| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
|
Tóth János Janus |
Májusi csend |
|
Rózsám szirmai rejtik el
az alkony utolsó fényeit,
a hang lassan letérdepel,
fűközt a szavak már nem lelik.
Csend jár, zsebében nesz motoz,
egy csillag pillája kéken rebeg,
kacsint a fenyőről egy zöld toboz,
de árnyékot vetnek rá a fellegek.
Hallgatom a csendet, s beszél,
hozzám bújik, lágyan ölel,
hársvirág illatát hozza a szél,
rég voltam a békéhez ily közel.
A csend egy nagy meleg tenyér,
lassan ráhajtom őszülő fejem,
szívemben csak andalog a vér,
talán a halál lehet pont ilyen.
Lélegzet oson, a szív néha üt
csend bennem és mindenütt
körbezár az árny és a fény
ma a világ mindene enyém.
|
|
|
Hagyjon üzenetet a költőnek!
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listához.
Az e-mailküldési lehetőség megszűnt.
|
|
|
| POFAVIZIT | |
Kránitz Laura
Ha érdekelnek a szerző versei, kattints a képre!
(Új szerzőért a bal felső sarok dokk.hu logójára klikkelj!)
|
|
| Aktuális nagyítás | |
| DOKK RSS | |
A DOKK fennállásának 10. évfordulója alkalmából megtartott rendezvénysorozat anyaga a
dokkestek.blogspot.com -on.
|
|
|