NAPLÓK: Oswald Chesterfield Cobblepot
Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 21:27 Összes olvasás: 64593| 142. | [tulajdonos]: A hal 'áll' és a nyálka | 2016-05-01 17:26 |
KECSEGE
REGGELI NYÁL
(Schubert hallgatása közben)
Szeretném azt hinni, hogy előbb elnehezül a test, aztán feloldódik. A megtermékenyített petesejt előtti semmiből származik el, és az elporladás utáni semmibe; egy másik megtermékenyülés előtti szünetbe tér be. Kishitű vagyok. Az értelemmel felfogható élet azonban még ennyi sem. Még csak nem is halmazállapot változás a semmi és a semmi között. Mert az élet csupán értelem, és az értelem még működése közben is semmi. Ettől szomorú minden. Az élet értelmével igyekszünk elszámolni, holott csak az értelem értelmével kapcsolatban kellene dűlőre jutnunk. Talán nincs is élet. Csak test és értelem. Talán e kettő véletlen egymásmellettiségét nevezik életnek. Mosolygásra késztet az igyekezet, mellyel néhányan az egyiket (értelem/test) a másikból (test/értelem) eredeztetik. Az eredetmítoszokat nem lehet komolyan venni. Maga az eredet, a mítosz. Azonban az értelem felfogja a testet, viszont a test nem fog fel semmit. Az értelem, emlék nélkül bukkan fel. Saját, hallomásból ismert születésünk után valamikor; vagy a mély alvás értelmetlen szakaszaiból az álmodásba, vagy az ébrenlétbe ömölve, hirtelen. A születésünkről szóló beszámolóból tudjuk meg, hogy a testünk is értelem nélkül bukkant fel. Az alvás tapasztalatából tudjuk, hogy az értelem önkényesebb, mint a test. Engem csak a benyomások érdekelnek, a magyarázatok és bizonyítások hidegen hagynak. Mert érzelmeim a benyomásokból fakadnak. Tudom, hogy sem az értelem, sem a test nem én vagyok. Nem lényegeim, és azok sem lényegei se a másiknak, se maguknak. Ez az oktalansága mindeneknek, ami elfacsarítja a szív helyett, annak puszta anyagát, és pőre képzetét. Talán ha fehér levelű, fekete termésű növények közt szomorú bohócként muzsikálhatnék millió és millió, -egy ötvös mester által remekelt- nemesfém rovar kíséretében, akkor elviselhető lenne, hogy „semmi sem elviselhetetlen”. Különben szükséges, hogy valamiképpen még csak illúzió se legyek. Mert illúziónak lenni is több a soknál.
EGECSEK |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
