Holt lelkek tánca - 1.1
lágy lassú tánc monoton ritmusában
földet sem érőn árnyként mozduló láb
mint megannyi drótokon rángatott báb
az örök sötét hideg világában
némán vonaglanak rég halott lelkek
mint indák kapaszkodnak még egymásba
fájdalmas emléket szőve álmokba
hogy az élők rémülten ébredjenek
hangtalan szóló zene ritmusára
a mulandóság örök örvényében
konokul sosem fáradó léptekben
mint viaszfigurák panoptikumban
élőket kérnek fel halálos táncra
az időket temető megnyugvásban
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-08 11:51:19
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-08 11:51:19
