NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 21:11 Összes olvasás: 71861| 816. | [tulajdonos]: biztonsági-kód: | 2022-05-17 20:27 | „ (…) elnyerni a nevezetes névtelenséget úgy, hogy arról a földön egyetlen ember sem tud.” (Hamvas Béla: Interview)
Imádok a Pallagi úton végigmenni, majd a Honvéd utcán befordulva elgyalogolni Anyu házáig, de van egy szakasz, ott, ahol Füredi és a Hadházi út széles sávban kettészakítja a Pallagi utat; olyan kietlen az az átjáró -- Ebro Bank, Interspar, parkoló, valami ingatlaniroda --, hogy a legszívesebben kihagynám; ha repülni tudnék, átsuhannék felette, vagy, ha járna este kilenc-tíz körül elég gyakran villamos, képes lennék felszállni rá, de egy megállóért se jegyet lyukasztani, se ellenőrt kockáztatni nem érdemes, inkább találnom kell valami szépet, otthonosat, gondoltam tegnap, ami felülírja bennem a szorongató érzést: sivatagban járok, és fogytán az ivóvíz. De hiába néztem körül, nem akadt bele a tekintetem semmi szépbe, otthonosba (a távolban állt egy terebélyes juharfa, de mire odaérek, gondoltam, kiszárad a lelkem); a lámpa hamar zöldre váltott, ennek örültem, de semmi garancia nem volt arra, hogy legközelebb sem kell hosszú percekig ácsorognom a zebra előtt (Debrecenben nagyon lassan váltanak a lámpák, és nagy ráhagyással lehet csak elindulni), más kapaszkodóra volt szükségem. Ekkor láttam meg a fiút egy csapat lány körében. Nyúlánk, törékeny alkat volt, hosszú haja a feje búbján összegumizva, az arca szokatlanul sápadt, szinte fehér, nem túl helyes, inkább csúnya, mégis vonzó a tekintetnek, az enyémnek legalábbis az volt. Valamit bohóckodott a lányoknak, és a lányok mosolyogtak, én pedig óhatatlanul is velük mosolyogtam, mint a kisbaba, aki együtt nevet a családdal, bár nem tudja min. Ez az, gondoltam. Ennek a bohóckodásnak az emléke lesz az, ami legközelebb segít átkelni azon a kietlen vidéken, a Bem téri kereszteződésben.
Anyu ma egy hónaljtámaszos négykerekű járókerettel (ún. rollátorral) masírozott a folyosón, egy ujjal sem kellett hozzáérnem. Kanyarodni is tud egyedül. A tüdeje tiszta, az óránkénti felültetés, felállítás meghozta a gyümölcsét, már csak a katéter miatti baktériumokat kell kimosni a húgyhólyagjából (betadinos nátrium-kloridos oldattal) - infúzióban kapja), ha ez sikerül, megúszhatja az újabb (harmadik) antibiotikum-kúrát, és pénteken (legkésőbb hétfőn) hazaengedik. Én ezalatt az idő alatt Székelyudvarhelyen leszek. Mire visszatérek, Anyu már a saját otthonában lesz. Hiányozni fog a kórházi tejberizs.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
