NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. Legutóbbi olvasó: 2026-07-19 11:52 Összes olvasás: 10125| 56. | [tulajdonos]: MOST "ELLENKÖLTŐ" KELL | 2025-05-28 22:23 | Eddig - csak eddig bírtam elviselni, s nem tovább, a Bátai Tibor monomániás NagyLászló vers-ismételgetéseit.
Ahelyett, hogy írna Nagy Lászlóról, avagy más rá, mint Bátai Tiborra hatással lévő költővel is foglalkozna monomániásan őt ismételgeti.
Pedig ez egy költőiskola, ahová nagyon sokféle ízlésű költő jön, nagyon sokféle versírói attitűddel.
Hogy lehet egyetlen költőt újra és újra "megismételni" most már hosszú hetek, s még hosszabb hónapok óta, talán lassan egy éve már, folyamatosan mindig csak őt meg őt meg őt...
Már nem merek odanézni...
Mintha mindig zöldborsó lenne az ebéd, amely koszttal Woyzek állomás-szolgát kínozták a feljebbvalói, kísérleti okból.
Ennek a kísérletnek vajon mi a célja?
Bátai talán arra kívűncsi, mikor keletkezik csömör és kiben - EGYETLENNEK - bálványozott szerzőjének nagyon is sajátos, egyedi stílusával szemben?
Most.
Bennem.
Ezzel a levéllel és egy újabb költővel szakítom meg ezt a monomániát.
Legyen ez az ellen-költő mindjárt Nagy László felesége: Szécsi Margit. Nagy László úgyis "abba halt bele", hogy elment a felesége költő estjére és az ott előadottakat lényegében "nem élte túl".
SZÉCSI MARGIT "verskatedrális" elnevezésű hoszúversei tanananyagként szerepelnek majd itt nálam a Szabadverstan II-ben.
Egyelőre az életrajzát teszem föl.
Budapesten, 1928. május 28-án született Szécsi Margit (elhunyt: Budapest, 1990. november 23.) háromszoros József Attila-díjas magyar költő, „a világ női vagánya”. Nagy László költő felesége volt.
Pestszentlőrinci származású, édesapja asztalosmester volt. Édesanyja 2003-ban megérte 101. életévét.
Budapesten érettségizett. 1945–1948 között tisztviselő volt. 1948-ban népi kollégistaként a budapesti egyetem bölcsészkarán volt hallgató, de ebben a korszakában már verselt. A Fényes szelek nemzedékének tagja volt. 1952-ben férjhez ment Nagy László költőhöz, 1953-ban született meg fiuk, Nagy András, aki 2018-ban halt meg.
Első verse az Új Időkben jelent meg, ezt követték versei a Csillagban. A folyóirat munkatársa lett, de ezzel egyetemi tanulmányait félbeszakította. 1952-ben az épülő Sztálinvárosban fizikai munkás volt. Pécsett egy kultúrotthon vezetését vállalta el. 1955-ben jelentkezett Március című, első verseskötetével.
„Törékeny alakja, királynői tartású, Kleopátra-frizurás feje a Kassák-klubban vagy a Fehérvári úti táncházban szinte hozzátartozott a táncolók forgatagához. Sokszor meghívott vendég volt, de gyakran csak jött, szerette nézni a táncosokat. Egyenrangú, bátor nő volt, nem akármilyen férfiak mellett: Nagy László, Kondor Béla, Csoóri Sándor, Juhász Ferenc, Ágh István és a nagy előd, Kassák Lajos alkották többnyire társaságát. Szép volt a csibészhercegnő a költőkirály mellett, kiegészítették egymást. Szécsi Margit nyersebb, vagányabb verseket írt, mint Nagy László, ő a külvárosból jött, munkás ősökkel”. - Tóth Erzsébet: Vagány csillagon - Hetvenöt éves lenne Szécsi Margit.
Szerelmi költészete művészi világának különleges erőssége. Versei szuggesztív jelképeivel maradandóak. Külvárosi gyermek- és ifjúkori élményeit fogalmazta meg dalformában, majd életszemléletének átalakulásával megváltoztak költői eszközei is, versei mozaikszerűek lettek, párhuzamosságok jelentek meg bennük. Költészetére nagy hatással volt az „új népiek”, köztük Nagy László és Juhász Ferenc költői forradalma, valamint József Attila és Kassák Lajos öröksége. Késői versei olykor a népköltészet dallamait, képeit idézik, Balassiig is visszanyúlva. A magyarság sorskérdéseivel szembesít, a személyes líra mélyén is közösségi kérdések feszülnek.
„Ünnep volt, ha megjelent a színpadon, vagy mikor kifogyhatatlan energiával ontotta nagy verseit, verskatedrálisait, mert a dalok mellett az volt az ő igazi műfaja. Nem írta, hitem szerint építette ezeket a verseket, amilyeneket ma nem ír már senki. Építette méltóságból, felelősségből, hitből és dacból, mint egy haragvó angyal.” (Tóth Erzsébet)
Kép: Nagy László és Szécsi Margit / Berza László felvétele
(Wikipédia)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
