NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 02:42 Összes olvasás: 71895820. | [tulajdonos]: nagyító-pogácsa | 2022-05-24 12:13 | Kedvenc versem Csanády Györgytől
Ketten kaszálnak
Ketten kaszálnak napnyugat-mezőn Apám s az árnyék. Rend hull rend mögé Apám hajlik a rét haló füvére Hajlik az árnyék az apám fölé
Virág, pillangó, ének rég oda Sápadt levelet ráz a szél a fán Fogy el a nap hamar a tar mezőn Csak nő az árnyék, s fogy, fogy az apám.
„Keressük a jövőt, amit Isten elszépítgetett számunkra.” A református lelkész utolsó mondata Csanády György sírjánál. A szállásunkkal (Hajdú Panzió) szembeni épület rózsaszín falára ez van írva csupa nagybetűvel: dianetikai központ. Ebéd és vacsora a Csíki Sörözőben. A Csíki Sörhöz parajdi sóval ízesített Csíki Csipsz dukál (útravalóul is kapunk egy-egy zacskóval a hamuba sült pogácsának szánt, „Székely himnusz” feliratú, tenyérnyi mézeskalács mellé). A kedvencem az étlapról a lestyánlevéllel savanyított csorba. A butikok előtti reklámtábla helyi neve: „botlasztó”. A temetőbe a szálláshelyről úgy jut az ember, hogy „arra lennebb” jobbra fordul. „A virágmintás kötény nem megy a bordó bársonyruhához”, szabadkozik Bíró Edith, a Balázs Ferenc kórus vezetője, amikor az ünnepség után a ruháját dicsérem, „de mi menetjük”. A fiam kezében az ebéd utáni lélegzetvételnyi szünetben formás kavics. Hol találtad?, kérdezem. Talán inkább: „hol kaptam?”, vigyorog. Horgolt zsinórral (sújtással) díszített vászoningben áll a Küküllő partján. Az esküvőjére vette. Legyen miben képviselnie székelységét a menyasszonya családja előtt. „Otthon nem értenék”, mondja, „vagy félreértenék.”
A „Székely himnusz”-on nem érdemes számon kérni a himnikus jegyeket, a szerzőnek (Csanády Györgynek) ugyanis nem állt szándékában himnuszt alkotni. Az akkor egyetemista fiú kétversszakos költeménye (amihez barátja, az orvostanhallgató Mihalik Kálmán szerzett zenét) eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt, Kántáte (később Bujdosó ének) címmel (még később Székely ima-ként emlegetik), és 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban, akkor is „csak” azért, mert valakik (nevüket fedje homály) el akarták lopni (a saját szerzeményükként tüntették fel). Az is könnyen megállapítható, hogy Csanády György nem csupán a kor költészeti óriásaihoz képest, de önmagában nézve sem alkotott maradandót. Ady halovány epigonja volt (Szabó Lőrinc megállapítása). Nem azért maradt ki a kánonból, mert túl nemzeti volt. Ahogyan fából nem lesz vaskarika, úgy Csanády Györgyöt sem szabad utólag felnagyítani, isteníteni. Aki ezt teszi (például Lőrinc József a című kötetében, torz emléket állít Csanády Györgynek, kínos helyzetbe hozza az utódait, de az egész székelységet is. A székely identitásnak is csak akkor válhat elfogadható elemévé, ha a helyén kezelik. Ez teszi a Csillagösvényen című dokumentumfilm, Száva Enikő újságíró, műsorvezető, Sófalvi Emese muzikológus és Katona Zoltán újságíró közös filmje. Június 4-én délelőtt 10 órakor vetíti a Duna Televízió | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|