NAPLÓK: Szerdánként, kávé helyett Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 04:02 Összes olvasás: 31889| 224. | [tulajdonos]: hozzászólás | 2019-02-27 06:33 | Hozzászólás egy (látszólag) nyelvészeti vitához.
A szekrényt a nappaliból az előtérbe toló munkások kék kezeslábast viseltek.
A saját becsvágyát mindenáron előtérbetoló egyén káros a közösségre.
Lásd még: tenyérbemászó, nagyratörő, fűzfánfütyülő, gatyájábafingó, semmirekellő, stb.
A hatályos helyesírási szabályzat szerint egybe kell írni azokat az összetételeket, amelyeket a nyelvhasználat mindig is egységként kezelt. Sok esetben az egybe- vagy különírásnak jelentésmegkülönböztető szerepe is van.
Nem tartom valószínűnek, hogy aki tévedett, beismeri a tévedését és elnézést kér. Védencével együtt olyan súlyos önbizalom-túltengésben szenvednek, hogy az nem teszi lehetővé e nagyvonalú gesztust.
Lásd még: "veszi a fáradtságot" a nyilvánvalóan helyes "veszi a fáradságot" helyett alkalmazva, majd - a szelíd figyelmeztetés után - a hibát még kétszer megismételve.
Olyasféle magatartás ez, mint mikor egyszer hajdan, a Dokk történetében valaki Káint tévesztette össze Ábellal, majd egy másik szerző jóindulatú figyelmeztetése után elmagyarázta, hogy úgy is akarta írni, mivel szerinte Ábel ölte meg Káint.
No more comment. A zsenik, úgy látszik, soha nem tévednek. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 222. | [tulajdonos]: Tótágas | 2019-02-21 22:34 | BARANYI FERENC
Kossuth-díjas költő verse akadt kezembe.
Olvassuk együtt!
Baranyi Ferenc: Tótágas
A baltás gyilkos mennybe megy –
pokolba nem jutnak ma latrok,
a sas repesve fog legyet,
farkasfalkák lakják az aklot,
szobor szarja le a galambot,
amely talpazatára szállt,
babért tövisre vált a bajnok,
mert itt már minden fejreállt.
Mohamedhez megy – lám – a hegy,
s Rómába nem mennek harangok,
mínusz kettő az egy meg egy –
a nulla is fölé magaslott,
az ördög hirdet békeharcot
s angyalt mímelve szít viszályt,
ma csicskás is lehet parancsnok,
mert itt már minden fejreállt.
Gazdit pórázon tart az eb,
pásztort terelgetnek a barmok,
sügér delfinre vet szemet,
szeleket zörgetnek harasztok,
bércnek vakondtúrásnyi halmok
szabnának magasság-határt,
hogy zerge tiszteljen varangyot,
mert itt már minden fejreállt.
Herceg, a harcot jobb feladnod,
gazokban úgysem tenne kárt…
Itt élned-halnod, mondd, maradt ok?
Miután minden fejreállt?
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 221. | Busznyák Imre: láthatod | Szokolay Zoltán: re | 2019-02-17 01:27 | | Láthatod, Zoltán, bennem sincs harag, miután egész emberként tisztázád a helyzetet. A kényesebb részeket azért átugrottam volna, és abban sem egészen értünk egyet, hogy asszociációs bázisa (vagy mifene) csakis az emeletes alakzatoknak lehet. Mindegy, ne áztassuk az üstökösöket... | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 220. | Szokolay Zoltán: re | 2019-02-16 23:02 | Daliás portáligazgató, kedves Imre,
félreértettél engem, jámbor gyaurt.
A szemét, bunkó, aljas, összeférhetetlen, agyonverendő, Dokkról törlendő alak jelzőket nem zártam idézőjelek közé, tehát nem idéztem senki mástól, mint önmagamtól. Csakis és kizárólag önmagam illettem e szókkal, esedezve bocsánatért, amit a bejegyzésem Mea culpa címe is mutatott.
A fejmosást pedig azért kaptam, saját üstököm hajtva a kerti csap alá, mert elfeledém, hogy mai napság az is költeménynek számítana, ha egy kínai wc-kefe bosnyák nyelvű használati utasítását tárnám a nagyérdemű elé.
A mélyen megbántott szerző (refr. mea culpa) joggal védelmezte magát oly módon, hogy fertelmes megjegyzésemet nem engedte megjelenni üze--falán. Ő maga ajánlotta azonban, hogy tegyem azt közzé a saját naplómban.
Szót fogadtam (refr. mea culpa).
Magát az "egy nyáron" című szöveget továbbra sem tudom műelemzésnek alávetni, mivel nem több az események egyszerű leírásánál, nem hordoz semmiféle olyan többlet-tartalmat, amely műalkotássá emelné. A leírt szavaknak primér jelentésükön felül nincs asszociációs bázisuk, nem teremtenek költői képeket vagy alakzatokat, nem érvényesül bennük a hétköznapi beszédnél feszesebb ritmus sem gondolati, sem nyelvi szinten.
Szeptemberben szokás az általános iskolában fogalmazást íratni a nyári élményekről, s határozottan állítom, hogy a tanítványaim ennél jobbakat írnak.
Az "egy nyáron" című műben nincsenek ugyan írásjelek, de fájdalom, ettől még nem válik szabadverssé, a központozás elhagyása csak manír marad.
A nyaralás eseményeinek leírása egyébként megkapó és emberi. Bárki mesélhetné a szomszédjának.
Utólag, mentő ötletként az jut most eszembe, talán sikeres lenne, ha a szerző latinra fordítaná e művét és szórólapokon osztogatná a Balatonhoz érkező, nyilvánvalóan időutazó latin turistáknak.
(refr. mea culpa) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 219. | Busznyák Imre - pig: kérem | [tulajdonos]: mea culpa | 2019-02-16 15:43 | Kérem a Naplóvezetőt, nevezze meg, hogy a felületen hova és mikor íródott az a hozzászólás, ami a őt " szemét, bunkó, aljas, összeférhetetlen, agyonverendő, Dokkról törlendő alak " jelzőkkel illetné!
Mert ha akad ilyen bejegyzés, akkor az durva személyeskedés, aminek moderálását email-ben kell kérni hangulatkeltés helyett. Akkor (és csakis akkor) ugyanis az ilyesféle halmazott sértést azonnal moderálnám. Egyébként a sértések a sértegetőról állítanak ki bizonyítványt.
De maradjunk a józan érveknél. Szerintem Szilágyi Erzsébet eredeti válasza azért elfogadható, mert egy zárt üzenőfal tulajdonosa háromféle módon dönthet a hozzászólásokról:
1.) Nem teszi nyilvánossá a kritikus bejegyzést, vagyis olvasatlan állapotban hagyja (ehhez is joga van).
2.) Nyilvánossá teszi, azaz megjeleníti a nagyközönség számára.
3.) Nem nyilvánossá (azaz rejtetté) teszi. Ezt volt Erzsébet döntése, tehát joggal írta azt, amit.
A nyelv nem a szabályok rabja, hanem kifejező eszközünk. Ugyanez a Dokkra is vonatkozik, tehát aki a portálunkat a szabályok foglyaként képzeli el, az téved. De erről rövidesen hosszabban is írok a "Párbeszéd a Dokk jövőjéről" című naplómban.
Ugyanakkor megértem a szerző döntését a versét illető kritikára! Úgy gondolom, hogy a markáns kritika megismétlése mellett valamilyen indoklásnak az itteni naplóban is helye lenne, ha már a Naplóvezető a " föltehetőleg maradandokká magasztosuló " jelzőt használja az előtte leszólt verssel kapcsolatban. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 218. | kiegészítés: korr | 2019-02-16 12:51 | Még helyesebb lenne, ha a germanizmust is kiirtanánk az idézett szövegből, a főnévi igenévvel kifejezett szerkezetet alanyi alárendelő mellékmondattá alakítva.
Jogában áll, hogy ne tegye nyilvánossá.
Ennyit illett volna tudni. | |
| 217. | [tulajdonos]: mea culpa | 2019-02-16 12:16 | Ma reggel megint én voltam a szemét, bunkó, aljas, összeférhetetlen, agyonverendő, Dokkról törlendő alak, mert egy föltehetőleg maradandokká magasztosuló műről azt mertem írni, hogy nem vers, általános iskolai fogalmazásnak is gyönge. Így gondoltam, így éreztem. És nem volt bennem annyi önfegyelem, hogy kussoljak, tartsam meg magamnak a véleményemet.
Meg is kaptam a választ, amit érdemeltem. A mű büszke tulajdonosa ezt írta:
"Egyébként az ilyen jellegű megjegyzéseit inkább a naplójába kellene írni, hátha ott olvassák, mert nekem jogomban áll nem nyilvánossá tenni."
Igen, kedves szerző! Jogában áll nem tenni nyilvánossá. (A szórend így helyes!)
Hajrá, előre, föl a Parnasszusra! Ott az Ön helye. | |
| 216. | [tulajdonos]: 1934.06.01. | 2019-01-28 19:34 |
Egyenlőség, a magyar zsidóság hetilapja, 1934. június 1.
NEM TÉRÜNK KI!
Ravasz püspök úr beszédéhez.
Írta Sándor Pál országgyűlési képviselő.
„Baltazár püspök tudott szívünk hurjain játszani: hogy maradjunk dicső őseink hitvallásában, hogy fenséges az, örök életü. Eszményi pap ő, ideális lelkülettel, amilyennek isten felkent szolgájának lenni kell. Óriási tudása, szónoklata nem téveszti el hatását még a hitetelenre sem. Az „átkos liberalizmus” és a tolerancia híve. Mi zsidók feltekintünk reá és azt kivánnók, hogy bár a papok valláskülönbség nélkül reá hasonlítanának. Nem volna lehetséges ebben az esetben a világon vallásgyülölet. Ki hitte volna valaha, hogy éppen a szeretet vallásából fog fakadni e gyülölet legnevetségesebbje: a vallásgyülölet és a küölönböző ker4esztény szekták ádáz háborúsága?”
http://www.magyarzsido.hu/images/documents/hagyomany_es_integracio/hagyomany-dokumentum-01.pdf
| |
| 215. | [tulajdonos]: dum-du-dum | 2019-01-27 10:10 |
Amikor dum-dum golyók röpködnek a levegőben, vérszomjas humanoidok ezerféleképpen fenyegetik az embert, dinamóval, dinamittal, molinóval, malachittal; amikor élete kilátótornyát összerombolnák, akkor egy 2016. decemberében írt – és közzétett – versem jut eszembe. Szótlanul tűrtük.
Mert szótlanul tűrjük sajnos mindig.
Felteszem a verses naplóba.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
