DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2809 szerző 36194 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Magatartás
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: Csak úgy
Szakállas Zsolt: ZUZMÓK AZ INAKON
Ötvös Németh Edit: felhangoló
Gyurcsi - Zalán György: utazó
Aranyi Gábor: KÖRTÁNC FEHÉRBEN
Hepp Béla: Húzd!
Szilasi Katalin: Vénség
Kántor Zsolt: Szókratész moziba megy
András Noémi: És minden ami nem
Bara Anna: a megváltó
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 7 órája
Nagyító 8 órája
Natalie Danaisz 13 órája
Lantos Tímea 13 órája
DOKK_FAQ 18 órája
Aranyi Gábor 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Vezsenyi Ildikó 2 napja
Tiszai P Imre 2 napja
Tóth János Janus 2 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Albert Zsolt 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Bánfai Zsolt 3 napja
Franczen Bea 3 napja
Dobay Katalin 3 napja
Pataki Lili 4 napja
Tóth Zoltán 4 napja
Francesco de Orellana 4 napja
Steszkó Juli 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 6 órája
leállósáv 7 órája
árnyalat 8 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 8 órája
Jó, ha a vége jó 9 órája
Hetedíziglen 9 órája
Minimal Planet 10 órája
Volt egy pillanat 12 órája
Zúzmara 14 órája
történések 23 órája
fejlakók 1 napja
Conquistadores 1 napja
Seholsincs 1 napja
kéretlen intimitás 1 napja
efmintszerint (Sági Ferenc) 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2019-05-26 07:03 Összes olvasás: 8400

Korábbi hozzászólások:  
199. [tulajdonos]: hálóként2019-05-26 00:00


lebegő ablakok


mostanában folyamatosan érzem minden tagadásomban
az Istenben
-- nevezzem így ha már ezzel a szóval
határoztuk meg azt a minden valóságban jelenlévő
számunkra meghatározhatatlan valóságot
aminek létezését egyidőben tudom tagadni és hinni –
soha át nem élt hitem

P. fiam vitt bennünket a klinikára
kétszer is csepelen keresztül kellett átvánszorognunk
a régi gyártelep mellett végig bömböltette a
„vörös csepel vezesd a harcot...” mozgalmi indulót
nem mondom hogy különösebben örültem a fricskának
de valamiféle nosztalgiapótlék képződhetett bennem
mert néha beleborzongott a hátam a harsogó ütemekbe

itt most magyarázgatásféléket kellene szövögetnem
de minek
szusszanás nélkül levezethető
minden politikai marketing a machiavellizmusból



198. [tulajdonos]: eltakart2019-05-25 10:14


halmazok


folyamatosan közeledünk egymáshoz
az egyre táguló távolodásban
azt hisszük szeretjük egymást
de hogy erről meggyőzzük magunkat
akkora távolságot kellene megtennünk
amekkorát egyetlen szó kiejtéséhez lehetetlen
megteremteni

távolság és szó
mennyit bűvészkedünk a szavakkal és mennyi
hiábavalóságot hordunk össze hiába valóságainkba
zsugorítva
mennyivel egyszerűbb lenne az értelem megfeszítése helyett
az érintéseket tudomásul venni
szándékos nyitottsággal minden közlésre

a távolodó szavak egyre ijesztőbben közelednek
bárhova mégy bármilyen nyelven is mondod
azonosan viselkedik benned mindegyik
ugyanazt a torokszorító kiszolgáltatottságot érzed bennük
mint mikor soha senkihez nem jutottál el magadon kívül
pergő homok voltál velük a sivatagban
mégsem tudtad elhinni hogy te vagy a sivatag


197. [tulajdonos]: kitöltött2019-05-22 15:12


idő


a szavak egymás mellett suhantak el
ahogy az érzéseink is
néha persze egy-egy futó érintés
mintha
igazi is lehetne ez a játék
kevés volt
sok
ahogy vesszük
a lényeg hogy mégis egy életregény formálódott ki belőle
alig-alig elhallgatott szenvedésekkel
ha hazudtunk is néha arra mindig ügyeltünk
hogy csak az igazat hazudjuk egymásnak
a köztünk lévő
néha eltávolíthatatlan csendben

gyönyörből alig
talán most már bevallhatom hogy alig eleget
csak időfoszlányokban érzékelhettem a létezésed
azt a pillanatot
ahogy Isten teremtette meg magát bennünk


196. [tulajdonos]: a mögöttiség2019-05-18 16:41


ikervonalai


nem én találom ki ezeket a hülyeségeket
de írás közben tényleg úgy érzem
hogy a felhasznált szavak igazi jelentését
az üres sorközökben kell keresni

játéknak érdekes

gondolatkicsikarásnak ócska trükk ahogy bóklászok
a szavakba gubózott jelentések között
néha pókhálószösznyi kellemetlen nyirkosságérzet
de van amikor selyemfonál kárpótolna ha

éppen lenne kedvem szőni belőle valami kedvemrevaló
eszmefuttatást mondjuk az élet értelméről
hogy még üresebbnek tüntessem fel az egyébként
nagyon is magvas de táptalajnélküli gondolataimat

ilyesféle lenne a játék

hasonlítana a bújócskához azzal a lényegi különbséggel
hogy megtalálás után sem tudnék vele mit kezdeni
sőt még abban is kételkednék hogy az amit találtam
az a valami-e amit kerestem

és máris itt vagyok az önmagamba zuhanás szakasz-
távolságában ahol ismerős és ismeretlen csendek
nyitódnak-csukódnak ismerős és ismeretlen jelentések
kétségeit billegtetve az üres sorok közé zárt holt térben

feleslegesen


195. [tulajdonos]: mene mene tekel2019-05-17 15:45


ufarszin


végzem a dolgom még reggel felkelek
megnyugszom a világmegváltó szándék elmaradt
valahol két xanaxos álom között a francba
a lázadás mint olyan csak a reggeli
kávéba csempészett némi pótadag és talán
a hírek címei

csak ritkán nyitok be mert szinte már minek
kívülről tudom hogy ki mit és mire
válaszol vagy éppen baszik válaszolni
ha őfőméltósága éppen úgy ítéli meg neki
joga van ahhoz hogy nekem nincs jogom
kételkedni

ami részemről ostobaság mert mihez is
lenne szabad viszonyítanom ha az adott láthatárt
a bányászbéka segge mint kelő Hold teríti
persze ettől még felrúghatnék egy sámlit
és a mellkast szorító üres fájdalom a zárt ablakon
csörömpölhetne ki

ami – csak magamnak mondom – baromság lenne
inkább olvasok mesék ilyesmi hogy áttetsző legyek
a rozsdás falban és írok ha nehéznek tűnik
a viseltes háború mi sosem szólt másról – és
most sem – mint súlyunkat mérlegelni hátha
csoda történt



194. [tulajdonos]: áttetsző nyelvbotlások2019-05-17 00:00


az idei norvég tavaszban


nem tudom születni hogyan születtem
az első szavak hatottak-e rám
de a tekintetedben máig volt valami
ami elől magam mögé bújok

a képzeletem ha bújócskát is játszik
velem ez ma már alig érdekel
a vanamivanban csendes szemlélőként
megvilágítom és kioltom mi bűn volt

persze van úgy hogy közben széttörik
és rám kérdez és én nem tudom mondjam-e
célszerűen azt hogy nagyon félek
de így nem lenne igaz mert jólesik ha látlak

bár mondhatnám már azt is leszarom mi lesz
csak az élők míg élnek legyenek boldogok
legalább úgy és annyira ahogy nekem sikerült
miközben azt hittem egy őrült ösztönöz

szerencsém volt és van az eszmerendszerek
már tizennyolc napja hogy nem törnek belém
dédelgetem ugyan árnyékaikat míg magam
a kert bokrai közt a zuhogó esőben látlak


193. [tulajdonos]: a2019-05-14 22:11


közelítés


nem tudom hogy megtörtént-e
talán nem
de azt tudom
hogy mindenképpen rád vártam
hogy hol és milyen körülmények között
és hogy ismertelek-e
ezt még csak nem is sejthetem

csatangoltam egy sort a pályaudvar bejáratánál
hotdogot vásároltam
a markomban szorongatott fémpénzt átadtam az árusnak
aki undorodva dobta egy befőttesüvegbe

vállamon kopott farmerzsák
és egy katonásan hurkába göngyölt pokróc jelezte
hogy komfortos életem is velem tart
leültem az egyik italautomata mellé
a virsli közepe jeges volt így feltételezhetően nyers is
akkoriban nem törődtem az ilyen megalázó apróságokkal
erősen figyeltem a közeledő-távolodó embereket
nehogy eltévesszelek

felszálltam egy vonatra
végigpásztázva a szerelvény minden zugát
de senkit nem láttam az utasok között
akiről sejthettem volna hogy te vagy

megtámasztottam magam az egyik nyitott ablaknál
és vártam
a fák ágai között már jócskán fel-feltűnt a csillogó víztükör
amikor a kalauz mellém állt
úgy nézhettem rá mint aki kételkedik a létezésében
mert többször is elismételte a felszólítást
mire én körülbelül a harmadiknál
egy papírfecnit kotortam elő
amit a huzat abban a pillanatban ki is röptetett az ablakon

meg sem kérdezte hogy van-e pénzem
félórás kemény kioktatás a következő állomásig
nem is figyeltem csak arra gondoltam hogy az állomáson
lesz talán használható vízcsap
és végre ihatok arra a rettenetes hotdogra

kalauz úr
kedves hang hajol közénk
kifizethetem a fiú viteldíját

azóta minden nap törlesztek valamennyit
az egyre növekvő tartozásból


192. [tulajdonos]: tétova2019-05-13 13:55


távolság


nem könnyű úgy mesélni magamról
hogy nincsenek előhívható emlékeim
a fák gyökerei vízben állnak
de a háncs levegő után kapkod és a levelek
tüskeszerű ágakat táplálnak leszáradásukig

mennyivel könnyebb lenne ha rólad mesélhetnék
rólad
amikor még csak te éltél bennem
összeboruló leveleink szélfújta árnyékaiban kergetőztünk
és azt hittük mindenhol ott vagyunk
és mindenkit ismerünk magunkban még akkor is
ha csak egymást látjuk

gyönyörű kiszolgáltatottság volt
ma már elviselhetetlenül egyszerű képlet lenne
a mindenség megéléséhez
hazárdjáték
tét nélküli vállvonogatás a pengével szabdalt világosságban





191. [tulajdonos]: mint2019-05-11 23:20


ködben a hegy


ha újraszületnék
felkutatnám az emlékeimet
új korlátaim között kapaszkodva
lehatolnék
le
egészen a kezdetekig
hogy a részletek részleteiben
tévedhetetlenül ráismerjek magamra

*

tudom
szeszélyeimet elástam
a test könyörtelen gyötréseivel együtt
de talán az illatok kegyetlensége
segít
megtalálni azokat az elejtett szavakat
amikbe földrészeket rejtettem el

*

pedig szövetségben éltem magammal sokáig
de lassan belém költözött a szomorúság
talán a pusztuló percek tették
talán a kivágott cseresznyefa tönkje körüli járatait
építő vakond
aki gondtalanul éli a maga örökkévalóságát
aki van
és egyszercsak nincs



190. [tulajdonos]: tér-2019-05-07 22:52


szakadás


időnként meghal az ember akkor is ha él
végignézi a múltját
mosolyog magán ahogy szemezget kicsit ebből is abból is
nagyon vigyázva a látszatokra
a túlcsorgó gondolatokat úgy fogja fel
mint borász a jégbor dérpárás szőlőfürtjein
a ráncos héj alatt már megült penészben
az ízek sejthető harmóniáját

néha számolja az elé kerülő járókelőket
biccent egyiknek-másiknak
ha mosolyt kap megpróbálja viszonozni
van úgy hogy ligetek százéves fái suhognak körülötte
de nagyon vigyáz arra hogy az ébredés pillanatában
még repülni tudjon
hogy elkerülje a látóterébe tévedt utak zátonyait
a lakottan is üres lakótelepeken

a mentő szirénázás nélkül hullámzik velem
átérzem a haladás értelmetlenségét
a rutin kérdésekben a csend mozdulatlanságát is megértem
bár a hártyavékony válaszokat
feltépi körülöttem az egymásba rohanó sötét




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-04-27 19:13 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-05-26 01:29   Napló: Gyurcsi
2019-05-26 00:14   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2019-05-26 00:00   Napló: leállósáv
2019-05-25 23:16   1 mondatos kritika /Kemény Zsófi:Rabok tovább/
2019-05-25 23:00   Napló: árnyalat
2019-05-25 22:57   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:befejeztem/
2019-05-25 22:55   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:Nem baj kedves Tibor!/
2019-05-25 22:50   Napló: Bátai Tibor alkotói naplója
2019-05-25 22:50   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:Én meg Téged, igen!/
2019-05-25 21:54   NAGYÍTÓ /Bátai Tibor: RE nem tetszik ez nekem!/