NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 13:31 Összes olvasás: 261180| 2499. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-26 23:02 | Kedves Játékosok!
Hiába vártam. Hiába.
Persze értem én, és tudom is, de néha elgondolkodom, mi is a fontos, VALÓJÁBAN.
Talán legközelebb.
A termés pedig, íme:
1.
az érzékelésen túl
néma a temető
sírhantok rögét
görgeti a hajnal
piros színeket
szabdal az ég
a felszín morajlón
utolsót lép
odalent minden
mozdulatlan
a test (már) lakhatatlan
a lélek színtelen
végletek közt (mindig)
a legutolsó Te leszel…
2.
Címer
A mindig legutolsónak
nincs sárga, kék, piros,
nincs öröm, mámor, vágyakozás,
csak néma végletek,
elvetélt jövő,
lakhatatlan temető.
3.
Evezős
Leszállt az est - mindig hamarabb jön el -
beszél az ágybatett legutolsód, Mész,
lecsendesíted gyors mesékkel,
hogy magadat sorozattal altasd.
Ha lakhatatlan végleteid között,
pirosszemű, némán evezel, siess
találj szigetre. Csíkos az ég,
mint temetőbogarak kitinje.
4.
ki a sorból kilóg
sárga rózsa sápad
piros pipacs rikolt
mindig legutolsó
ki a sorból kilóg
bírja amíg bírja
húzza végletekig
temetőben néma
ki kinyújtóztatik
lakhatatlan az ég
elsomfordál a hold
csillagtalan éjjel
rávicsorít a holt.
5.
pedig se kék nem vagyok se ló...
a legutolsó részlet
és a legelső lépés
a vér sötét és piros
már nem is kell rá tépés
a temető az megvár
hiába lakhatatlan
ha mindig ugyanolyan
a szellem a palackban
ez itt a másik véglet
most már csak némán ülök
a legutolsó részlet
belőlem sem lesz tülök
6.
Pirkadati homályban
Végletek embere mondják valakiről mások akik nem találnak be olykor egy levetett nadrágszáron némán keresik valaki kezét temető kapuján benézve talán a végső nyughelyét porhüvelyüknek a piros ajkú csendben lakhatatlan földben túrva a legutolsó gondolatba menekülve mindig.
Extra:
A temető árka
rosszabb, mint a zárka.
Olyan lakhatatlan,
se párna, se paplan.
Néma lett a halott,
életében dalolt.
Végletekig bírta,
rajt' legel egy birka.
Legutolsó vágya
szeretője ágya.
Csak egy piros pipacs
mindig a virágja.
Lehet szavazni, és a szavak eredetét megfejteni is!
Simf
| |
| 2498. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-24 22:43 | Egyik fix versenyzőnk befutott, köszönöm, a másik azonban nem.
Miatta, meg a félig-meddig halasztás-kérelemnek is vehető üzenetnek betudhatóan péntek estére tolom a határidőt.
És, hátha még mást is megihletnek a szavak, melyek forrására még senki nem talált rá.
Simf | |
| 2497. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-24 18:07 | Kedves Érdeklődő!
22 óra előtt biztosan nem zárok, de esélyes, hogy hosszabbítok, mert két állandó játékosunk még nem ért ide...
Simf | |
| 2496. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: Játék | 2024-04-23 09:36 | Érkezett egy újabb mű, meglehetősen szokatlan, de hisz épp ez a cél, (az egyik), kipróbálni magunkat eddig járatlan utakon is.
Elvileg holnap este zárnék, de legalább két verset még nagyon várnék.
Persze, ennél többen reménykedem, de gyarlóságom lehet, naiv is.
Billentyűre fel, aki látja!
Simf | |
| 2495. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-22 14:23 | Úgy tűnik, elkapkodtam ezt a "haladunk" dolgot...
Persze, még van idő.
Csak tessék, tessék, Hölgyek, Urak!
Simf | |
| 2494. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-20 13:11 | Két újabb pályamű, és még egy extra is, ez igen, haladunk!
Persze, azért még elég nagy a hiányérzetem! :-)
További sikeres alkotást!
És a megfejtést se feledjétek!
Simf | |
| 2493. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-17 22:20 | Ahhh, már meg is jelent első versenyzőnk a pályázmányával, még szerencse, hogy előre leszögezte, nem keverendő össze Ló Szerafinnal! :-)
Várom a többi műremeket is!
Simf | |
| 2492. | [tulajdonos]: játék | Francesco de Orellan: Játék+Vezetés | 2024-04-17 18:54 | Kedves Játékosok!
Az új forduló szavai:
véglet, némán, temető, piros, lakhatatlan, legutolsó, mindig
A forrásuk kortárs szerzőnk verse.
Zárás: legkorábban jövő szerdán este, de szükség esetén ki is tolhatjuk.
Minden érdeklődőt szeretettel várok, csak rajta, rajta!
SImf | |
| 2491. | [tulajdonos]: eredmény | 2024-04-17 07:37 | Kedves Játszótársak!
A mostani fordulót Simf nyerte 3 ponttal, gratulálok!
Köszönöm a játékot.
Szép napot: Moha
A szavakat innen hoztam
Varró Dániel
Változatok egy gyerekdalra
William Shakespeare-s változat
Az vagy nekem, mi tejnek a tehén.
Kegyetlen borj, ki lelkem hörpöli,
Kin szebb a folt, mint máson az erény,
S ki épp hiányod által vagy teli.
Hisz az legyez, hogy nincsen legyeződ,
Nemléte hajt rád létező legyet,
Így lepi légy a meztelen mezőt,
Körötted én is így legyeskedek.
Csapom neked a szelet, hisz te, lám,
Saját magadnak csapni nem birod,
De szép fületlen, nem fülelsz reám,
Versem neked kimondva is titok.
De légy bár csonka, foltos és süket,
Szívem mégis lakatlan nélküled.
1. Ötvös Németh Edit
barkácsolt
szavazta:Fran - 1p
meztelen asztalon
légy folt
magad vagy angyalom
rég holt
tejszín az arcod
zárt bolt
mégis kimondom
kár volt
2.
Francesco de Orellana
törött...
kimondtad akkor csináld
mosd ki a foltot magad
vagy légy mégis meztelen
a tej zacskóban marad
3.
Szilasi K.
"Miért hagytál el?"
Még élt.
Meztelen testét
a legyek belepték.
Sovány, vézna karja
nem bírta tovább,
s a préselődő tüdő
kimondatta vele a panasz szavát.
Nem Istent hívott, hanem atyát.
Bár az Úr gyermeke volt,
most mégis ember fiának érezte magát.
A "Miért hagytál el" folt a feltétlen hiten.
A kétkedés magja szóródott szét vele,
mint szélben a pitypang tejfehér szöszmösze.
4.
argumentum: Születés
szavazta: Simf - 1p.
Kimondani azt, hogy édes az élet
ma sem merem, bár volna rá okom.
Félelmes csillagom, ne vedd zokon,
nekem ünnep marad máig születésed.
Úgy vagyok, hogy bár az egekbe nézek,
gödrökben botladozva, hűs napfoltokon
lógva, figyelnék, mégis megyek, álmodom
tejszín világom, magadra hagyva téged.
Mikor születtél, én is ott születtem.
Felnőni kész vagyok; a végeken az ember
mindig meztelen, és látom az egészet.
A lényeget nem győzöm, folyton elnyel.
Te légy ablakod, hallgasd figyelemmel:
csak pár súlytalan szó a lebegéshez.
5.
Simf
Süss
szavazta: Edit, Kati, argumentum,
Sárgán izzik az égi kazán,
nem töri fejét Istenen, hazán,
meztelen teste néha foltos,
mégis, hogy ragyog, az a fontos,
emlőjén csüggsz, bár nem ad tejet,
nélküle vakond lenne neved,
kimondod hát, vagy véded magad,
légy csak egy árny, vagy végre szabad.
6. Moha
Barett szonett egy gyerekdalra
Bőgd újra, s újra, bőgd azt, hogy szeretsz,
hangod hasítson ketté unt kolompot,
meghallom azt, bár fületlen bolyongok,
de oly biztosan, miként rügy reped,
miként harangszó indít lágy tejet,
meztelen lelkem hallja hangodat.
Hát bőgj, e hang híján az alkonyat
kísért,s kimondhatatlan árnya vezet,
elűzni sem tudom faroktalan,
s bár foltjaink is összeillenek
mégis messze, külön, magad, magam.
Légy irgalmas, bőgjél mint vad szelek,
bőgd hogy szeretsz, rúgd szét rakott falam
szeretni hangtalan ha nem lehet.
| |
| 2490. | [tulajdonos]: versek | 2024-04-15 23:40 |
Kedves Játszótársak!
Érdemes volt várni, jöttem a versekkel
Moha
1.
barkácsolt
meztelen asztalon
légy folt
magad vagy angyalom
rég holt
tejszín az arcod
zárt bolt
mégis kimondom
kár volt
2.
törött...
kimondtad akkor csináld
mosd ki a foltot magad
vagy légy mégis meztelen
a tej zacskóban marad
3.
"Miért hagytál el?"
Még élt.
Meztelen testét
a legyek belepték.
Sovány, vézna karja
nem bírta tovább,
s a préselődő tüdő
kimondatta vele a panasz szavát.
Nem Istent hívott, hanem atyát.
Bár az Úr gyermeke volt,
most mégis ember fiának érezte magát.
A "Miért hagytál el" folt a feltétlen hiten.
A kétkedés magja szóródott szét vele,
mint szélben a pitypang tejfehér szöszmösze.
4.
Születés
Kimondani azt, hogy édes az élet
ma sem merem, bár volna rá okom.
Félelmes csillagom, ne vedd zokon,
nekem ünnep marad máig születésed.
Úgy vagyok, hogy bár az egekbe nézek,
gödrökben botladozva, hűs napfoltokon
lógva, figyelnék, mégis megyek, álmodom
tejszín világom, magadra hagyva téged.
Mikor születtél, én is ott születtem.
Felnőni kész vagyok; a végeken az ember
mindig meztelen, és látom az egészet.
A lényeget nem győzöm, folyton elnyel.
Te légy ablakod, hallgasd figyelemmel:
csak pár súlytalan szó a lebegéshez.
5.
Süss
Sárgán izzik az égi kazán,
nem töri fejét Istenen, hazán,
meztelen teste néha foltos,
mégis, hogy ragyog, az a fontos,
emlőjén csüggsz, bár nem ad tejet,
nélküle vakond lenne neved,
kimondod hát, vagy véded magad,
légy csak egy árny, vagy végre szabad.
6.
Barett szonett egy gyerekdalra
Bőgd újra, s újra, bőgd azt, hogy szeretsz,
hangod hasítson ketté unt kolompot,
meghallom azt, bár fületlen bolyongok,
de oly biztosan, miként rügy reped,
miként harangszó indít lágy tejet,
meztelen lelkem hallja hangodat.
Hát bőgj, e hang híján az alkonyat
kísért,s kimondhatatlan árnya vezet,
elűzni sem tudom faroktalan,
s bár foltjaink is összeillenek
mégis messze, külön, magad, magam.
Légy irgalmas, bőgjél mint vad szelek,
bőgd hogy szeretsz, rúgd szét rakott falam
szeretni hangtalan ha nem lehet.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
