Puszta András
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9.
| 2013.05.05 18:31 | Zerza Béla Zoltán - szerki -- meo | Utazás
|
| Válasz erre | Én még annyit mindenképpen hozzátennék az elhangzottakhoz, hogy igyekezzen a szerző a verseinek majd valami címet is adni. Mint olvasó először erre a dologra figyelek, és csak azután kezdek neki a szövegnek, ha egyáltalán nekikezdek. Mert őszintén szólva, a 26378. "Utazás" című vers után – melyek nagyon ritkán keltettek bennem pozitív benyomást, -
én az ilyet már általában minden fájdalom nélkül átlapozom.
.Pátoszt ebben a versben én annyira egyébként nem érzek. A "kis poronty" érzésem szerint inkább leminősít, a pátosznak elvileg más dolga volna, a "jég könnyeit" meg hívhatjuk szimplán csak giccsnek. De az igazi baj azt hiszem, hogy a szöveg alapján nehezen ragadható meg, hogy mi szolgált a szerző számára alapélményül, oké van benne egy vonatút, ez a legkevesebb és a legtöbb, amit az első kimerítően hosszú, és második kicsit rövidebb, de még mindig hosszú mondatból megtudunk. Az a benyomásom, hogy a szerző csak írni akart valami elvontat, ezért is nehéz ezzel a szöveggel komolyabb párbeszédbe keveredni. | 8.
| 2013.05.05 18:01 | Németh Bálint - szerki -- meo | Utazás
|
| Válasz erre | Kedves András, a verset sajnos belepi a túlzott patetikusság, amit jól mutat a szóhasználat: "kis poronty", "a jég könnyei" és barátaik. A kifejezések időnként kopottasak is ("városok tükreiben", "arcod hasadékaiban"), és hiába értem, túl nyakatekert a városok tükreiben látható, az arc hasadékaiban található oázis képe, ahova ráadásul az élet vonalai vezetnek. Pedig az alapötlet (ha jól veszem ki a szövegből) nem volna egészen elveszett, csak hát egyedibb, invenciózusabb nyelvi megoldásokra volna szükség -- ahol az invenció nem feltétlenül sziporkázást, hanem olykor inkább szerénységet jelent. | 7. 6.
| 2012.09.25 10:41 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Anti-giccs
|
| Válasz erre | Az indulat megragadó, a szöveg jóval kevésbé. Kérem, nézzen utána a kötött formák és a rímek verstani szabályainak, és próbálja meg az alapján "helyreírni" a verset. Így élvezhetetlen. | 5. 4. 3. 2.
| 2012.05.28 15:47 | Puszta András -- re: meo | Szürkület
|
Válasz erre
Előzmény | Az "este tenyere vérben ázik, mint tányér alján ha megalvad a szósz" a naplementét kívánja leírni, amikor még kicsit vöröses fénye van a napnak. Nem szeretem így elemezni, de leírom: az este tenyere nekem magát az eget jelenti, és azért ázik vérben, mert vörös. A vér nem a kislányé végképp nem az óvodásé, az ő szerepe csupán a hang ami hozzátartozik az éjszakához.
A "mi a szösz"-szel valóban komolytalanítani akartam a versen, mivel szeretem elviccelni a komoly dolgokat, de ebben az egyben kompromisszumképes vagyok. mondjuk egy "vagy valami hasonló" ?
A tükör sima bőrét egy szokatlan képnek szántam, a bőrrel asszociálva a kislányra, aki (pontosabban a bőre) mállik.
Összességében egy tájleírást, egy napszakot próbáltam bemutatni, legalábbis egy részét.
Köszönöm, a kritikát, és hogy olvasott :) | 1.
| 2012.05.27 15:32 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Szürkület
|
| Válasz erre | András, képi világa kicsit makrancoskodik irányítás közben. Gondolok itt az este vérben ázó tenyerére (mitől? a sárga-kóros lámpáktól, amik versengnek a gyülekező neonokkal? aligha), ugyanígy nem áll össze a halmazati hasonlat az aranytányérral ill. nagyszerű kép lenne ebben a Gilbert-kóros tájban, ami lehetne az aranytányér, de a vért még mindig nem tudom honnan vegyem. Vehetném persze az esetlegesen most szűztelenített kislány vérét (remélhetőleg nem ő a felsíró óvodás, ha mégis, sötétebb, vadabb, taszítóbb színeket használjon, mert ez a „mi a szösz” nagyon kamaszosan odacsapott semmitmondás, gondolom a rímhatás kedvéért került oda, sose tegyen ilyen megalázó kompromisszumot; javaslom, keressen mást, mert ettől enyhén szólva is megmosolyognivaló a rettenet bemutatása), és valószínűleg ezt is akarta mutatni, de, ismételten hangsúlyozom, irányítottabb képszerkesztést kellene alkalmazni. A befejező kép erős, költői, bár a tükör sima bőrét én elhagynám (úgyis csak egy rossz ragrímet támogat), és a tükör sima felszínét tenném a helyébe (hacsak nem tükörsima bőrfelszínt akart mutatni, de a nyelvtani követés azt jelzi, hogy inkább nem ez volt a szándék, és költészeti értelemben is jobb, ha egy tükör mutatja, főleg, ha az értelmezésem nem siklott mellé). | | A fenti posztra érkezett válaszok: Puszta András | 0 |
|
