NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2025-05-11 12:38 Összes olvasás: 74308| 561. | [tulajdonos]: Most élsz... | 2023-09-25 08:39 |
Most élsz…
Megint kivilágosodott, s te rácsodálkozol,
hogy felkeltél ismét épen. Arcodon a mosoly
annak szól, nem vettél be fájdalomcsillapítót,
önszuggesztióval kerülted el az injekciót:
„Lazulj el” – mondtad ki ezerszer a zsolozsmádat,
válladat gyúrtad, s hogy elkerüld az izomlázat,
csínján bántál az erőddel, s csak lágyan simogattad,
az ellazítást valóban a szellemedre hagytad.
Sikerült. Bár alig aludtál -inkább csak éberen-,
forgolódtál. De túljutottál ezen az éjjelen.
S mennyi vár még rád! A fájdalmad csak egyre nő, nő,
szellemedé a munka: gondoz mint egy nevelőnő.
Most élsz, így hát a fájdalmad is becsüld, mert érték!
Fontos dolog: érzel. „Észak-fok, titok, idegenség”,
létezel, mint minden ember. De belőled csak egy van.
Szeresd hát magad, mint a ritmust egy ócska bluesban.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
