NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 08:47 Összes olvasás: 72137Olvasói hozzászólások nélkül| 80. | Vajdics Anikó: örüljek | 2018-07-14 15:21 | Anyunál főzni. Anyunak. Anyu helyett. Nem találni semmit, amire a főzéshez szükségem lenne, de bárhova nyúlva mindenféle szükségtelen holmira akadni. Parafadugóra, tejfölösdobozra, befőttes gumira, nejlonzacskóra, műanyag kupakra. Érzékelni, hogy ragad minden, és ha nem vigyázok, tele leszek limlommal, mintha bogáncsba hempergőztem volna. A szobákban is kacathegyek. Elég egy érintés, és rám ömlik valami. Egy csipkehalom vagy egy zip-zárlavina. Rám ömlik a múlt, aminek a nagy részéhez semmi közöm. Legalább közös emlékekre lelnék bennük, de ezt a lomtárat a mi anyukánk már nélkülünk gyűjtötte maga köré, csak a fényképek köszönnek vissza, amelyek korábban a Mama nagyszobájának falán lógtak.
Ki kellene dobálni egy csomó mindent. Szólnom kellene, elmagyaráznom, hogyan kellene szerintem ésszerűbben berendezni a házat. El is kezdem, de akkora ellenállásba ütközöm, hogy már az elején feladom. Pár apró helyen nyúlok csak bele a képbe, átrámolom a hűtőt, kidobálom a rodhadt zöldséget és az összeszáradt citromot, kisubickolom a bepenészedett serpenyőt, a felmosófejet forró, hypós vízbe áztatom, jól átmozgatom és alaposan kiöblítem, mielőtt felmosok vele, utána újra kiöblítem és kiteszem a napra száradni. A gázsütő lángrózsájához pár centire lévő csipkefüggönyt leszedem, ehhez ragaszkodom, elég egy pillanat, hogy lángra kapjon, és felgyulladjon tőle az egész ház. A tűzhely melleti asztalon annyi rendet rakok, hogy amíg főzök legyen hová pakolnom, és hogy Anyunak legyen miről panaszkodnia később a húgaimnak, hogy amikor én meglátogatom, ő utána nem talál semmit. Én meg ne panaszkodjam. Örüljek, hogy él az anyám. Örülök. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
