NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 22:48 Összes olvasás: 31771| 270. | [tulajdonos]: ... | 2021-01-12 12:53 |
Emlékezzünk meg tehát azokról, akik nap mint nap emberalatti erőfeszítésekkel teszik a dolgukat. Én például a törvénytelen kapcsolatból született gyermekkel foglalkozom nem-merem-megszámolni-hány órája. Rengeteg időt elvacakoltam vele. A kiadó már a körömre koppintott egyszer, nem merem előre megszámolni, hányszor fog még. Egy világtól elzárt hegyi faluban egy vénséges vén anyóka sorra veszi a nem törvényes házasságból (prostitól, paptól, apácától, "vadházasságból", hűtlen vagy vérfertőző kapcsolatból született gyerekeket). Mindegyiknek külön helyi neve van. Részben tájjellegű szavakkal oldom meg a megoldhatatlant, azok elég régiesen hatnak. A "vörönty" pl. a vér szóból származik, a vérfertőző kapcsolatból született porontyokra szerintem találó. Másutt, pl. a paptól született gyermekekre létezik latin szó, a spurius (spanyolul „espurio”), ezért a papok törvénytelen ivadékait szpurióknak nevezem, de hozzáteszem, hogy ők a „vízhozta” gyerekek (létező régi kifejezés a fattyakra.) Nótusz vagy Notosz a görög mitológiában a déli szél istene. Ezt most fedeztem fel, ujjongva, mert a regényben korábban sok szó esik az őrült déli szélről (baszkul hegoaizea), ami az embereket kiszámíthatatlan cselekedetekre készteti. Ezen a szálon elindulva végül így fordítottam az alábbi, ezerszer átírt párbeszédet:
„-- Akkor már csak a nótuszok maradnak, a „déli szél gyermekei”. Ezt akkor mondjuk, ha egy hűtlen asszony férje nem tudja, hogy az utódai házasságon kívüli kapcsolatból származnak. Eteti, gondozza őket. Erre is volt példa a faluban, nem egy.
-- A déli szél gyermekei? A nagyapám ezt úgy mondaná, hogy idegen fészekből valók. Kakukkfiókák.”
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
