Versificare

Ó, ha lovag volnék,  úgy tudnám, merre mennék,
becsületem, hitem  éltemen túl őrizném,
mindentűrő szívvel  volna kiért lángolnék,
nem rettentne vissza  ellenség semmiféle,
égi Magas Hölgyem  amikor meg kell védjem.

Pedig egy utódom  majd ezernyi év múlva
"nyög: fegyverem szörnyű,  iszonytató a súlya"
fölkelni alig bír,  mi az oka, nem tudja.
Nem találja merre,  kifélékkel, mér’ menne,
fejét töri azon,  miért pogány az ember.

Vogelweide dalát  akkorra már nem tudja,
tengerút és Szentföld  olyan hidegen hagyja,
istenét és urát  már a nőben sem látja,
hiszi, felszabadult,  nincsen súlya vágyának,
magát végzetesen  tudja immár szabadnak.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-06 21:29:12
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-06 21:29:12