NAPLÓK: PIMP Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 02:48 Összes olvasás: 132434101. | [tulajdonos]: 50 Cent | 2006-05-21 12:38 | Tegnap délután értem haza és félretettem a tanulást egy napra. Inkább csak tengtem-lengtem itthon és pihentem. Este megnéztem a Copland című filmet a tévében. A filmben Sylvester Stallone egy kisvárosi sherifet játszik, aki csalódik a bálványaiként csodált nagyvárosi zsarukban és életében először szembeszáll a nagymenőkkel és rendet tesz a díszletként tárolt városban. A főszereplővel kapcsolatos a Rocky című film, melyet sokáig nem tartottam érdemesnek megnézni. Aztán egyszer rászántam magam és elcsodálkoztam, hogy milyen jó film. Lassú, szép és jól megcsinált film. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó filmet is tud csinálni Stallone. Tegnap még írtam egy életrajzot egy cégnek, de csak a mai napon küldtem el a neten. Még be se fejeztem a főiskolát, de már kénytelen vagyok ilyenekkel foglakozni. Sajnos ezt az álláskeresést is el kell kezdeni korábban, mint ahogy az ember szeretné. Letöltöttem még az államvizsga tételeket is. Inkább nem nézek bele, mivel csak hergelném magam és még úgyse aktuális. Előbb a szakdolgozatom kellene megvédenem meg levizsgázni egy-két tárgyból. A korábban említett internetes „mindenki ismer mindenkit” hálózaton valamilyen indítatásból megnéztem korábbi barátnőimet. Egyet meg is találtam, pont azt, akiről írtam már korábbi bejegyzésben. Ez is jó erősítő volt. Szerettem az ilyen helyzeteket, mert a gyémánt is csak a nagy nyomástól lesz kemény és csillogó /teher alatt nő a pálma/. Annyira nem volt drámai helyzet. Éppen babyszitterkedik (a végzettségéhez semmi köze, de gondolom ebből tud megélni és mindig is szerette a gyerekeket). Emellett van barátja, aki egy főiskolán tanul szintén. Szegényt már sajnálom, mert kifogta az egyik legkényelmesebb nőt a Földön, aki soha nem fog tenni semmit azért, hogy egy picikét lemondjon a saját dolgairól és véletlenül se fog neki nem tetsző dolgot csinálni. „Kedd, április” naplóját olvasgatva felmerült bennem, hogy aki ennyire szabad és öntörvényű életet képes élni férjjel, volt férjjel, gyerekkel és szülőkkel az nem is lehet annyira gyenge és idegbeteg. Sőt, ehhez nagyon bátorság, erő és persze önzés szükséges. Aki ennyire nem tud lemondani a saját igényeiről és természetéről, az ne is kívánja, hogy kiegyensúlyozott élete legyen. Szerintem az ember pont attól lesz erős és népszerű, hogy mennyire tud másokhoz alkalmazkodni, illetve mennyire képes elérni dolgokat mások letaposása nélkül. Ha így tud érvényesülni, letenni valamit az asztalra, nos az az igazi. Ehhez pedig az erő és munka mellett segítőkészségre, alkalmazkodóképességre és nagylelkűségre van szükség. A tulajdonos gyenge és sérülékeny lenne? Nem hiszem, sőt… Még mielőtt valaki a rapperekre gondolna letaposás ügyben: a saját családunkban, munkahelyünkben, barátainkban gondolkodjunk; ne milliárdos, többszörös platinalemezes művészekben. Az írás és éledezés után megint elbújok egy tankönyv mögé szakmám rejtelmeivel.
„Bitch I see you, cause you know I know you Yeah I know you.” Obie Trice feat Nate Dogg: The Set Up
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|