Guillaume Apollinaire: EGY SZÉP VÖRÖSESSZŐKÉHEZ (LA JOLIE ROUSSE)
Imé ember vagyok megfontolt és okos Már ismerem az életet s halált mindazt mit ismerhet ki élt Kit fájdalom gyötört s emelt öröm szerelmi szenvedély Ki elhitte már eszméit néha-néha Sok nyelvet ismer és mindenfelé Sok tájon át utazgatott Járt háborúban s látta a Gyalogság és Tüzérség harcait Fejsebet kapott meglékelték míg kloroformtól részegen aludt S a szörnyű küzdelemben elvesztette legjobb társait Mindazt tudom az újról s régiről amit ezekről így egy ember egymagában tudhat És anélkül hogy feldúlna ma ez a közöttünk S értünk zajló harc barátaim Elítélem a hagyomány s a lelemény e hosszú vad vitáját A Kaland s a Rend pörpatvarát
Ti akiknek a szája Isten szájához hasonló E száj maga a rend Legyetek elnézők ha minket összemértek Azokkal akik ápolják és folytatják e rendet Mi a kalandot kergetjük mindenfelé
Nem ellenetek harcolunk mi Csak az óriási s furcsa birtokokra vágyunk Ahol a virágzó rejtelem hajlong felénk Új tüzek lobognak ott s eleddig nem látott szinek Ezernyi súlytalan lebegő látomás S ezekből kell valóságot teremtenünk
Fel akarjuk kutatni a jóság tájait hatalmas ország s minden hallgat ott Imé az idő is amit kergetni s visszacsalni éppen úgy lehet Irgalmazzatok nekünk mi folyton a jövő s a végtelen határain Harcolunk az emberek helyett Irgalom tévedéseinkért a bűneinkért irgalom
Imé megjön a nyár e perzselő vad három hónap S mint a tavasz halott immár az ifjuságom Az izzó Értelem évadja ez ó lángoló Nap S én vágyom Lesem a formát édes és előkelő Az értelem csábítgat véle hogy kövessem Mint mágnes a vasat magához vonz ma engem Jön és a haja lebben Csodás vörösesszőke nő
Haja arany mi lenne más Szép hosszantartó villanás Vagy láng mely lobot vet keményen A rózsán hogyha hervad éppen
Nevessetek hát rajtam emberek Mindenhol mind nevessetek de főképpen ti itt Mert annyi mindent nem merek elmondani ma néktek S nem hallgatnátok meg ha tán elmondanám ma néktek Ó irgalmazzatok nekem Radnóti Miklós fordítása
Amikor például a gyerek annak örül, hogy valamilyen cselekvésének az eredményét azonnal láthatja. Milyen izgalmas, ha a véletlenül elejtett pohár a padlóra érve, mindig eltörik! Aztán, amikor az anyukánk műanyagra cseréli a porcelán poharat, jöhet a kijózanodás. Sokszor ideje korán.
– No, they're not gone. And maybe they never will be. But I've gotten used to ignore them, and I think they've given up on me. You think that's what it's like with all our dreams and our nightmares, Martin? You've got to keep feeding them for them to stay alive?
– John, they haunt you, though.
– They're my past, Martin. Everybody is haunted by their past.
"Lispectornak ráadásul nehézsúlyú mezőnyben kell megméretnie magát – az esszé mellett ugyanis a novella a latin-amerikai irodalom talán legerősebb szakága. Hogy mást ne mondjunk, egy valamirevaló kispróza-toplistáról Borgest vagy Cortázart lehagyni olyan lenne, mintha diszkvalifikálnánk Messit vagy Cristiano Ronaldót az Aranylabda-szavazásról – de Rulfótól Fuentesig, Onettitől Schweblinig, Monterrosótól Benedettiig egy teljes vébé-mezőnyt megtölthetnénk a latin-amerikai kispróza klasszisaival."
Az ÉS könyve júniusban – Clarice Lispector: Minden történet. Fordította Pál Ferenc, Bense Mónika, Lukács Laura, Dorcsák Réka. Magvető Könyvkiadó
A szeretettel nem tudok mit kezdeni – – – Tartsanak el, és hízelegjenek, de ugyanakkor hagyjanak békén, küldjenek pénzt postán. Azt is unom, hogy hízelegjenek. Veszitsenek el nagyobb összeget az utcán, amit én majd véletlenül megtalálok. Legyenek elragadtatva tőlem a hátam mögött, hogy én tényleg egészen véletlenül visszahalljam valakitől, aki nem is tudja, hogy rólam beszél. Irassák rám a házukat, és haljanak meg.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
