NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-01-16 11:46 Összes olvasás: 438326| 3444. | [tulajdonos]: eredmény | 2021-01-19 08:35 | Kedves Játszótársaim!
Megérkezett az utolsó szavazat is megkésve bár, de gyűrve is.
Íme az eredmény:
1. helyezettek: Annuska és Simf másfél-másfél ponttal
Gratulálok!
Kérem a nyerteseket, hogy kő-papír-ollóval döntsék el, hogy kihez kerüljön a kulcs.
Nem feledkeztem meg a nyereményről sem, ha majd megjelenik a Rézfánfütyülő első száma, Páfrány személyesen fogja elvinni a nyerteseknek, sőt a Könnyes csókok a holdfényben című költeményét el is fogja szavalni-grátisz.
Köszönöm a játékot, legyen szép napotok:Klári
Francesco de Orellana
1.csak röviden
szavazott: Kovács Erna-1p
látod nincs itt hiba
az álom jól nagyít
a szép szó is sűrű
a halál nem számít
Szilasi Katalin
2. Génhiba
szavazott: Simf -1p
A halál az emberben
csak egy génhiba,
nagyítóval sem látod.
Sűrű fátyol fedi a titkát,
min szó sem szűrődik át.
Csak az álom - mint
közeli hozzátartozója -
látogatja néha.
Ötvös Németh Edit
3. évek ígérete
sűrű hajad közt kutatom a lényeget
ősz tincsek éveket rögzítettek rá
lágy vonásaid merevvé váltak ahogy
a pelyhes szakállból szúrós borosta fejlődött
rohamos tempóban erdő nőtt arcodon
összefonódott zaklatott világunk
hibát hibára halmoztunk
ránk vetített filmben éltünk
rendezni akartunk de a statiszta szerepig értünk
a halállal álmodtam tegnap
rám terítette vásott köpenyét
jeges lehelete nyomot hagyott lelkem szövetén
felriadt könyörgés hagyta el ajkam
párnámon nedves folt lötyögött
szemem töröltem lassan bizonytalan
gondolatok között hánykódtam
mikor kinyújtotta szirmát felém a nap
pulzusom alaphelyzetbe állt
fényes arca tükröt tartott
egyre több a ráncom fájó homlokom
üregében a kérdések egyre gyűlnek
mit szó nem magyaráz csak felnagyítja a félelem
Annuska
4. szelfi
szavazott:Edit 0,5 p. Szilasi Katalin-1p.
látod azt a sűrű felhőt ott
a hibaszázalékok táblázata felett
mintha előre megírt koreográfia
szerint szálldosna
a heringek repdesnek így
együtt libbenve félre
a kormoránok csőre
és a nagyhalak szája elől
mintha táncolnának
pedig az életükért küzdenek
hát ilyen az én felhőm is
félre-félrelibben a tátott szájak
és csőrök elől mintha egyetlen
kinagyított szó lenne
álomba illő háttér
csettint elismerően a halál
és előkeresi a mobilját
Simf
5. Nagyítás
szavazott: Edit-0.5p. Annuska-1p.
Sűrű hóesésben araszol a kocsisor,
valahol Európában, mindegy is, hol.
A járdákon is embertömeg, sietnek
valahová, mindegy is, hová, miért.
Egyszer csak megakad a szemed
valamin, ami lehetetlen, nyilván
rosszul látod, hát odanézel újra.
A forgalmi lámpa tövében egy
hatéves forma kisfiú áll, mosolyog.
Ez eddig jó is így, egy hatéves
mosolyogjon, pláne, ha sűrűn esik a hó.
De a kisfiún nincs cipő, lábujjai vörösek
a fagytól. Mellette egy nő (az anyja?),
nyakában tábla, mindössze két szóval:
Cipőre gyűlytünk. Közeleg az ünnep,
hát megnyílnak a szívek, velük a tárcák.
Papírpénz is akad, még simogatás is
a kócos buksira. Olcsó megváltás.
Rendőrt hívnál, hisz ezt a problémát,
nem oldja meg egy ezres, és kettő se,
de a sor haladni akar, parkoló nincs.
Hát viszed magaddal a képet, a vörös
lábfejeken már fehérednek az ujjak.
A kisfiú háta mögött ott ólálkodik a halál,
a belegondolás igényének halála.
De ne félj, ilyen nincs, ez csak egy álom!
Kovács Erna
6. Látomás
A terem őre csak várt, majd elsietett.
Gyöngyöző homlokáról a cseppek,
Látványos folyammá lettek,
Arca halovány, kissé zihál,
Megáll.
Mutáns bárányok bőrébe bújt farkasokat lát,
Kik medvecukros mentás teát szopogatnak
Zokniban,
Amúgy nyugiban,
A Hód Ara magát kéreti,
Amúgy sunyiban,
De bugyiban,
A az eső csak hull, hull,
Hull a, hull a, hull a
hulla, hulla hu.....
Látod?
Az álomban sűrű a halál és hibás minden szó.
Nagyítod de nem magyarázható.
Berényi Klára
7. Útkereső
szavazott: Francesco de Orellana 1.p
Hiba volt, most ugye látod? Kinagyítom, kivetítem.
A halál sem bizonyos, hát mibe' higgyek?
Ha az álom hazudik, hát, hova nézzek? Hol a sűrű,
a tömény, színigazság? Szólj, ki beszél bennem?
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3443. | Edit: szavazat újra | 2021-01-18 12:00 | Klárika!
Azért voltam nyugodt, mert odaadtam Páfránynak a levelet, valószínű elvesztette, nekem meg azt mondta, hogy feladta.
Tehát: 4-es 0.5 pont
5-ös 0.5 pont | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3441. | [tulajdonos]: szavazat | 2021-01-18 07:46 | Kedves Annuska és Edit, a Ti szavazatotok még nem érkezett meg. Kérlek küldjétek el még ma, és akkor este eredményt hirdetnénk.
Köszönöm:Klári | |
| 3440. | [tulajdonos]: javítás | 2021-01-15 19:37 | Kedves Játszótársak!
Sajnos az 5-ös számú verset az utolsó sora nélkül másoltam be.
Elnézést kérek a szerzőtől.
Itt az eredeti változat, még lehet a szavazatokon módosítani.
Szép estét:Klári
Nagyítás
Sűrű hóesésben araszol a kocsisor,
valahol Európában, mindegy is, hol.
A járdákon is embertömeg, sietnek
valahová, mindegy is, hová, miért.
Egyszer csak megakad a szemed
valamin, ami lehetetlen, nyilván
rosszul látod, hát odanézel újra.
A forgalmi lámpa tövében egy
hatéves forma kisfiú áll, mosolyog.
Ez eddig jó is így, egy hatéves
mosolyogjon, pláne, ha sűrűn esik a hó.
De a kisfiún nincs cipő, lábujjai vörösek
a fagytól. Mellette egy nő (az anyja?),
nyakában tábla, mindössze két szóval:
Cipőre gyűlytünk. Közeleg az ünnep,
hát megnyílnak a szívek, velük a tárcák.
Papírpénz is akad, még simogatás is
a kócos buksira. Olcsó megváltás.
Rendőrt hívnál, hisz ezt a problémát,
nem oldja meg egy ezres, és kettő se,
de a sor haladni akar, parkoló nincs.
Hát viszed magaddal a képet, a vörös
lábfejeken már fehérednek az ujjak.
A kisfiú háta mögött ott ólálkodik a halál,
a belegondolás igényének halála.
De ne félj, ilyen nincs, ez csak egy álom! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3439. | Simf: szavazás | [tulajdonos]: versek | 2021-01-15 13:19 | A 2-ra szavazok.
Egyben jelzem, hogy az írásom utolsó sora:
"De ne félj, ilyen nincs, ez csak egy álom!"
lemaradt. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 3435. | [tulajdonos]: versek | 2021-01-14 20:15 | Sziasztok, hoztam a pályaműveket, jó olvasást.
A játék szavai: hiba, halál, nagyít, látod, álom,sűrű, szó
1. csak röviden
látod nincs itt hiba
az álom jól nagyít
a szép szó is sűrű
a halál nem számít
2. Génhiba
A halál az emberben
csak egy génhiba,
nagyítóval sem látod.
Sűrű fátyol fedi a titkát,
min szó sem szűrődik át.
Csak az álom - mint
közeli hozzátartozója -
látogatja néha.
3. évek ígérete
sűrű hajad közt kutatom a lényeget
ősz tincsek éveket rögzítettek rá
lágy vonásaid merevvé váltak ahogy
a pelyhes szakállból szúrós borosta fejlődött
rohamos tempóban erdő nőtt arcodon
összefonódott zaklatott világunk
hibát hibára halmoztunk
ránk vetített filmben éltünk
rendezni akartunk de a statiszta szerepig értünk
a halállal álmodtam tegnap
rám terítette vásott köpenyét
jeges lehelete nyomot hagyott lelkem szövetén
felriadt könyörgés hagyta el ajkam
párnámon nedves folt lötyögött
szemem töröltem lassan bizonytalan
gondolatok között hánykódtam
mikor kinyújtotta szirmát felém a nap
pulzusom alaphelyzetbe állt
fényes arca tükröt tartott
egyre több a ráncom fájó homlokom
üregében a kérdések egyre gyűlnek
mit szó nem magyaráz csak felnagyítja a félelem
4. szelfi
látod azt a sűrű felhőt ott
a hibaszázalékok táblázata felett
mintha előre megírt koreográfia
szerint szálldosna
a heringek repdesnek így
együtt libbenve félre
a kormoránok csőre
és a nagyhalak szája elől
mintha táncolnának
pedig az életükért küzdenek
hát ilyen az én felhőm is
félre-félrelibben a tátott szájak
és csőrök elől mintha egyetlen
kinagyított szó lenne
álomba illő háttér
csettint elismerően a halál
és előkeresi a mobilját
5. Nagyítás
Sűrű hóesésben araszol a kocsisor,
valahol Európában, mindegy is, hol.
A járdákon is embertömeg, sietnek
valahová, mindegy is, hová, miért.
Egyszer csak megakad a szemed
valamin, ami lehetetlen, nyilván
rosszul látod, hát odanézel újra.
A forgalmi lámpa tövében egy
hatéves forma kisfiú áll, mosolyog.
Ez eddig jó is így, egy hatéves
mosolyogjon, pláne, ha sűrűn esik a hó.
De a kisfiún nincs cipő, lábujjai vörösek
a fagytól. Mellette egy nő (az anyja?),
nyakában tábla, mindössze két szóval:
Cipőre gyűlytünk. Közeleg az ünnep,
hát megnyílnak a szívek, velük a tárcák.
Papírpénz is akad, még simogatás is
a kócos buksira. Olcsó megváltás.
Rendőrt hívnál, hisz ezt a problémát,
nem oldja meg egy ezres, és kettő se,
de a sor haladni akar, parkoló nincs.
Hát viszed magaddal a képet, a vörös
lábfejeken már fehérednek az ujjak.
A kisfiú háta mögött ott ólálkodik a halál,
a belegondolás igényének halála.
6. Látomás
A terem őre csak várt, majd elsietett.
Gyöngyöző homlokáról a cseppek,
Látványos folyammá lettek,
Arca halovány, kissé zihál,
Megáll.
Mutáns bárányok bőrébe bújt farkasokat lát,
Kik medvecukros mentás teát szopogatnak
Zokniban,
Amúgy nyugiban,
A Hód Ara magát kéreti,
Amúgy sunyiban,
De bugyiban,
A az eső csak hull, hull,
Hull a, hull a, hull a
hulla, hulla hu.....
Látod?
Az álomban sűrű a halál és hibás minden szó.
Nagyítod de nem magyarázható.
7. Útkereső
Hiba volt, most ugye látod? Kinagyítom, kivetítem.
A halál sem bizonyos, hát mibe' higgyek?
Ha az álom hazudik, hát, hova nézzek? Hol a sűrű,
a tömény, színigazság? Szólj, ki beszél bennem?
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
