A másik énem

A munkahelyemen becenevemen szólítanak,
a kezdet kezdetén, rám ragadt e név,
szójátékból így született a becenév.
Munka végeztével elköszönök tőle,
autóba ülve férjem mellé, én vagyok
a feleség,kivel gondját, ágyát osztja,
cserébe viselhetem a nevét. Csörög
a telefon, gyermekem hív, szerető
aggódó anyává változom, tanácsokkal
ellátom, sírós hangját nyugtatom,
míg nevetését nem hallom. Haza érve,
táskát, telefont letéve, háziasszonnyá
változom, sütök-főztök lakást tisztán
tartom. Csenget a postás, hivatalos levél,
aláírom. Újabb probléma, fejemet töröm
míg a választ megírom. Csekkeket
kezemben tartva pénzügyminiszter leszek,
addig osztok szorzok, hogy a kasszában
is maradjon. Újabb csengetés, barátnőm
érkezik feldúltan, gondját hozza,
meghallgatom, jó barátnőhöz illően,
egy csésze kávé mellet nyugtatom. Míg
nevetését nem hallom, addig marad a
nyakamon. Este van, a zuhany alatt állva,
fárasztó napot testemről lemosva,
illatosan lépek a hálószobába, odaadó
szeretővé válok, elfeledve az egész világot.
Éjjel, rossz álomból ébredve, férjem
szuszogását hallgatva, szememet behunyom,
ott még látom egy pillanatra, régi énemet,
integetek születési nevemnek, az eredetinek,
a másik énemnek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-01-11 18:57:27
Utolsó módosítás ideje: 2014-01-11 18:57:27