NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 04:19 Összes olvasás: 71797| 228. | [tulajdonos]: sese | 2018-11-09 07:53 | | A "solitario" szó jelentésével foglalkoztunk tegnap este a spanyol csoporttal, hogy az nem csak magányos embert jelent, hanem kihaltat, néptelent is, talán ezért, talán máshonnan szüremlett be egy szó, egy gondolat, ki tudja, annyi mindent összeolvasok, amióta apám nem tilthatja meg, azt álmodtam, hogy kipusztult az ország, eltűnt belőle minden, mindenki, olyan üres volt, mint a Szahara, csak meleg nem volt. Ha Jungnak hinni lehet, az álmunk összes szereplője mi vagyunk, minden én vagyok, a többiek is, az ország is, a semmi is. Te Orbán vagy, kérdezte Nyírmihálydiban a keresztanyám, amikor meglátogattam, éppen a rántott húst ettem, amit elém tette, majdnem megakadt a torkomon a falat, nem vagyok Orbán, de más se, nem vagyok Soros, nem vagyok kétfarkú kutya, nem vagyok migráns, nem vagyok semmi, senki. | |
| 227. | [tulajdonos]: miért-is-lenen-kész | 2018-11-08 15:04 | nem mondanám hogy szép ez a táj
tele van fájdalomgócokkal törés-
vonalakkal gyógyuló és újrafakadó
sebekkel csípi a szemem a látvány
beledörzsölöm mint gyerekkorom-
ban az asztalon talált paprika erét
| |
| 226. | [tulajdonos]: tájkép2 | 2018-11-08 15:02 | nem mondanám hogy szép ez a táj
tele van fájdalomgócokkal törés-
vonalakkal gyógyuló és újrafakadó
sebekkel csípi a szemem a táj bele-
dörzsölöm mint gyanútlan gyerek
az asztalon talált paprika erét
| |
| 225. | [tulajdonos]: tájkép | 2018-11-08 14:51 | nem mondanám hogy szép ez a táj
tele van fájdalomgócokkal törés-
vonalakkal gyógyuló és újrafakadó
sebekkel csípi a szemem szél mégis
beledörzsölöm mint gyanútlan gyerek
az asztalon talált csípős paprikát
| |
| 224. | [tulajdonos]: edények-nem-konyhanyelven | 2018-11-07 21:59 | Nem jó elnevezés magyarul a „közlekedőedények” arra a technikára, amit Vargas Llosa „vasos comunicantes”-nek nevez a „Levelek egy ifjú regényíróhoz” című művében. A „vasos comunicantes” (kommunikáló edények) elnevezés sokkal érzékletesebben fejezi ki, hogyan léphet kapcsolatba két, egymástól látszólag teljesen elkülönülő, időben és térben távol lévő valóság, ha a róluk szóló szövegek között összeköttetést létesítünk. A két külön világ hatni kezd egymásra, megtermékenyítheti egymást, az egyikben keletkező érzelmek, indulatok át tudnak folyni a másikba, mint amikor két vagy több nyitott edény között alul közlekedési lehetőséget biztosítunk a folyadék áramlásának.
Julio Cortázar volt nagy mestere ennek a technikának. V. LLosa is említi a „La noche boca arriba” („Éjszaka, hanyatt fekve”) című novellát, amelyben egy motorbalesetet szenvedett, eszméletlen férfi lázálmában indiánná válik és egy azték áldozati oltáron találja magát. Az álomvilág képei egyre jobban betüremkednek az ébrenléti valóságba, végül teljesen átveszik az uralmat: főhősünk ott ragad a barbár világban, és amikor meghal, indiánként hal meg, nem modern motorosként.
A „La isla a mediodía” („Sziget délben”) története egy repülőn indul, képzeletben egy szigeten folytatódik. A főhős, Marini stewardessként arra vágyik, hogy egyszer elutazhasson arra a szigetre, amely felett a repülő délben szokott elhaladni. Elképzeli, hogyan érkezik meg a szigetre, mit csinál, kikkel találkozik, olyan részletességgel, hogy a képzeletbeli történet ugyanúgy a valóság erejével kezd hatni az olvasóra, mint az alaphelyzetbeli történet (ami persze szintén képzeletbeli, a szerző fikciója – az is). Amikor Marini a szigeten tartózkodva egy repülőt lát lezuhanni, és beúszik a tengerbe egy fuldoklót kimenteni, aki nem más, mint saját maga, az olvasót ahhoz hasonló érzés fogja el, mint amikor egy figura-háttér kép előtt áll: ide-oda ugrál a tekintete, hol az egyiket tudja csak befogadni, hol a másikat, pedig egyszerre igaz az egész.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 223. | Vajdics: zombi | [tulajdonos]: már-megint-az-a fránya-a | 2018-11-07 18:00 | Zombivá válás közben megváltozik a tekintet.
Zombi: holttest volta ellenére mozgó és tevékenykedő lény, vagy olyan ember formájú mutáns organizmus, amelynek nincs öntudata, csak húsevő ösztöne. Vannak részlegesen élő, visszatérő holtak, akik nem zabálnak fel senkit, beérik egy neurogeneratív” injekcióval naponta. Noha tisztában vannak a másságukkal, szeretnének visszatérni a családjukba, de nem tudnak, ezért szomorúak. Ők a szenvedő zombik. Nehezen látják be, hogy az élők világában már nincs szükség rájuk.
| |
| 222. | [tulajdonos]: már-megint-az-a fránya-a | [tulajdonos]: bulímia | 2018-11-07 14:22 | A rokonok, mint a zombik, ki vannak éhezve minden szóra, minden mozdulatra, amit a bonbon mellé ajándékba viszek. Belőlem akarják feltáplálni a lesoványodott múltat. Az emlékeik, mint az anorexiás lányok, amikor rájuk tör a falási roham. Engem is etetnek mindenütt. Húsleves, rántott hús, töltött káposzta. Tizenhárom évig koplaltattam a mihálydi rokonokat. Még mozognak, lélegeznek, de testünkön és környezetükön már mindenütt a bomlás jelei.
| |
| 221. | [tulajdonos]: bulímia | 2018-11-07 14:20 | | A rokonok, mint a zombik, ki vannak éhezve minden szóra, minden mozdulatra, amit a bonbon mellé ajándékba viszek. Belőlem akarják feltáplálni múltat. Az emlékeik, mint az anorexiás lányok, amikor rájuk tör a falási roham. Engem is etetnek mindenütt. Húsleves, rántott hús, töltött káposzta. Tizenhárom évig koplaltattam a mihálydi rokonokat. Még mozognak, lélegeznek, de testünkön és környezetükön már mindenütt a bomlás jelei. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 220. | weinberger: valóban | [tulajdonos]: gyönyörű-kísérlet | 2018-10-30 14:42 | | Anikó, semmi kétség: a válasz-gondolatkísérlet is csupa pozitívumot sugall. Egyetlen tagadó mondat vethető talán ellen: a rendszer még nem teljesen zárt, ugyanis a lélekterapeutás történetnek még hiányzik az unortodox módon tördelt verziója. De nem boszorkányság az sem. | |
| 219. | [tulajdonos]: gyönyörű-kísérlet | 2018-10-30 14:17 | Megosztok én is egy gondolatkísérletet, amelyben ugyancsak nincsen semmiféle negatívum, éppen ellenkezőleg.
Eulália ivarérett eladólánnyá serdül, férjhez megy, szül három gyereket, felneveli őket, hősies küzdelmet folytat a Meno Pauza nevű bestiával, furcsa álmai vannak, pszichoanalitikust fogad, elmeséli neki az egyik legnyugtalanítóbb álmát, amelyben pihe-puha, majdnem kopasz kisbabafejeket simogat ( lásd ugyancsak a Vajdics Anikó által 12:40-kor közzétett szöveget), az analitikus szivarra gyújt, elmesél Euláliának egy történetet, amely szerint Freud egy kérdésre állítólag azt válaszolta, hogy a szivar olykor csupán egy szivar, higgye el, kedves, mondja a terapeuta füstkarikákat fújva a szájával, a kisbabafej olykor nem több, mint egy kisbabafej, menjen haza, és nézegessen elalvás előtt Magritte-képeket.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
