NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 08:33 Összes olvasás: 126507| 13. | [tulajdonos]: hullócsillag | 2017-09-06 19:44 | Van egy népi hiedelem, hogy ha az ember lát egy hullócsillagot, ha közben gondol valamire, az valósággá válik.
Kipróbáltam! Működik!
Láttam egy hullócsillagot. Arra gondoltam, hogy - Jé, egy hullócsillag!
És tényleg! | |
| 12. | [tulajdonos]: áru daru falu... | 2017-09-06 13:58 | A szavak végén az ú, ű mindig hosszú, kivétel áru, daru, falu, gyalu, kapu, hamu, eskü.
Aki már olvasott tőlem, az tudja, hogy nem vagyok képzett irodalmár. Aki jobban ismer, azt is tudja, hogy nyelvész sem vagyok.
A fenti szabályt vagy ötven-ötvenöt éve tanultam, mint ahogy az igekötők egybe- és különírását is.
Az éltanos iskolára már alig emlékszem, de néhány ott tanult szabály valahogy megmaradt. Úgy látszik az akkori oktatásnak - igaz, néhány körmös is járt hozzá - azért lehetett néhány előnye. Hiszen nem gondolom, hogy a kereskedelmi dolgozók ne végezték volna el az általánost, és ne tudnák, hogy mi a bajom az árúfeltöltőt keresünk tartalmú hirdetéssel.
Aztán olvasom, vagy a TV-ben látom a nyilatkozókat: - Nem megkerülhető a probléma, mert nem megoldott, nem bejárható, stb.
Úgy látom, hogy amit a szövegszerkesztő nem aláhúz (Hi!), az már jó is.
Persze, lehet, hogy a nyelvtani szabályokat már módosították, és mindez már nem sért semmit, csak a fülemet. | |
| 11. | [tulajdonos]: másé | 2017-08-26 23:02 | A nagydarab emberek kereshetnek más munkaadót, vagy maradhatnak a Kubatovnál...
Most vagy nekiállok gyúrni, ami a köszvény miatt elég nagy elszántságot igényelne, vagy tizenkettedike után (nyugdíj) veszek egy új aksit.
Ha a nyugdíj megérkezik,
felszálnak a fellegek,
lesz benzinem, parizerem,
Postára is elmegyek,
befizetek néhány csekket,
megadom a saramat,
kis malterral kijavítom
hol mállik a vakolat,
ja, és teszek félre kicsit...
Jól jöhet a tartalék,
ne égjek, ha vendégségbe
eljönnének gazdagék. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 9. | [tulajdonos]: ötös | 2017-08-26 19:24 | | Ha ma este kihúzzák a lottó ötösömet, akkor felveszek egy nagydarab alkalmazottat, akinek az lesz a dolga, hogy meglökje a 23 éves Marutimat, ha megint nem indul. | |
| 8. | [tulajdonos]: - Hazajöttél? | 2017-08-03 18:33 | Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes, Teller Ede, Szilárd Leó, Faludy György, Lugosi Béla, Soros György, Szeles Mónika, Kálmán Imre, Lehár Ferenc - csak néhány magyar - ember én név.
sőt, Verne Gyula...
Aztán jön Leslie Mándoki, és így beszél: "...amikor hazalátogatok..."
Még jó, hogy nem kér tolmácsot.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7. | Vati: a celebek ürügyén | [tulajdonos]: Celeb újságírás | 2017-07-28 18:13 | Értem, amiről írsz, csak azt nem tudom, mi az a Blikk :))
Amúgy a közismertség egy nagyon kétséges és homályos ügy. Gondolj csak Hitlerre, v. Néróra.
Más. Amikor valaki kiemelkedő képességeket mutat fel, mondjuk a tudományokban, akár valamely művészeti ágban, sportban, de akár az üzleti életben, hajlandóak vagyunk azt hinni róluk, hogy a kiváló teljesítményeik, képességeik és tehetségük mögött, az emberi oldalaikban is megnyilvánul az a különbség, amely az átlag felé emeli őket. Sajnos ez nem így van. De ez a „sajnos ez nem így van” ismerete sem csökkenti általában a feléjük áramló önkéntelen tiszteletünket, vagy elismerésünket. Ezek bensőnk mélyebb rétegeiből törnek utat maguknak, gyökereik a fajunk múltjába érnek le.
A modern szórakoztatóipar celeb sztárjai egy másik kategória. Egy olyan ipar, amely nagyon sokat tud az emberek szórakozási igényeiről, és egyszerűen megcsinálja őket számunkra. Miközben aktívan felhasználja a celeb megjelenését, gesztusait, véleményeit, hangját, mosolyát, érzelmeit, szokásait és testbeszédét, pontosan azt, amire szüksége van belőle, majd gyárt számunkra egy olyan lényt, akihez szeretetünkkel, vagy például ellenséges indulatainkkal, de mégiscsak kötődhetünk. Mert mi átlagemberek, ezeket a „hősöket” befogadjuk az ismerőseink közé, vagyis kis túlzással: a családunkba, esetleg a hiányzó családunkba. Így azután, amikor a valóságos emberi kapcsolataink valamilyen mértékben sérültek, de az is elég, ha csak beszűkültek, ezek után úgy olvassuk, nézzük a velük kapcsolatos eseményeket, mintha az a valós ismerőseinkkel esett volna meg. Van egy nagy szabadságunk azonban. Ki lehet őket kapcsolni.
A házunkat, lakásunkat, szobánkat, praktikus adott célt szolgáló berendezési tárgyakkal és díszekkel tesszük számunkra lakályossá, lakhatóvá. Nevezzük ezt a helyet otthonunknak, annak a helynek, amelybe több száz, vagy több ezer kilométerről is biztosan hazatalálunk. Az „emberi lénynek” azonban nem csak beton v. téglafalak által biztosított élőhelyek jelentenek otthont. A múlt ködébe burkolódzó szocializációnk alapján, mi mindig kisközösségre, esetleg nagyobb közösségekre vágyunk, a megérinthetőség kapcsolataira és megérinthető barátokra, esetleg közös hitre, esetleg az egyik legszebb közösségre, a hazára. Az általunk látott, átélt, értelmezett, megértett eseményekkel és ismerősökkel, ezek után már nem a szobáinkat, hanem az életünk tereit rendezzük be. Életünk szobáit, ahol, ha a tartóoszlopok meginognak, akkor bajban vagyunk. Hogy igazából léteznek-e ezek a pillérek, oszlopok, vagy csak az elménk tesz elképzelhetővé egy bonyolult valóságot, én nem tudom. Máskor meg szinte tapinthatóvá válnak számomra, mint például amikor Bakkné Szentesi Csilla nagyítós versét olvastam:
„s hogy egyszerre szólnak
minden rendben
helyre igazodnak a
pillérek oszlopok „
(Bocsi, hogy csak belekaptam, további jó igazodást, akár a celeb kérdésben is, üdvözlettel:Tibor :)
| |
| 6. | [tulajdonos]: Celeb újságírás | 2017-07-27 10:06 | Olvastam a "hír" fejlécét a Blikkben:
"Nézze, hogy meglepődött Sváby az év sz.pásán"
Azon, hogy Magyarországon egy előadónak vagy művésznek celebbé kell válnia, hogy valamennyire megismerjék, már túltettem magam. Például Benkő Dániel nevét az egész világ ismerte, sőt elismerte, de nálunk is a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, de, hogy a magyar közönség is megismerje, celebbé kellett válnia. Ha valakit megkérdezné az utca emberét, hogy ki is az a B. D., rávágná, hogy aki elővette a farkát a TV-ben. Hogy nemzetközi hírű lant- és gitárművész, hogy zeneakadémiai professzor volt - nem sorolom, a kutya se tudja róla.
Spitzer (Somogyi) Gyöngyi előadóművészt sem ismerték, amíg „Szexuális szakácskönyv”-e miatt Déry János be nem hívta egy műsorába.
Elszomorító, hogy közismertségre csak így lehet szert tenni. No meg az, hogy így viszont igen. És ebben a csapatban nagyobbrészt viszont olyanok vannak, akik nem tudnak felmutatni egyéb értékeket, mint Benkő, vagy akár Soma. A közönség számára elég, ha valaki egy valóság(?)sóban faszhelikopterezik, vagy csak egyszerűen mindenhova betolakszik, ha hívják, ha nem (pl. Tüncike).
Mindez nem jöhetne létre ilyen "újságírók" nélkül, mint aki például a Blikkben rombolja a tudatot, aki a főcímben a szopás szót pontozva írja, "sz.pás"-nak.
Ez valami olyan kemény beszűkülésről tesz bizonyságot, amit megfejteni is nehéz. Nem is merem végiggondolni, hogy ez hová vezet? | |
| 5. | [tulajdonos]: Varjúmese | 2017-07-26 20:26 | Sajttal a csőrében
varjú volt, nem holló.
(Ha a holló beteg,
ő a hollópótló.)
Egy nyelvet beszélnek,
károg mind a kettő,
és koromfeketék.
így talán érthet(t)ő.
A rókának mindegy,
hisz' a sajt a lényeg,
így aztán varjúnak
szólt a csábos ének.
- Ó, te varjú! Tollad
fényes, mint az ében,
és mivel fekete,
nem látszol az éjben.
Jó, hogy most nappal van,
és ezért jól látlak.
Ha egész nap néznek,
úgy szürke az átlag.
Lényeg, hogy gyönyörű,
fenséges a tollad.
De, mikor daloltál,
akkor hogyan toltad?
- Nem figyelt a varjú,
és szó nélkül hagyta.
Azt hitte, másnapos -
róka volt alatta... | |
| 4. | [tulajdonos]: Páratlan kapcsolat | 2017-07-26 17:56 |
Nem szeretem, ha egy asszony
számon kéri
szerelmem.
Késztetésem, hogy a témát
rögvest el kell
terelnem.
Beszéljünk az évszakokról,
vagy, hogy hull a
vakolat,
vagy a sportról. Hanyagoljuk
az esküvőt,
papokat...
Beszélhetünk csupán Rólad,
milyen csinos
a cipőd,
hogy megérte - mikor vetted -
a félnapos
hajcihőt,
dicsérem a szemed, hajad,
melled, bőröd,
lábadat,
ha kell, akár órákig dől
számból a szó-
áradat,
- de esküvőt, házasságot
- ha csak hallom -
reszketek.
Van olyan, ki méhcsípéstől,
vagy szójától
lesz beteg,
nekem elég, ha egy futó
kapcsolatom
elmélyül.
- Néhány üres üveget, pár
zoknit hagyok
emlékül... | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
