NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója
Legutóbbi olvasó: 2024-05-04 16:55 Összes olvasás: 45700332. | [tulajdonos]: jav | [tulajdonos]: olvasás,olvasmányok és egyebek | 2020-11-26 09:28 |
A versírást már akkor is kilégzésnek fogtam fel, amikor még nem hallottam az egészről semmit. De, ha hallottam is, nem emlékeszem mikor.
Itt jegyzem meg. Ha valaki azt mondta líra órán, hogy "mélyről" jött egy írás, a tanárunk válasza az volt rá, még arra sem emlékszünk, hogy honnan vettünk egy-egy gondolatot, egy-egy szövegrészletet. Mert az írást mindig olvasásnak kell megelőznie. Ez a versírás tanulásának lényege.
S én meg, hogy örültem eddig, hogy mindent elfelejtettem, ami akadályozott, és megszűnt bennem a gátlás. 58 éves koromra időzített, bomba voltam. Sokáig érleltem magamban a dolgokat, a tapasztalatokat, az olvasmányokat. Az állatmesékből, az állatos történetekből pl. az maradt meg: Szeretem az állatokat. Még a békákat is.
Az emberről szóló történetekből pedig, az emberszeretet. S a hit, az ember magasrendűségében. Legyen az fehér, sárga, barna vagy fekete. De, az ember önbecsülését el lehet tiporni, s akkor szörnyű dolgokra lesz képes. Kiragadni életteréből, s rosszindulatú kísérlet alanyává, tárgyává tenni. Ez évszázadok óta folyik. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!