NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 10:26 Összes olvasás: 31433| 270. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-12 12:53 | Emlékezzünk meg tehát azokról, akik nap mint nap emberalatti erőfeszítésekkel teszik a dolgukat. Én például a törvénytelen kapcsolatból született gyermekkel foglalkozom nem-merem-megszámolni-hány órája. Rengeteg időt elvacakoltam vele. A kiadó már a körömre koppintott egyszer, nem merem előre megszámolni, hányszor fog még. Egy világtól elzárt hegyi faluban egy vénséges vén anyóka sorra veszi a nem törvényes házasságból (prostitól, paptól, apácától, "vadházasságból", hűtlen vagy vérfertőző kapcsolatból született gyerekeket). Mindegyiknek külön helyi neve van. Részben tájjellegű szavakkal oldom meg a megoldhatatlant, azok elég régiesen hatnak. A "vörönty" pl. a vér szóból származik, a vérfertőző kapcsolatból született porontyokra szerintem találó. Másutt, pl. a paptól született gyermekekre létezik latin szó, a spurius (spanyolul „espurio”), ezért a papok törvénytelen ivadékait szpurióknak nevezem, de hozzáteszem, hogy ők a „vízhozta” gyerekek (létező régi kifejezés a fattyakra.) Nótusz vagy Notosz a görög mitológiában a déli szél istene. Ezt most fedeztem fel, ujjongva, mert a regényben korábban sok szó esik az őrült déli szélről (baszkul hegoaizea), ami az embereket kiszámíthatatlan cselekedetekre készteti. Ezen a szálon elindulva végül így fordítottam az alábbi, ezerszer átírt párbeszédet:
„-- Akkor már csak a nótuszok maradnak, a „déli szél gyermekei”. Ezt akkor mondjuk, ha egy hűtlen asszony férje nem tudja, hogy az utódai házasságon kívüli kapcsolatból származnak. Eteti, gondozza őket. Erre is volt példa a faluban, nem egy.
-- A déli szél gyermekei? A nagyapám ezt úgy mondaná, hogy idegen fészekből valók. Kakukkfiókák.”
| |
| 269. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-11 12:13 | 2021. január 11.
„Azóta is szememben/ összefolyik./ Mi külön van./ És félek ettől.” (Bereményi Géza – Cseh Tamás)
A Locard-elv szerint bármilyen tevékenységet folytatunk, annak nyoma néma tanúként fog ellenünk szolgálni. (Milyen hűtlen szó is ez a „szolgálni”!) „Ahogy haladunk előre az időben, keresztül-kasul mindent összemaszatolunk a létezésünkkel, mint a csigák hajnaltájban az esőáztatta járdán.” (Cynthia Rogerson) A mozdony, beleértve a szív mozdonyát is, leállhat, de eltűnni nyomtalanul nem lehet. A nyomok nem felejtenek, nem tévednek, nem tanúskodnak hamisan, nem zavarodnak össze a hirtelen történések hatására. Ha nem találják meg őket, vagy a vizsgálat vagy az értelmezés a hibás, nem ők”. Minden érintkezés nyomképződéssel jár. Ha mással nem íz- vagy szagcserével. Ha nem így lenne Proust Az eltűnt idő nyomában című regénye nem születhetett volna meg. A Csapda Hamupipőkének című bűnügyi történetben egy illat vezeti nyomra a főszereplőt a saját identitását és a cselekedeteit illetően. A regény elején egy kórházi ágyon arra ébred, hogy nem tudja, ki ő. Az utolsó oldalig kétségek közt vergődik az olvasóval együtt. A legjobb krimi, amit valaha olvastam, EfZsé adta kölcsön gimis korunkban, a matek-fizika-zseni osztálytársam, akiből – természetesen -- atommagkutató lett. Nemrég eszembe jutott a könyv, úgy éreztem, újra kell olvasnom. Vaterán szereztem be. A postai költséget beleszámítva is csak pár száz forintért. („A szöveg örömé”-ről ez nem mondható el. Az eredeti ára 780 forint volt, a Bookline 6580 forintot kért érte. Sirdna betette a számlát könyvjelzőnek a lapok közé, el ne felejtsem, mekkora áldozatra képes értem. Karácsonyra kértem.)
2021. január 10.
"Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;/ A látni vágyó napba nem tekint.” | |
| 268. | [tulajdonos]: ... | [tulajdonos]: ... | 2021-01-09 20:26 | | Összekevertem. Klári néninek a gimnazista osztályfőnökömet neveztük. Az általános iskolás osztályfőnökömnek Ilona volt a keresztneve. Ica néni. De sosem neveztük így. Legezáné -- így emlegettük. Szigorú, kemény nő volt. A kedves oldalát én ismertem talán egyedül az osztályból. Én is csak nyolcadikban jöttem rá, hogy nem gonosz, amikor hosszú délutánokat töltöttem az otthonában, a görög-katolikus parókián. A megyei hagyományőrző úttörőpályázatra kellett beadnunk egy versenyművet. Ő javasolta, hogy újságíró módjára készítsek interjúkat a falu öregeivel a környék nevezetes helyeiről, járjak utána a földrajzi képződmények helyi elnevezéseinek. Rajzokkal, fényképekkel illusztráltuk a beadványt. Első díjat nyertünk: egy hetes nyaralást a Tisza partján az osztálynak. Az úttörő rajnak. A görög-katolikus papné és a görög-katolikus tanítványa. Senkit nem érdekelt rajtunk kívül a pályázat. Nem tudtam, hogy Legezáné újságíró szeretett volna lenni. Csak sejteni lehetett, hogy kémia- és fizika-tanításban nem leli örömét. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 266. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-09 15:55 | LÁZADÓ ASSZONYOK. 1948-ban „asszonylázadás tört ki Nyíradonyban. Megadott jelre félreverték a harangokat, mire kapával, kaszával, járomszeggel a görög-katolikus templomot körbevették az asszonyok, a templomba pedig bezárták Legeza Ödön paróchust. A hírre a római katolikus hívek is felszaladtak, de Tempfli Gyula plébános lebeszélte őket arról, hogy fegyvert fogjanak. Közben megérkezett a katonaság. Háromautónyi géppuskás katona szétkergette az embereket, többüket elvittek, megvertek. Legeza Ödön paróchust, és Tempfli Gyula plébánost szintén megverték a katonák, ebbe a bántalmazásba nem sokkal ezután a már idősebb Legeza Ödön elhunyt.” https://nyiradony.asp.lgov.hu/telepulestortenet
Nyírcsahojban is volt asszonylázadás a beszolgáltatások miatt (lásd az Apáink földje c. filmet). Legeza Ödön az általános iskolai osztályfőnököm, Klári néni apósa volt. A férje örökölte Nyíradonyban a görög-katolikus parókiát, vitte tovább "mindenek" ellenére a papi hivatást. A felesége ezért csak fizikát és kémiát taníthatott a szomszédos településen: nálunk. Hajnalban kelt., reggeli készített a családjának (hat gyereke volt), aztán Trabantba ült, és átautózott Mihálydiba. Igazi úriasszony volt, Ingrid Bergmanra hasonlított, jól szabott kosztümökben, nőies cipőkben járt. Meg sem kottyant az alakjának a sok szülés. A többiek ki nem állhatták, annyira más volt, mint ők. "Nem tudott tanítani", mondta a keresztanyám temetésén Ú. P., az alsós tanítónőm. "Semmi köze nem volt a kémiához és a fizikához, de az én életemnek legalább olyan meghatározó szereplője volt, mint amilyen te voltál", feleltem.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 265. | tulaj: állat-ember | [tulajdonos]: ... | 2021-01-08 23:10 | Hány milliárd állat kötöz itt, hogy belőlem hű emberük legyen?
David Attenborough késztetett erre a kérdésre. Félreértés ne essék.
És mert elolvastam egy cikket a majomszelfi-perről. Naruto, a fekete makákómajom 2011-ben felkapta egy fotós kameráját (aki a szulavézi állatvilágáról készített fotósorozatot), és véletlenül készített magáról néhány „szelfit”. A fotóst perbe fogták, amiért a sajátjaként közölte a képeket. | |
| 264. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-08 20:36 | (Nahát. Én is inverzekben gondolkodtam ma.)
2021. 01. 08.
Hány milliárd állat kötöz itt, hogy belőlem hű emberük legyen?
A levegőt kaparászó gallyak mögött vörösen izzik az ég. Az utolsó alma a fán: kék. Görcsös ujjakkal kapaszkodik bele az ág. Ha egyszer elengedi, már csak az űrbe zuhanhat, felfelé.
Szemembe ötlött egy vers is. Ez is egyfajta kifordított filozófia.
Heinrich Heine: A levél
A levél, melyet írtál,
Lelkem nem rázta meg.
Bár közlöd: nem szeretsz már,
Hosszú a leveled.
Tizenkét sűrű oldal!
Egy írásmű ez itt!
Ilyen művészi gonddal
Az ember nem szakít.
Várady Szabolcs fordítása
Felhívott ma Pemese. Augusztusban megyek Svédországba! Juhhé!
| |
| 263. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-07 11:55 | 2021. január 7.
Az itthoni címünkről nevezték el a fiúk a közös családi FB-csoportunkat (utcanév, házszám). Tavaly hozta létre már nem emlékszem, melyik fiunk, amikor két és fél hónapot Unyánál töltöttem. Sirdnát nemrég vonták be (ő tüntetően kerülte eddig a társas oldalakat). Most, hogy a legnagyobb gyerek Lengyelországban, a középső Angliában, nem a konyhában találkozva beszélik meg a világ zajos eseményeit, hanem a közös csoportban. Ulab filmeket ajánl az amerikai események kapcsán. Az én évszázada c. négy részes dokumentumfilm-sorozatot többek között. Vigyázat, nagyon elkeserítő – teszi hozzá. Nem lesz időm most megnézni. Nagyon el vagyok maradva a fordítással. Reggel óta zajlik a vita. „Azért furcsa, hogy ennyire nem őrizték a Capitoliumot” – ennyivel járulok hozzá a beszélgetéshez. Ulab szerint direkt engedték be a tüntetőket. Gé szerint a Capitolium még a republikánusok által megszervezett őrség felügyele alatt áll. (???) Ulab a Keresztapá-t emlegeti. Jól van, fiúk, folytassátok csak, nekem dolgoznom kell.
2021. január 6.
Fordításnapló. Szív és lélek. A nagylelkű a spanyolban nagyszívű (anónimo de corazón muy grande), de amikor nekünk összeszorul szívünk nekik a lelkük zsugorodik össze (se encoge el alma).
Nagy bűvész volt az apám, amíg azt figyeltem, hogyan emeli a szájához a poharat, a másik kezével lelopta az égről a napot. Ő már akkor is hungarikumként kezelte a pálinkát.
A halakat etető kacsa, a partra vetett halra vizet lötykölő kutya, a vízbe esett kecskét partra tuszkoló disznó. Inkább, mint az egymást sárral dobáló emberek. A növény is fény felé fordul, nem az árnyékot keresi. Vannak lények, akik a sötétben is kibírják, elcsökevényedett látással.
Jézus arca palimpszeszt-szerű. A még derűsen prédikáló arcra már odaképzeljük a majdani szenvedést ráncait, a passió-tekintetben még látni véljük a kisjézus ártatlanságát, a szombaton is gyógyító „csodadoktor” nézését, a templomban értünk és nem ellenünk haragvó villámokat. Mutassatok nekem egy színészt, aki mindezt végigtudja vonultatni az arcán. Hadd érintsem meg a ruhaszegélyét.
Az inuit asszonyok egymással szemben állva, párban énekelnek addig, amíg egyikük ki nem esik a ritmusból. Közös transz. Károly herceg felesége, Kamilla a tiszteletére előadott inuit torokéneket kinevette 2017-ben.
| |
| 262. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-05 11:23 | | Hamulafil – ezzel a szóval ébresztett ma a Hang. Egy téglákkal kirakott, szabadtéri kályha felett ácsorogtam álmomban. Oldalról nézve látványos rések tátongtak a felülről nézve tökéletesen illeszkedő téglák között. Ömlött ki rajtuk a füst. Valami barna anyaggal próbáltam betapasztani a lyukakat, először azt hittem, sár, mert a földről szedtem fel, aztán rájöttem, hogy csokoládé. (A Föld egy hatalmas csokigolyó?) El fog olvadni, gondoltam, jobban járnék, ha megenném. De csak tömködtem tovább rendületlenül a réseket. A következő jelenetben már egy kert közepén feküdtem egy matracon, ami egybe volt tapadva a talajjal, mintha gyökerei lettek volna. Léva, az egyik PD-ismerősöm is ott mászkált körülöttem. Mintha mind a ketten vendégségbe érkeztünk volna. A különbség az volt köztünk, hogy ő láthatólag mindent tudott a party körülményeiről, én semmit. Azt sem tudtam, kinél vagyunk, és miért. Léva kiterített a földre egy hatalmas kék anyagot. Azt hittem, sátrat vesz elő, és újra nagyon felkészületlennek éreztem magam. Több naposnak ígérkezett a vendégség, és nem hoztam magammal semmit? A földdel egybenőtt matracot már ott találtam a kertben. Hogy mikor feküdtem rá, és miért, arra nem emlékeztem. Léva végül nem sátrat húzott fel, hanem egy hatalmas, hímzett rekeszekkel ellátott vásznat. Mindenkinek lesz egy rekesze, abban tárolhatja a holmiját, magyarázta. Újra elfogott a rossz érzés: de hát nekem nincs semmim! Egy korábbi (vagy későbbi) jelenetben mintha Lilliputban jártam volna: minden, ami a kezembe került, nagyon pici volt. Előbb egy egérnél nem nagyobb kismacska futott végig kanyarogva a jobb karomon, aztán egy banánt próbáltam kibontani, de olyan apró volt (max. négy centi hosszú), hogy lemondtam róla. Aranylóan fénylett a bőre, szép volt, mint egy ékszer. Nem dobom ki, mutattam Sirdnának (aki addigra valahonnan ott termett mellettem), jó lesz fülbevalónak. | |
| 261. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-04 09:44 | 2021. január 4. Zsilipelek.
2021. január 3.
Harminckét éve járok Szepezdre, de először emeltem le a polcról Geréb József A görög szellem Európa kultúrájában című könyvét. 1921-ben adta ki a Franklin Társulat. Az a százéves illat, ami a lapjairól az orromba csapott, amikor kinyitottam! Imádom, amikor szimatolással kezdődik az olvasás. Az időkapszulák szagától lázba jövök. Ha extasyra vágyom, elég egy dohos pincét keresnem. Tegnapelőtt Monoszlón bekéredzkedtem egybe.
„A hellén faj kétféle kultúrának a mesgyéjén állott; e kettőnek hatása alatt teremtette meg azt a különös típust, mely végre a világ legtökéletesebb formájává fejlődött. (…) A legfőbb és legjellemzőbb vonás, mely a görög költészeten Homérostól Theokritosig átvonul, a művekből kisugárzó alapos tanulmány és semmikép sem pusztán az emberi szív önkénytelen kitörése. Az a könnyedség, mely Ovidiust és némely modern költőt arra a nyilatkozatra késztette, hogy gondolataik versben születnek meg, itt nem fordult elő. Görög költök megvetették azt, akit mi iskolázatlan lángésznek neveznénk. Bizonyára ők is emlegetik az «isteni mániát» meg a Múzsák ihletét, de adataink szerint sohasem kapott ihletet iskolázatlan ember, és sohasem bátorították a Múzsák a kiművelt embert arra, hogy a költői hagyományokat megsértse. (…) Sohasem dicsekednek, hogy a közönséges emberi nyelvet szólaltatja meg; inkább azt éreztetik, hogy valami szebbet, magasztosabbat teremtettek, amire csak kiművelt költők képesek. (…) A művészetnek nem az a sajátos feladata, hogy a természetet a leghívebb formában tükröztesse vissza, hanem inkább az, hogy tökéletes természetet mutasson be. Minél nagyobb fokra fejlődött például Görögországban a szobrászat, annál jobban tudta ábrázolni a természetes, de egyszersmind oly eszményien szép emberi alakot, aminő Praxitelés Hermése. Egy kiváló színész legnagyobb diadala szintén a tökéletes emberi jellem megjelenítése egyetemes, ha lehet, eszményi vonásaiban. Nem nagy dicséret lappangott ama filozófus felkiáltásában, ki Menandros vígjátékait látva, így szólt: «Ó Menandros és emberi élet! Melyik volt a másoló közületek ?» Mert ha valaki azt hiszi, hogy a művészet csupán a mindennapi élet fotografálásában nyilatkozik meg, könnyen jut fonák álláspontra.”
2021. január 2.
(https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/01/06/3kir/?fbclid=IwAR2vZPmNDTxegDFOTN_5fRyPAuJojkVtzzvnkOiIidQhBOQ4yPpAcja7VGs)
A háromkirályokat álmukban figyelmezteti az angyal. A középkori ábrázolásokon ugyanabban az ágyban fekszenek, legtöbbször koronával a fejükön. Az egyikük többnyire csak szendereg vagy teljesen éber. Az egyik domborművön Gáspár mintha pacsizna az angyallal. Több alkotás ruhátlanul (legalábbis: meztelen felső testtel) ábrázolja a bölcseket. Boldizsár egyetlen művön „szerecsen”: A Salzburgi Misszálén. Kíváncsi vagyok, mikor tépik ki azt a lapot, vagy zárják hétlakat alá a kódexet. Az ulmi székesegyházból már száműzték a háromkirályokat. 2020 karácsonyán nem vették elő a figurákat arra hivatkozva, hogy „Boldizsár a maga vastag ajkaival, hatalmas fülbevalójával és idomtalan alakjával rasszista gondolatokat ébreszthet a mai emberben. (...) A biztonság kedvéért nem Máté evangéliumát olvassák fel, hanem Lukácsot, mert ott egyáltalán nem szerepelnek a napkeleti bölcsek.” Fura világban élünk. Emlékszem, amikor valaki rám szólt évtizedekkel ezelőtt, hog yne nevezzem zsidócseresznyének a lampionvirágot és cigánymeggy szót sem ejthettem ki. (https://www.evangelikus.hu/boldizsar-a-szamuzott-szerecsen-kiraly?fbclid=IwAR00NDV8RKX7WG3n4bT2Lx8E3S9pOmOevlLFGRhcg8sKNd_9f-wuE9xWHag)
2020. január 1.
Babitstól származik a megfigyelés: a hibátlan mondat mögött hibátlan gondolat áll. És fordítva?
A Max Frisch regényéből készült Homo Faber című film mérnök főszereplője nem hisz a véletlenekben, csak a statisztikai valószínűségekben. Mindaz, ami vele történik, rácáfol erre. A saját lányával esik szerelembe, többek között. Hiába akar rendet rakni az életében, meg kell értenie, hogy a földrajzi tér újra bejárható, az idő tere nem.
2020. december 31.
Presser Gábor bukásra állt fizikából -- derül ki az önéletrajzából. A tanév vége előtt még szét sem voltak vágva a tankönyvének lapjai. A tanárnője, a férjem nagymamája, végül megadta neki a kettest. Egy -- Presser szerint „hatásvadász módon” eljátszott -- Chopin-darab lágyította meg a szívét. Ágnes nénit ismerve, ez elég hiteles történetnek tűnik. Nem egyszer hallottam tőle, hogy a konzervatóriumban szeretett leginkább matematikát tanítani. A fizikáról nem tudtam. Én matek-tanárként tartottam számon. Miután a férje, Bodoky Richárd, nemkívánatos elemmé vált az államegyház berkeiben, neki kellett eltartania a családot, a befogadott árva gyereket is, akinek ugyanaz volt a keresztneve, mint az (akkor még természetesen) gyerek sónyának, ezért az egyiküket másként kellett nevezni. Így lett sónyából Sengá helyett Ulle.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
