DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2787 szerző 35708 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Lázár Bence
  Otthon ebédeltünk
Új maradandokkok

Standovár Ágota: lakótelepi kerengő
Bakkné Szentesi Csilla: Idejétmúlt attrakció
Vajdics Anikó: Bulimia
Wesztl Miklós: nem adom a láb
Farkas György: Csapdák (jav.)
Tiszai P Imre: Egyetlen szentség (vált)
Bara Anna: az áldott jó ember ..
Petz György: Sorsodat
Bakkné Szentesi Csilla: Idejétmúlt attrakció -
Türjei Zoltán: Váróterem
FRISS FÓRUMOK

Farkas György 10 perce
Nagyító 1 órája
Dezső Márton 1 napja
Zsuzsanna Grande 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Duma György 2 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Szikora Erzsébet 2 napja
Wesztl Miklós 2 napja
Bakkné Szentesi Csilla 2 napja
Ilies Renáta 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Türjei Zoltán 3 napja
Standovár Ágota 3 napja
Tiszai P Imre 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Tamási József 4 napja
Vincze Sándor 4 napja
Fűri Mária 4 napja
Petz György 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 2 órája
Zúzmara 2 órája
Baltazar 13 órája
Gyakorlótér 18 órája
Frady Endre 18 órája
az utolsó alma 1 napja
Bara 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
kéretlen intimitás 1 napja
Seholsincs 1 napja
Graffiti 1 napja
Ollram Csaba 1 napja
nélküled 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Oswald Chesterfield Cobblepot 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Szerdánként, kávé helyett
Legutóbbi olvasó: 2018-11-16 09:59 Összes olvasás: 17146

Korábbi hozzászólások:  
195. [tulajdonos]: jegyzetdarabkák2018-11-11 17:13

jegyzetdarabkák

**

A sokszögletű hol-volt-hol-nem-volt birodalmon, de még az üveghegyen is túl, van ám egy másik ország. Nem olyan, mint a miénk, ahol mind egyenlőek vagyunk, hanem olyan, mint amit egy hatalmas tárcsával vízszintesen kettévágtak. Abban az országban, tőlünk annyira távol, hogy már elképzelni se tudjuk, fönt a jó föntiek, lent meg a hadd ne mondjam milyen lentiek élnek. Középen pedig a tárcsa.
A föntiek nyugodtan elmondhatják magukról és egymásról, hogy ők igazán a békességre és a minőségre törekednek. Bezzeg a lentiek! Azok folyton békétlenkednek, mert föntiek akarnak lenni. Ráadásul szakmailag is nullák – a föntiek szerint. Néhány fönti olykor elmerészkedik a tárcsa széléig, áthajol, kesztyűbe rejtett két ujjával kiemel egy-egy lentit a tömegből, tenyerére veszi, nézegeti, milyen cuki. Aztán visszaejti eredeti közegébe, mondván, jobb lesz ott lent neki.
A föntiek szeretik a ragasztót. Önmagukat előszeretettel ragasztják az éghez, a lentieket meg a földhöz. Utóbbiak már ezt a helyzetet is annyira megkedvelték, hogy ők maguk nevezik magukat földhözragadtaknak. Ez persze csak egy metafora.
Előfordulhat, hogy egy hatalmas kéz megrázza az egész gömböt, aztán fordítva teszi vissza a helyére.
Az ott lakók mindig valami Deus ex machina megoldásban reménykednek.

**

Az úgynevezett rendszerváltozás idején a Parlament két különböző oldalán ültünk X-szel. Látszólag én a kormányzati oldalon, ő az ellenzékin, a tényleges hatalmi viszonyok azonban ezzel ellentétesek voltak. Jószándékú gesztusként vittem neki ajándékba egy dedikált példányt a könyvemből. Megköszönte és elfogadta. Egy héttel később hozta az ő könyvét és megvetette velem. Nem volt apróm, neki se, ezért fölfelé kerekítve adott vissza.

**

Ismerősöm kislánya úszóedzésre jár. Egyik alkalommal háziversenyt hirdettek, amit annak rendje-módja szerint megnyert: elsőnek ért a célba. Ő lepődött meg a legjobban, amikor nem hirdették ki győztesnek, de még másodiknak, sőt hetediknek se. Mivel a szélső pályán úszott, azt hitték, ő nem versenyző, hanem csak fürdővendég. Utólag legalábbis ezt mondták. A kislány sírt. Többé nem akar úszóedzésre járni.

**

Ahol nem látnak szívesen, oda ne menj – mondogatta bognármester nagyapám. – Úgy érted, Papa, hogy ne törekedjek a jóra? – Honnan tudod te, mi a jó? – replikázott.
Telente léket vágott a befagyott Gyopáros tavon, s megfürdött a cimborájával, aki – mint utóbb kiderítettük, Ratkó József költő édesapja volt.
A fürdés, az jó volt. A vitézkedés után általában mindketten megfáztak, s köhögtek, szipogtak hetekig.

**

Olvasói hozzászólások nélkül
194. Szokolay Zoltán: bocsánat2018-11-11 13:10
Ha előző bejegyzésemmel bárkit megbántottam volna, akkor bocsánatot kérek.
A játékot nem akartam megzavarni, extráknak ott különben sincs helye, érvényes pályázat meg nem jutott idejében eszembe.

Olvasói hozzászólások nélkül
193. weinberger: sajna[tulajdonos]: extrafüzér2018-11-11 12:52
Sajnos, amint a játékvezetőnek azt meg is írtam, sem a cím, sem a felfedett két sor nem indította meg a fantáziámat. A búcsú szerintem nem egyetlen pillanat: nem esemény, hanem folyamat. Az időnek pedig nem sebessége van, hanem tartama, tehát nem gyorsulni vagy lassulni, hanem rövidülni és hosszabbodni képes (persze csak elvontan). És másvalaki mosolyát nem az arcom őrzi. A nyaklevesét, a simogatását talán igen. Vagyis ez a forduló nélkülem zajlik le.

192. [tulajdonos]: extrafüzér2018-11-11 12:44

TÜKÖRNEURON-EXTRAFÜZÉR

a búcsú pillanatában felgyorsul az idő
orvul támadt rám – lesben állt a sarkon
szemem alatti véraláfutást:
a mosolyát még órákig őrzi az arcom

a búcsú pillanatában felgyorsul az idő
elképesztő fölénnyel tudta tudatni
nem vagyok költő takarodjak innen
a mosolyát még órákig őrzi az arcom

a búcsú pillanatában felgyorsul az idő
egymást kergetik csámpás mutatói
harcias múzsa vicsorog középen
a mosolyát még órákig őrzi az arcom

a búcsú pillanatában felgyorsul az idő
léggömböt feszít szét ez a levegő
ami nekem időtlen az neki idétlen
a mosolyát még órákig őrzi az arcom

a búcsú pillanatában felgyorsul az idő
kevés fogyott el s nincs semennyi hátra
nézzetek most a véraláfutásra
a mosolyát még órákig őrzi az arcom

a búcsú pillanatában felgyorsul az idő
önmagával minden egyformán egyenlő
líra-osztagával lesben állt a sarkon
a mosolyát még órákig őrzi az arcom

(Arcadia 1638)

Olvasói hozzászólások nélkül
191. Szokolay Zoltán: reweinberger egységes2018-11-11 12:43
A barátságot és a kölcsönös tiszteletet keressük.
Vastraverzek erdejében is.

Olvasói hozzászólások nélkül
190. weinberger: egységesSzokolay Zoltán: reweinberger2018-11-11 11:59
Azt hiszem, alapvetően nincs abban semmi negatívum, ha egy irodalmi fórumot működtető tulajdonosi közösség és a bírálók kara gyakorlatilag azonos művészetfilozófiai elveket vall és gyakorlatot követ. Az sem kifogásolható - meg talán nem is tartozik ide -, ha a világnézeti megközelítésükben sincs egymás között különösebb eltérés és konfliktus. Az már alighanem az én egyéni problémám, ha egyikhez sincs egy fikarcnyi közöm sem. Logikusan vetődik fel azonban a kérdés: akkor meg mit keresek még mindig itt? A válasz bizony fogalmazódik...

Olvasói hozzászólások nélkül
189. Szokolay Zoltán: reweinberger2018-11-10 18:53
Kedves Miklós, jól megpörgetted a fantáziám! Én meg elképzeltem, hogy a Dokk hajdani, mostani és majdani szerkesztői véleményezik Radnóti: Erőltetett menet című versét. Aztán elképzeltem, ahogyan Nagyítóba kerül és néhány neves szerző, mint például … és ... reagál rá.
Írtam néhány paródiát, de egyelőre nincs bátorságom föltenni.

Olvasói hozzászólások nélkül
188. Vezsenyi Ildikó: válasz2018-11-10 14:29
Köszönöm Zoltán! Várok türelmesen.


Olvasói hozzászólások nélkül
187. (Sz.Z.): Ildikónak2018-11-10 14:18
Kedves Ildikó!
Hosszú a válasz, türelmet kérek, ma nem lesz rá időm, de ígérem, megírom.

186. [tulajdonos]: jegyzetfüzet2018-11-10 14:13
(fordítás-töredék)
(a forrás ismeretlen)

Az ember hajlamos újra meg újra belefutni ugyanabba a csapdába.
Ma ismét találkoztam valakivel, aki látszólag az emberek közti megbékélést, megértést hirdeti és segíti szinte már terápiás célzatú szcenárióival, ugyanakkor kettős mércét alkalmaz, mert az egyik szereplőnek megengedi az alakoskodást, a többarcúságot, mások becsapását, miközben az egyenes utat választó másik résztvevőt kigúnyolja, megbélyegzi. Mi a teendő ilyenkor? Azt hiszem, csak az, hogy az illetőt jobb lesz messze elkerülni. Ezt persze megfutamodásként értelmezi majd és kéjes mámorral fogadja, mert győztesnek véli magát, de üsse kő, ma nagyvonalú vagyok.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-11-14 11:19 Bara
2018-11-10 20:25 u.a.
2018-10-14 07:50 Kosztolányi Mária
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
2018-08-14 19:14 Bátai Tibor szubjektív
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-11-16 11:04   új fórumbejegyzés: Farkas György
2018-11-16 11:02   új fórumbejegyzés: Farkas György
2018-11-16 09:55       ÚJ bírálandokk-VERS: Berki Barbara Izabella Megtisztulás
2018-11-16 09:51   NAGYÍTÓ /akinek nem inge:ne vegye magára/
2018-11-16 09:49   NAGYÍTÓ /elege van:elege van/
2018-11-16 09:08   NAGYÍTÓ /karaffagye:szer/
2018-11-16 09:08   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-11-16 08:56   NAGYÍTÓ /Burai Katalin:Gyermekbetegség/
2018-11-16 08:41   Napló: Zúzmara
2018-11-16 08:28   NAGYÍTÓ /Tiszai P Imre:nyugalmat/