert nincsenek.
Nincsen bennük „farkas” sem. (A Piroska-toposz nem „az”.) Míg nálam egyetlen "farkasos ige" megkomponálásának hegyként magasodó "megfigyelési háttere" van. S erre büszke vagyok, mert ez az én igazi munkamódszerem.
Filip verziói nem szólnak továbbá a Rorschach tesztről sem.
Játszadozó ujjgyakorlatok csak, amelyek szégyent hoztak kiötlőjükre.
De azért mégis jó volt ezek ürügyén komolyabban elmélyedni a költészetben.
Ezért vagyunk a Dokk-on.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
