NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2019-04-25 14:00 Összes olvasás: 7688| 189. | [tulajdonos]: érdekelnek | 2019-04-23 23:39 |
hogyne érdekelnének
a privát pokolra jutó emberek véleménye
hogyne érdekelne
na nem rólam
az ilyesmit természetes lazasággal leszarom
és általában is hidegen hagy amit az emberi érzésekről
többnyire hiteltelen prédikátori pózban közölnek
a közérdekről közviselkedésről
a hittel és a hit nélkül is felhatalmazottak
az őszinte véleményük érdekelne
a kocsmaasztal mellett
barátságokról szerelemről családról megélhetésről
a letagadhatatlan nyomorúság okairól
az alamizsnaosztogatás gyakorlása közbeni érzéseikről
az adósságcsapdákba csábítottak kiszolgáltatottságáról
hogy ki hogyan és miért
szóval a közéletirányító szerepkör túléléstrükkjeiről
érdekelne
meghogy a hitleri technikával építgető birodalmakban
mi lehet szerintük a siker oka
szerintük persze
ja és hogy bírják ezt gyomorral
érdekel a felszínen gőzölgő gőgről is hogy hogyan és miért így
érdekel a véleményük
a politikai vakságot láthatatlanná tevő személyes érdek
képződésének folyamatáról
hogy a közt privátként kezelőknek van-e véleménye
a feltehetően rájuk váró privát pokolról
hogy hisznek-e a létezésében
bár miért is hinnének
tökéletes biztonsággal tudják
hogy csak primitív tehetetlenségünk képzel hozzájuk
valahol valamiféle igazságos ügyintézést
én talán hinnék
állítom most egyre silányabb meggyőződéssel
mert tisztába vagyok vele
hogy reggelre megint kijózanodom
|
|
| 188. | [tulajdonos]: hazám | 2019-04-23 00:10 |
hazám
ahogy felvillan el is alszik
a némaság elszenvedi
szótagjait
ugyanazt mondja velük mint a csenddel
rámetszed határaidat
rá
sokat
utolsóként
maradásod hitét
mondataidba zárt ismétlődésekkel
rápazarolt kételkedéseidben nem alakult ki szeretet
ahhoz bele kellett volna törődnöd nincstelenségébe
|
|
| 187. | [tulajdonos]: vissza- | 2019-04-22 00:05 |
csatolás
reménytelen az emberi élet
önmaga létezésének jogosságát bizonygatja
folyton folyvást
minden rendelkezésére álló helyen és eszközzel
csak az számít
amiben hinni tud
ami meg tudja védeni folyamatos kételkedéseivel szemben
ami lámpást adhatna kezébe
lámpást
kiemelni alakját a megvilágított sötétségből
remegve figyeli a jeleket
mi tudná kiformázni különbözőségét
a térkövezett igénytelenségben
igyekezete súlyos álmokat tesz súlytalanná
istenének akaratában
egyre reménytelenebbül
|
|
| 186. | [tulajdonos]: rétegelt | 2019-04-20 22:52 |
teremtés
néha elcsodálkozom
mint ma is
hogy változatlanul mennyi mindent cipelek magammal
annak ellenére
hogy naponta üresre rendezem a polcaimat
valahogy mindig minden visszaszivárog
mindig minden a lehető legalkalmatlanabb pillanatban mutatja magát
hogy megint itt
és tehetek vele bármit nem fog elhagyni engem
de az is lehet mindez fordítva igaz
ők mennek el
és én vagyok az aki tudathasadásos állapotaimban
visszarendezgetem őket eredeti helyeikre
|
|
| 185. | [tulajdonos]: transz- | 2019-04-19 23:37 |
parencia
a zárlatos világ árnyékában élünk
valami történt a téren és időn túli létezésben
ami ide juttatott bennünket
és most anyagba tévedt szellemmorzsaként keressük hogy
mi lehetett az
és hogyan lehetne visszatántorogni
ősi világosságunk megnyugtató közelségébe
nagyjából olyannak gondolom
-- nem túl fényes embereszemmel --
amikor egy kukába került hangya értelmezi
elpusztított kertjének belső hiányát
ha visszavinnéd sem tudna mit kezdeni sterilen
átrendezett valóságával
szemrehányó tekintete beléd égetné a jövőd
te is csak bámulnál
ha a világűr kukájából kiemelne Valaki és rád bízná
hogy kezdj valamit az éppen darabjaira
hulló Mindenséggel
állnál ott testmeztelenül
szilánkos emberszavak képei cikáznának benned
és nagy valószínűséggel érthetően
csak annyi állna össze belőlük
amit és amennyit a hangya szeméből is kiolvashattál
„dugd fel magadnak, Öreg”
|
|
| 184. | [tulajdonos]: a halkulás | 2019-04-19 14:22 |
csendje
jó lenne végre megnyugodva várni a halált
a végleges megbékélést önmagammal
abban a csendben
aminek nem lehet nekimenni vésővel kalapáccsal
amit nem lehet lehalkítani zenével
kocsmai üvöltözéssel
amiben már semmit nem ér a panaszszó
amiben már olyan mindegy hogy kiről miről mond
bárki is véleményt és hogy mi az
valamivel azért biztosan megtölteném
a két éve gondozatlan kertem olyan ebben a tavaszban
mintha soha nem járt volna erre ember
a véletlenszerű fűfoltokban
százszorszép nefelejcs gyermekláncfű vadárvácska
gyöngyvirág
a metáng kékje között fehér
csokrokban csillagvirág
epergyöngyfélék lila halmazai
az alig kisejlő kankalinfoltok tarka pöttyein átnyúlik a megmaradt nárciszok tulipánok elkorcsosodott színein
fiatalságunk alig-alig sejthető suttogásával
|
|
| 183. | [tulajdonos]: "szüntelen | 2019-04-18 23:52 |
gyomorremegés”
csonkolt remények a mai napban is
áthozat bővítményekkel
fene sem tudja már hogy hány
és innen számolva a hányadik napból
származnak ezek is
amik nem először kérnek számon rajtam valamit
amikről már lekopott
az igazi vád csak félszeg emlékeztetések maradtak
a változatok elmúlására az örökös változásban
a múlt lassan de véglegesen kitörlődik
a szerepjátékok szereplőket cserélnek
cserébe a szereplők kicserélik szerepjátékaik
színeit
ruháikat
néha a bőrüket is
reménykedve hogy a következő előadásban
talán
már ők is megjelenhetnek
már egy óra sincs hátra és ismét nagypéntek
az elmúlás
a feltámadás reményének előjátéka
a világban sok helyen égnek el máglyaként
nemcsak katedrálisok
de emberek is
legalább ezen a napon tegyünk úgy hogy sajnáljuk őket
hogy emlékezünk rájuk
és legalább féljünk attól hogy a tompítatlan gőg
a cinikus rablólovag szemlélet bennünket is bármikor
zsákmányként kezelhet
|
|
| 182. | [tulajdonos]: kiszabadított | 2019-04-18 16:13 |
szívverés
ködösen gomolygó fényben
keresi a megértést
a szeretet mellett elballagó lelkeket
néha-néha igazakat mormog
így védi magát
attól
akit
védve magától
a legsötétebb éjszakába kerget
a végtelen sarkába elérve
megnyúlt görbéi egyenessé válnak és szétesnek
hogy értelmet kapjon mindenegyes elhalt dobbanásban
|
|
| 181. | [tulajdonos]: feltámadás- | 2019-04-17 23:10 |
misztérium
a képen napot látsz
és magad a kifehéredett sivatagon
amikor letörlöd róla az arcod
mosolytalanul nézel magad elé
kiélesedett gondolataid mögött
láthatóvá vált a világ üressége
|
|
| 180. | [tulajdonos]: tau- | 2019-04-17 00:15 |
t(e)ológia
nem volt kishitű a szó szorosabb értelmében
nagyon is jól tudta hogy hit nélkül
mármint igazi hit nélkül
megcseszheti az életét
de elsősorban magában hitt
abban a csökönyös feltevésben
hogy valami oka csak lehetett a megszületésének
Istent kezdetektől kihagyta az akaratvezérlésből
úgy tekintett rá
mint valakire aki megteremtette az élete lehetőségét
a többit rábízta az életére
az hogy tud-e teremteni magának
bármiféle tudati minőséget
kizárólag magánügy
lett volna
ha nem tesz keresztbe az isteni szándéknak azzal
hogy a tetteiben nem
de szavaiban szinte kizárólag Istenre hivatkozott
általában imígyen
amit Isten nekünk adott
-- tette ezt közzé minden rendelkezésére álló fórumon --
azt legjobb tudásunkkal és erőnkkel kell védelmeznünk
még akkor is
még akkor is ha egyesek azt állítanák hogy ez így
ebben a formájában hazugság
mi hiszünk az isteni gondviselésben
és hisszük
hogy Isten nagyon rossz néven venné tőlünk
ha az eredendően ránk testált szabad akarathoz
való jogunkat visszaadnánk azzal
hogy nem használnánk fel vitathatatlanul jogos
igazságunk védelmében
bármi áron
és bárkikkel szemben
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
