NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 21:10 Összes olvasás: 31522| 261. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-04 09:44 | 2021. január 4. Zsilipelek.
2021. január 3.
Harminckét éve járok Szepezdre, de először emeltem le a polcról Geréb József A görög szellem Európa kultúrájában című könyvét. 1921-ben adta ki a Franklin Társulat. Az a százéves illat, ami a lapjairól az orromba csapott, amikor kinyitottam! Imádom, amikor szimatolással kezdődik az olvasás. Az időkapszulák szagától lázba jövök. Ha extasyra vágyom, elég egy dohos pincét keresnem. Tegnapelőtt Monoszlón bekéredzkedtem egybe.
„A hellén faj kétféle kultúrának a mesgyéjén állott; e kettőnek hatása alatt teremtette meg azt a különös típust, mely végre a világ legtökéletesebb formájává fejlődött. (…) A legfőbb és legjellemzőbb vonás, mely a görög költészeten Homérostól Theokritosig átvonul, a művekből kisugárzó alapos tanulmány és semmikép sem pusztán az emberi szív önkénytelen kitörése. Az a könnyedség, mely Ovidiust és némely modern költőt arra a nyilatkozatra késztette, hogy gondolataik versben születnek meg, itt nem fordult elő. Görög költök megvetették azt, akit mi iskolázatlan lángésznek neveznénk. Bizonyára ők is emlegetik az «isteni mániát» meg a Múzsák ihletét, de adataink szerint sohasem kapott ihletet iskolázatlan ember, és sohasem bátorították a Múzsák a kiművelt embert arra, hogy a költői hagyományokat megsértse. (…) Sohasem dicsekednek, hogy a közönséges emberi nyelvet szólaltatja meg; inkább azt éreztetik, hogy valami szebbet, magasztosabbat teremtettek, amire csak kiművelt költők képesek. (…) A művészetnek nem az a sajátos feladata, hogy a természetet a leghívebb formában tükröztesse vissza, hanem inkább az, hogy tökéletes természetet mutasson be. Minél nagyobb fokra fejlődött például Görögországban a szobrászat, annál jobban tudta ábrázolni a természetes, de egyszersmind oly eszményien szép emberi alakot, aminő Praxitelés Hermése. Egy kiváló színész legnagyobb diadala szintén a tökéletes emberi jellem megjelenítése egyetemes, ha lehet, eszményi vonásaiban. Nem nagy dicséret lappangott ama filozófus felkiáltásában, ki Menandros vígjátékait látva, így szólt: «Ó Menandros és emberi élet! Melyik volt a másoló közületek ?» Mert ha valaki azt hiszi, hogy a művészet csupán a mindennapi élet fotografálásában nyilatkozik meg, könnyen jut fonák álláspontra.”
2021. január 2.
(https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/01/06/3kir/?fbclid=IwAR2vZPmNDTxegDFOTN_5fRyPAuJojkVtzzvnkOiIidQhBOQ4yPpAcja7VGs)
A háromkirályokat álmukban figyelmezteti az angyal. A középkori ábrázolásokon ugyanabban az ágyban fekszenek, legtöbbször koronával a fejükön. Az egyikük többnyire csak szendereg vagy teljesen éber. Az egyik domborművön Gáspár mintha pacsizna az angyallal. Több alkotás ruhátlanul (legalábbis: meztelen felső testtel) ábrázolja a bölcseket. Boldizsár egyetlen művön „szerecsen”: A Salzburgi Misszálén. Kíváncsi vagyok, mikor tépik ki azt a lapot, vagy zárják hétlakat alá a kódexet. Az ulmi székesegyházból már száműzték a háromkirályokat. 2020 karácsonyán nem vették elő a figurákat arra hivatkozva, hogy „Boldizsár a maga vastag ajkaival, hatalmas fülbevalójával és idomtalan alakjával rasszista gondolatokat ébreszthet a mai emberben. (...) A biztonság kedvéért nem Máté evangéliumát olvassák fel, hanem Lukácsot, mert ott egyáltalán nem szerepelnek a napkeleti bölcsek.” Fura világban élünk. Emlékszem, amikor valaki rám szólt évtizedekkel ezelőtt, hog yne nevezzem zsidócseresznyének a lampionvirágot és cigánymeggy szót sem ejthettem ki. (https://www.evangelikus.hu/boldizsar-a-szamuzott-szerecsen-kiraly?fbclid=IwAR00NDV8RKX7WG3n4bT2Lx8E3S9pOmOevlLFGRhcg8sKNd_9f-wuE9xWHag)
2020. január 1.
Babitstól származik a megfigyelés: a hibátlan mondat mögött hibátlan gondolat áll. És fordítva?
A Max Frisch regényéből készült Homo Faber című film mérnök főszereplője nem hisz a véletlenekben, csak a statisztikai valószínűségekben. Mindaz, ami vele történik, rácáfol erre. A saját lányával esik szerelembe, többek között. Hiába akar rendet rakni az életében, meg kell értenie, hogy a földrajzi tér újra bejárható, az idő tere nem.
2020. december 31.
Presser Gábor bukásra állt fizikából -- derül ki az önéletrajzából. A tanév vége előtt még szét sem voltak vágva a tankönyvének lapjai. A tanárnője, a férjem nagymamája, végül megadta neki a kettest. Egy -- Presser szerint „hatásvadász módon” eljátszott -- Chopin-darab lágyította meg a szívét. Ágnes nénit ismerve, ez elég hiteles történetnek tűnik. Nem egyszer hallottam tőle, hogy a konzervatóriumban szeretett leginkább matematikát tanítani. A fizikáról nem tudtam. Én matek-tanárként tartottam számon. Miután a férje, Bodoky Richárd, nemkívánatos elemmé vált az államegyház berkeiben, neki kellett eltartania a családot, a befogadott árva gyereket is, akinek ugyanaz volt a keresztneve, mint az (akkor még természetesen) gyerek sónyának, ezért az egyiküket másként kellett nevezni. Így lett sónyából Sengá helyett Ulle.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
