DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36724 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dunajcsik Mátyás
  Plein air
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: Krizantém
Petz György: Ég
Sági Ferenc Dénes: sajnálom Ferenc
Vajdics Anikó: Pessoa non grata (ante mortem)
Bara Anna: Kerestelek...
Kosztolányi Mária: nem gyereknek való
Kiss Anna Mária: Tudósítás a viharról
Sági Ferenc Dénes: generációs probléma
Bánfai Zsolt: Nehéz szívvel
Lantos Tímea: Kertek alatt
FRISS FÓRUMOK

Busznyák Imre 4 órája
Böröczki Mihály 4 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Nagyító 8 órája
Gulisio Tímea 8 órája
Gyors & Gyilkos 9 órája
Szilágyi Erzsébet 12 órája
Misinszki Hanna 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Filip Tamás 2 napja
Jónásné Göncz Zsuzsánna 2 napja
Aranyi Gábor 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Szoboszlai Judit 4 napja
Bánfai Zsolt 4 napja
Nagy Katalin Erzsébet 4 napja
Kiss Anna Mária 4 napja
Mórotz Krisztina 5 napja
Csapó Angéla 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Vezsenyi Ildikó Naplója 7 órája
Hetedíziglen 8 órája
Sorrento 9 órája
nélküled 11 órája
Baltazar 11 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 16 órája
útinapló 16 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 19 órája
Qui? 1 napja
történések 1 napja
PIMP 1 napja
az utolsó alma 1 napja
Zúzmara 1 napja
leállósáv 1 napja
Bara 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2019-11-12 22:14 Összes olvasás: 13751

Korábbi hozzászólások:  
320. [tulajdonos]: óhatatlan2019-11-11 14:09


távolodás


megpróbálja magát felgörgetni az égig
írja
és közben vigyorog a durván zavaros látvány
nyomába eredő két kérdés kijózanító egyszerűségén
miért és hogyan

a misztikummal természetesen nem számol
mint ahogy figyelmen kívül hagyja a fizikai tényezők nehézkességét is
számára a szavak pontosan annyit mutatnak
mint amennyit a hihetetlenből a hit
a hírekből a valóság
ha egyáltalán mutat bármit is a tapasztalaton kívüliség látszata

az esőként fölé ereszkedő ég
elképzelt színváltás a leeresztett függöny hullámzása mögött
kimenni sem mer
belülről sem nézi
de beleborzong az egymást játszó jelenetek irdatlan messzeségeibe


319. [tulajdonos]: csonka2019-11-09 23:49


délibáb

_______válaszkérdések egy méd-költőhöz


jogod? mihez még?
a szétvert reményhez?
a hallgataggá tett semmitakaráshoz?
a vicsorgó rönkös indulatokká
szalajtott hithez hitszegéshez?
a sárhoz? amibe beleporladsz
apránként már most is
és beleporlad majd
minden utódod?
a közös csendbe roppanva vársz
hogy meddig érsz el amíg itt maradsz?
és meddig maradsz még?
itt? és sehol?
ha mondod a neved
otthon kell mondanod hogy értse bárki is
mit és kiért siratsz?
értünk mondtad és mondod még vajon hányszor?
értünk? magadért mindenki más nevében
a hazug népmesét?
semmit nem találsz már itt amit el lehetne felejteni?
és amit el kellene felejtened
az csak napokra volt a tiéd
és ma már esélyed sincs hogy újra elfelejtsd?
sorozat trianon?
szétszórva önfelejtve?
és ha eszedbe jutsz csak nyögni tudsz? a nincs a kevés és a sok
határaid közt bolyongva boldogtalanul



318. [tulajdonos]: billegő2019-11-08 09:54


mozdulatlanság


előfordul hogy a dolgaim mozdulatlanul követnek
pontosabban nem tudom meghatározni a jelenséget de tény
hogy például az évekkel ezelőtt kidobott papucsom
minden átmeneti bejelentkezés nélkül
ma reggel ott volt a lábamon


lehet ezt másképp is magyarázni
agysejtjeim zöme már rég túl van mindenféle fejlődési fokon
van amelyik csak áll ácsorog
vizslatja maga körül a gondolati világát
nem strapálja magát távozással és érkezéssel
mégis úgy viselkedik mintha világkörüli útról érkezne
győzzem hallgatni élménydús beszámolóit
tele szemrehányással hogy ő mi mindenhol járt míg én sehol
időskori végkompenzációként fogom fel
locsogásával zavarja ugyan nemesebb gondolataim kibontását
– mint most is –
de azért békésen tűrjük egymás rigolyáit
és nem költöztetem ki mert tudom róla hogy mennyire élhetetlen
nincs más gondolati lény aki mélységesen együttérző hallgatásával
el tudná hitetni velem hogy
minden szavára szükségem van bár pokolba kívánom a jelenlétét
ami merő kicseszés is lehet mindkettőnk számára
ha neadjisten teljesülne
együtt filózni az örökkévalóságról
az örökkévalóság kondérjában



317. [tulajdonos]: parabola2019-11-07 14:50

a hatlalomgyakorlatról


néha dönteni kell
nem feltétlenül szükséges néha sem
főleg akkor nem ha a személyes érdek még tessék-lássék alapon
sem hajlandó kockáztatni
ilyenkor válunk láthatatlanná
átadva helyünket a plakátokon szereplő arcoknak

ami függ természetesen a mindenkori hatalom
és a mindenkori uralkodó széljárás diktálta
hangulatváltozásainktól is
szelíd vagyok és bátortalan így bőséges zavaraim képződnek
a csip-csup diktátorocskák feltörekvő egója láttán
de hát mert úgy ahogy értelmes is

be kell látnom hogy amíg nem lesz mindenki holland
addig kormányaink csak a saját fejük hóbortjai után mehetnek
és nem az évszázadok alatt kiérlelt joguralom
– nem nem! nem hatályos jogszabály! az valami egészen más –
rémségesen unalmas de isteni segédlet nélkül is hatékony
köztisztviselői irányítása szerint


316. [tulajdonos]: parabola2019-11-05 12:20

a megalkuvásról


mindennapjaimban kínosan ügyelek arra
hogy ne higgyek a statisztikákban
a számok egyeztetése többnyire villámcsapásként hat bennem
pont azt égeti el látványosan
aminek megkeresésére használni szerettem volna
az igazságot
a miértek csupaszra üszkösödött gerendáiból kellene vissza-
következtetnem
arra a funkcióra aminek így vagy úgy de részese voltam

önvédelmi kételkedés
mondom
amikor megérint az igazság vékony szegmense
a folyamatos hazugságáradatba töpörödött lélek
így próbálja kiküszöbölni
hogy lehetősége legyen ráismerni a valóságára
kényelmesebb – gondolom de minden szempontból kifizetődőbb –
elfogadni és saját igazságként szolgálni
az elém tálalt illúziót mint kockáztatni hogy tévesen értelmezek





315. [tulajdonos]: visszhang2019-11-03 23:49


a kőben


sehol egy kapaszkodó semmi
ami megtarthatná kezdetben az
ösztöneire bízta magát de az ösztönei úgy szakadtak le róla
hogy sokáig azt hitte még mindig ott tartják
ahonnan ők igen
ő pedig a kényelmes túlélés illúziójába kapaszkodva
– mit sem törődve a pengeéles agy figyelmeztetéseivel –
bízik kétségeinek mulandóságában
és tovább lebeghet súlytalanná vált történésein

a maradás indítékai homályosak persze
szinte a végtelenbe kell nagyítania
hogy észrevegye a képről rávillanó tekintetben
a régi marasztaló mosolyt
és aztán az egyenlőtlen küzdelem hogy újra elfelejtve magát
szétverődjön a felismerésben
minden elkapkodott mozdulat ami a túlsó és az
innenső part közötti távolságot leküzdhetetlenné tette
csak benne létezett


314. [tulajdonos]: megyünk2019-11-01 15:14


hová megyünk

„kínai versutánzatok”


talán sehova sem
mégis elindultunk
nagy fa alatt egyszer
megtalálni egymást

megismerjük egymást

mit akarok mit én
nem is tudom mégis
mit akarok végül

nagy fa alól egyszer
elindulunk mégis
nagy fától hogy lássuk
ugyan hol is voltunk

*
verséletem egy másik élet mása
nem jött sehonnan és még reménye sincs
hogy bárhova is tartson
nem is tudom ki fog rá emlékezni ha már én sem

*
szétárad a világban az ember
úgy viselkedik mint a lávafolyó
lávafolyó az ember a világnak
a világ majd egyszer szétárad benne
elfoglalja a semmi helyét



313. [tulajdonos]: ahogy van2019-10-31 20:14


és ahogy lesz a volt


mindenről szoktam beszélgetni
magammal persze
az életről is például
ami egyike a nagyon nem szeretem témáknak
mert többnyire minden átmenet nélkül vetődik fel
és ha már témává rágta magát
marad is míg a második dormicum hatósugara ki nem végzi

amúgy jól körbejárható formája van
de mozgása mint egy lombik higanyé
(ha megpöccinted a nagyujj felől
lustán de biztosan kiegyensúlyozza magát a markodból)
színét utálom a legjobban
mert mindent mutat a kor és a hangulatszorzó függvényében
csak éppen a tényleges valóságot másképp

tekintete most éppen az enyémnek
de honnan tudjam mit fog a következő percben
ha pontosan tudom hogy eddig percenként vert át
és szabályait úgy bifláztatta
mintha minden percében születnem kellene
most is
most épp rádöbbent hogy nem tudom mi is volt és mi lesz ha nincs



312. [tulajdonos]: hervadás-2019-10-28 10:25

változat


fehér és üres papírként születne meg ez is
halk karmolásnyomokkal a szélein
bent
a mindent mutató fehérbe temetett színek
között Te és jóval később felsejtődve Én

mint ecsetvonások
fény-árnyék
egymást váltogató vakság

apró egyezkedések a mindennapi gondolatokban
sikertelenség esetén idegösszeomlás
aztán feladjuk
hogy még megfigyelhessük magunkban
egymás hit nélküli feltámadását

fehér és üres papíron
Te
és kisvártatva talán felsejlek még Én



311. [tulajdonos]: hol vannak2019-10-26 23:16

az eltűntek


egyre keményedik a csend közöttünk
jó lenne megszólalni bármelyikünknek az elhagyott sok közül
majdnem mindegy hogy mit mondanánk
hiszen majdnem mindegy volt hogy miket mondtunk
ismételhetnénk a végtelenségig megint ugyanazt amiben a végtelen
befejezetlenséget jelentett és jelenthetné változatlanul
ugyanazt most is

hallgatlak persze most is hallgatlak
faggatom a némaságod és néha értem is amit mond
azt is értem ami eszembe jut róla
félbehagyott mosolyod is értettem és még mindig értem
kopottan töredezetten is
a vágány számát már elfelejtettem de vakon is odatalálnék
dehogy járnak-e még rajta vonatok látod azt nem tudom

noshát együtt ültetni virágot már hiú ábránd lenne
egyre szaporodnak a pincében az üres cserepek
és bármennyire is próbálok rá emlékezni
már sejtésem sincs melyikükben milyen virág volt
és mikor és hová lettek
pedig mindegyikbe ültettem neked valami szépet
de kipusztult mind anélkül hogy egyet is láttál volna belőlük



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-11-13 01:53   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-13 01:50   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-13 01:29   új fórumbejegyzés: Böröczki Mihály
2019-11-12 23:53   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-11-12 22:08   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2019-11-12 21:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus csendet horgol az idő
2019-11-12 21:53   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2019-11-12 21:44       ÚJ bírálandokk-VERS: Bánfai Zsolt Éhség
2019-11-12 21:42   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-11-12 21:36   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:vélemény/