DOKK

Hetedíziglen bloggernek 5 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-10-05 23:21 Összes olvasás: 294328

Korábbi hozzászólások:

2577.	[tulajdonos]: Helyzet	2024-10-04 22:27
Sajnos, a helyzet változatlan. Csak várok... csak várok...

2576.	[tulajdonos]: helyzet	2024-10-02 16:22
Kedves Játékosok! Három versünk van és két jó megfejtésünk. Várom szeretettel a többit is! / Kati

2575.	[tulajdonos]: Helyzet	2024-09-28 00:44
Kedves Barátaim! Egy vers és egy helyes megfejtés is érkezett. A többit is várom. Írjatok! /Kati

2574.	[tulajdonos]: Szavak	2024-09-27 09:24
Kedves Játékosok! Köszönöm szépen a szavazatokat. A következő szavak egy nem magyar, de nagyon ismert költő verséből valók: árok, szakadt, árny, szeptember, ég, lágyan, hull A jövő pénteken szeretnék zárni. Jó versírást kívánok! /Kati

2573.	[tulajdonos]: Eredmény	2024-09-26 22:26
Kedves Játékosok! Ezt a fordulót Szilasi Kati nyerte, gratulálok! Kérem Frant, adja át a kulcsokat! A pontok alakulása: Szilasi Kati: 2p Simf: 2p, Moha: 1p, ÖNE: 0,5p Fran: 0,5p A forduló szavai Radnótitól valók, a VII. Eclogából: HETEDIK ECLOGA Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra. Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is? Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra. Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, - jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat. Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben. Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. A szavak eredetét Szilasi Kati és Moha fejtette meg, jár nekik egy-egy pirospont! Köszönöm a részvételt, Simf 1. Francesco de Orellana szavazott: Edit 0,5 csontig hatol... a nap fényében vibrál a tél felszívja amit érzek újra miközben szűk utcákról mesél ahol a férgek hoznak szelet de könyvet nem viszek az útra mert elég nekem a képzelet 2. Moha szavazott: Kránitz Laura 0,5; Simf 0,5 Depi Látod-e, messze szaladtál, újra a képzelet ámít. Még mit akarsz? Kinek is bizonyítgatod? Egyszer tetejetlen a fád, másszor gyökeréig elégett, és felszívja erőd a gyökérben a féreg. A fény sem járja tovább a napok szűk járatait, nem is érzel, tompa nyomás nehezíti a szíved, nagy levegőt már venni se vágysz, már szót sem akarsz, s leereszted a könyvet. 3. Simf szavazott: Fran, Szilasi Kati Elveszett … Felszívtam, amit tudtam, s fényükben úgy érzem, szűk lett az ember, s a képzelet. Akárcsak a lelkeket, magát a tudást is, az alma férge rágja, s a könyvet immár nincs, ki kibetűzze. 4. Szilasi K. szavazott: Kránitz Laura 0,5; Edit 0,5; Moha 0,5; Simf 0,5 Őszi idő Lásd, felszívnak az őszi ködök, csak a képzeletedben tűnök elő, mint imbolygó visszfény a sötétben. Halvány írás féregrágott könyvlapokon lesz egykori énünk. Szűkre szabódott volt-örömünk, hisz éreztük, hogy ölelve ölünk új vágyakat, álmot. Egymás rabjaivá nem válnak a jó szeretők sem. 5. Kránitz Laura szavazott: szűkre szabott élet(ek) bezárult a képzelet könyve a test lassan k ö v e t t e s így ment tönkre (minden) férgek nyüzsögtek a világ porondján e látványt messzire sodornám néhány felhőfoszlány kavargott felettem ne kérdezd mit érzek ki (lét)függő nem lehet független míg hezitálsz (f)elszívják önzetlenséged utolsó bizalmát rossz kedved ha elégeted fényében meglátod a megoldást 6. Ötvös Németh Edit szavazott: Moha 0,5; visszafele a képzelet oly tágas bőröndnyi a cucc csordultig könyvekkel nézd meg merre futsz felszívott nedvekkel szaladnál bárhová meggyalult lábad is fekete sárt dobál érzék vagy tudat nem kell dönteni a mesék is megmondják de ki heveri ki férgek falnak itt is nem csak a föld alatt segítséget nem kapsz a görcs rád tapad Emlékeztetőül a szavak: felszívja, képzelet, könyvet, férgek, fényében, szűk, érzek

2572.	[tulajdonos]: játék	[tulajdonos]: Játék	2024-09-25 23:40
Kedves Játékosok! Várom a szavazataitokat. Simf 1. csontig hatol... a nap fényében vibrál a tél felszívja amit érzek újra miközben szűk utcákról mesél ahol a férgek hoznak szelet de könyvet nem viszek az útra mert elég nekem a képzelet 2. Depi Látod-e, messze szaladtál, újra a képzelet ámít. Még mit akarsz? Kinek is bizonyítgatod? Egyszer tetejetlen a fád, másszor gyökeréig elégett, és felszívja erőd a gyökérben a féreg. A fény sem járja tovább a napok szűk járatait, nem is érzel, tompa nyomás nehezíti a szíved, nagy levegőt már venni se vágysz, már szót sem akarsz, s leereszted a könyvet. 3. Elveszett … Felszívtam, amit tudtam, s fényükben úgy érzem, szűk lett az ember, s a képzelet. Akár csak a lelkeket, magát a tudást is, az alma férge rágja, s a könyvet immár nincs, ki kibetűzze. 4. Őszi idő Lásd, felszívnak az őszi ködök, csak a képzeletedben tűnök elő, mint imbolygó visszfény a sötétben. Halvány írás féregrágott könyvlapokon lesz egykori énünk. Szűkre szabódott volt-örömünk, hisz éreztük, hogy ölelve ölünk új vágyakat, álmot. Egymás rabjaivá nem válnak a jó szeretők sem. 5. szűkre szabott élet(ek) bezárult a képzelet könyve a test lassan k ö v e t t e s így ment tönkre (minden) férgek nyüzsögtek a világ porondján e látványt messzire sodornám néhány felhőfoszlány kavargott felettem ne kérdezd mit érzek ki (lét)függő nem lehet független míg hezitálsz (f)elszívják önzetlenséged utolsó bizalmát rossz kedved ha elégeted fényében meglátod a megoldást 6. visszafele a képzelet oly tágas bőröndnyi a cucc csordultig könyvekkel nézd meg merre futsz felszívott nedvekkel szaladnál bárhová meggyalult lábad is fekete sárt dobál érzék vagy tudat nem kell dönteni a mesék is megmondják de ki heveri ki férgek falnak itt is nem csak a föld alatt segítséget nem kapsz a görcs rád tapad Emlékeztetőül a szavak: felszívja, képzelet, könyvet, férgek, fényében, szűk, érzek

2571.	[tulajdonos]: Játék	2024-09-25 13:11
És egy újabb remek vers, és egy újabb jó megfejtés! Ha nincs halasztási kérelem, este zárnék. Simf

2570.	[tulajdonos]: Játék	[tulajdonos]: Játék	2024-09-24 06:45
Két újabb jeles mű, de (minimum) egyet még nagyon várok holnap estig! A megfejtésekben sem bővelkedünk. :-( Simf

2569.	[tulajdonos]: Játék	2024-09-23 11:54
Megérkezett a második vers is, köszönöm. Szerda estig még van idő, jó alkotást a még hiányzóknak! Simf

2568.	[tulajdonos]: Játék	[tulajdonos]: játék	2024-09-18 15:56
Megérkezett az első (helyes) megfejtés, köszönöm. Továbbá az első (helyes! :-) ) vers is, egy meglehetősen szokatlan rímképlettel (ABACBC), köpjetek le, rúgjatok belém, de még azt se tudom, van-e ennek önálló neve? Várom a többi verset, megfejtést! Simf

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!