DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35853 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Takács Zsuzsa
  Engedd, hogy homlokom még földerüljön
Új maradandokkok

Farkas György: A veszedelem órája (jav.)
Seres László: Materidealisták
Seres László: Rom-antika
Tamási József: no-go
Zsuzsanna Grande: Tűnőben /2
Jónás Tamás: Fekete higany
Zsuzsanna Grande: folytonosság... addig (jav)
Francesco de Orellana: Még el sem kezdõdött de már elmúlt
Vajdics Anikó: Szerelkezés
M. Szabó Mihály: Riadt lepkeként
FRISS FÓRUMOK

Francesco de Orellana 5 órája
Szilasi Katalin 5 órája
Szakállas Zsolt 5 órája
Lakatos Zsolt 5 órája
Tiszai P Imre 5 órája
Ötvös Németh Edit 5 órája
Fábián Franciska 5 órája
Vajdics Anikó 5 órája
Seres László 5 órája
Farkas György 5 órája
Bánfai Zsolt 5 órája
Szilágyi Erzsébet 5 órája
Kosztolányi Mária 20 órája
Duma György 1 napja
Nagyító 2 napja
Kiss Anna Mária 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Szokolay Zoltán 2 napja
Dezső Márton 2 napja
Bakkné Szentesi Csilla 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 5 perce
Bátai Tibor alkotói naplója 55 perce
Játék backstage 1 órája
DOKK estek 3 órája
fejlakók... 1 napja
Gyurcsi 1 napja
weinberger 1 napja
Nagy Zoárd mesél 1 napja
kéretlen intimitás 1 napja
leállósáv 1 napja
Sorrento 1 napja
Frady Endre 1 napja
Szerdánként, kávé helyett 1 napja
JÓ ÉJT! 2 napja
Minimal Planet 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2019-01-20 16:17 Összes olvasás: 4369

Korábbi hozzászólások:  
112. [tulajdonos]: könyökhorgony2019-01-18 23:22


a kocsmaasztalon


az emberek többsége azt mondja szeret élni
legyenek bármennyire is szarok a körülményei
ő szereti ezt és kész
be tudja látni hogy meddig hova
kitől mit és egyáltalán
akinek bármit is számít az ő élete
azt tisztességgel viszonozza
ilyen egyszerűek a jó dolgok az életben

az emberek ennél is nagyobb része elégedetlen az életével
sejti hogy valahol létezik egy ajtó
amin keresztül be lehet jutni valahova
ahol jó ahol
kimagyarázhatja magát a semmi következményeiből
következmények nélkül
ahol egyszerű vonalakkal rajzolódna fel számára
a mindennapi csaták vereségeiből a tanulság

az emberek nagyobb része utálja a politikát
az ennél is nagyobb része szükségesnek tartja és élvezi
olyan a politika bazdmeg mondja mint a foci
akkor igazi ha mesteri húzásokkal tudod hülyére venni
az ellenfeled
az emberek legnagyobb részét viszont
nem érdekli a politika
sötét függönyként lebeg a szeme előtt


111. [tulajdonos]: ahogy2019-01-17 23:31


a semmibe


eldobjuk köveinket
törnek kézfogásra nyújtott tenyerek maradék hitek
ítélőszékekké igazított nyugtalan lavináinkon
rájuk merészkedni csak zárt mondatokkal lehet
láncokkal összefűzött szavakkal igazgatjuk lépéseinket
ha egyáltalán lépni merészelünk morzsalékos akaratunkon

töredezett tér a lépések alatt
töredezett téren állsz
és pontosan érzed hogyha tovább mozdulsz
az nyílik meg alattad amitől rettegsz
penészes mélység
a lesütött szemek kimagyarázhatatlan ürességében

talán már zuhanunk
körülöttünk értelmezhetetlen sebességgel
örvénylő gondolatok
amiknek kimondásához már nincs levegőd
de ha mégis
szilánkosra zúzódnak saját árnyékaikon


110. [tulajdonos]: zárt lapok2019-01-16 22:58


füzete


mostanában csak idegeneket látogatok meg
az ismerőseim sorra mások lettek
és egyre nyomasztóbb lett számomra
hogy találkozásaink után én is másnak érzem
nemcsak magam
hanem a közvetlen környezetemben élőket is
a tárgyaikkal
a hozzájuk tartozó idővel
kimondott és ki nem mondott gondolataikkal együtt

az idegennek rezzenéstelen a tekintete
mikor elnéz mellettem
érezhetően nem zavarja a többnapos szakállam
a gyűrött foszlott galléros ing
a kétszeresen felhajtottszárú kordnadrág
amit évente méretre kellene igazíttatnom
de elnézve kikopásait
inkább lemondok az eleganciáról
bárhogy is acsarkodnak miatta tartozékaim

mostanában hagyom hogy körbefonjon a csodálatos
semmittevés
a másban tökéletesen elfogadható mögöttes
a bennem lévő én piszkosszürke változata
most nem zökkent ki magamból
a terepre száguldó tűzoltóautók szirénája sem
megváltozott bennem valami
más lettem
hogy mi azt nem tudom


109. [tulajdonos]: helyszín2019-01-15 23:02


rajz


hiányoznak a gondolatokat megtámasztó falak
nem hittem volna bármikor is
hogy korlátainkká válnak
korláttalanságaik

cselekvésük dimenziói korlátozás nélkül szaporodnak
a korlátok mértékét senki nem ismeri
a jegyzőkönyvek titkosak
sejtéseimben el sem készülnek

fantasztikus beruházások folynak és töméntelenül a pénz
a mindenkori hatályos jogszabályok szerint
nyomonkövethetetlenül
--- a nyom megsemmisíti önmagát miután képpé alakul ---

a kép hitelessége kétségtelen
de
bár láttuk rajta a vonalakat és a vonalakat húzgáló kezet
a képelemek összességükben egymást maszatolják tisztára

108. [tulajdonos]: festmények2019-01-14 23:46


fehérben


semmi gondom a falakkal semmi gondom
a kerítésekkel
a falak bennem teszik a dolgukat
a kerítések is
de van úgy hogy nincs szükségem rájuk ilyenkor
lebontom őket
arcokat rakosgatok a helyükre
és elnézem ahogy nézegetik egymást
ahogy mondani szeretnének egymásnak valamit
ahogy néha mondanak is
egyre reménytelenebbül keresve egymás szavaiban
az előbb még reménykedő csendet

a valóságnak ebben a helyzetben nincs jelentősége
van
ahogy minden csak van
és egyszer csak nem lesz
lehet
mert szándékomban áll elhinni
hogy ez csak annyira igaz mint a falak létezése
és a falakká vált arcokon a közöny
festhetünk rá bármit
jelentősége csak annyi amennyit ebben a pillanatban
jelentősnek gondolunk
a valóság fehérre meszelt felszínén


107. [tulajdonos]: valóság2019-01-14 00:17


szavakból


annyira mindegy most már
egyszerre menni és maradni meghatározott irányokba
nappalok és éjszakák között

a célvázlatok körvonalai időközben persze szétesnek
a valóságos célok magasságai lekopnak
mire rátalálunk
dimenziótlan masszaként fogad majd bennünket
felkenve a végtelen szarszínű felületére

de még mindig önti elénk
a jelképek hologramjait

szavak mondatok kristályosodnak ki belőlük

és megmaradt képzeletünk nem akar már mást
mint megszokni a ránk erőltetett
legújabb valóságot

106. [tulajdonos]: nőni2019-01-13 00:15
az idővel

„az emberi agy ideológia-gyár ... empátia nélkül saját működését is képes felfüggeszteni”


ti még mindig ott jártok ahol semmi nincs
mondod és
vastagon felkent színekkel kápráztatsz bennünket
múltunkkal

mit szeretnél eltakarni vele

ritka színpadi előadásaid egyre fércesebbek
a mostani sem volt más
mint amit már megszoktam tőled
nincsenek illúzióim
általában sem
veled kapcsolatban meg aztán végképp
nem volt
nincs
számunkra soha nem is volt
osztható lapod
becsületedre legyen mondva ezt így soha nem mondtad ki eddig
de tetteidben folyvást jelezted
hogy semmi közünk hozzájuk

pedig
ha kicsit is hajlandó lennél elgondolkodni
rájöhetnél hogy tetteidben kóválygunk ahol
ha volt is
mára már nincs semmink

a láthatáron túl lángol egy vénember
értelme semmi


105. [tulajdonos]: nőni2019-01-13 00:11

az idővel

„az emberi agy ideológia-gyár ... empátia nélkül saját működését is képes felfüggeszteni”


ti még mindig ott jártok ahol semmi nincs
mondod és
vastagon felkent színekkel kápráztatsz bennünket
múltunkkal

mit szeretnél eltakarni vele

ritka színpadi előadásaid egyre fércesebbek
a mostani sem volt más
mint amit már megszoktam tőled
nincsenek illúzióim
általában sem
veled kapcsolatban meg aztán végképp
nem volt
nincs
számunkra soha nem is volt
osztható lapod
becsületedre legyen mondva ezt így soha nem mondtad ki eddig
de tetteidben folyvást jelezted
hogy semmi közünk hozzájuk

pedig
ha kicsit is hajlandó lennél elgondolkodni
rájöhetnél hogy tetteidben kóválygunk ahol
ha volt is
mára már nincs semmi

a láthatáron túl lángol egy vénember
értelme semmi


104. [tulajdonos]: optimális2019-01-10 23:03


felbontás


potyognak a kérdések
indításkor néhány atomtöltetű rakétának mutatja magát
de papírrepülőként pilinckázik a kérdezett lábai elé
működik az ehhezsincsközömahhozsincsközöm
védelmi pajzs cinizmusa
cézárunk legyőzhetetlennek tűnik
az igaz hogy én csak azt a képet látom amit elém tesznek
és mert egyéb referenciám nincs
kénytelen vagyok elhinni amit a kép mutat


103. [tulajdonos]: függönybe2019-01-10 00:28


metszett rés


ebben a pillanatban azt reméli
sehol nem látszódik ki semmi belőle
hamis fogadkozásai zárják
és tartják úgy hogy simán keltik egészen közelről is
az egybemaradás látszatát
ezen keresztül érzékeli a tömeget
kicsit megbújva a hatalom ráncai mögött
magába fojtja súrlódó lélegzetét
egyre merevebb tekintettel figyeli keletkezésük helyét
kijjebb-beljebb tologatja magába
azonban a félig zsebredugott kéz
pontosabban ahogy a hüvelykujj megtámaszkodik a nadrágzseb szélében
elárulja a buraként körécementálódó tanácstalanságot
ebben a pillanatban kiszolgáltatottnak érzi magát
átmeneti állapot ugyan
másodpercig ha tart
de belesűrűsödik eddigi életének minden félelme
a nevetségességtől




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-23 11:28 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-01-20 15:26   Napló: Bátai Tibor alkotói naplója
2019-01-20 15:08   Napló: Játék backstage
2019-01-20 14:58   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-20 12:57   Napló: DOKK estek
2019-01-20 11:35   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-20 11:29   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-20 11:29   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-20 11:29   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-20 11:29   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-20 11:29   Napló: Jó, ha a vége jó