Szonettboszorú torzó, avagy az Isten karma (folyt. köv.)

1.

Nézd, a templomba megy a rímkeresztény!
Feltűnik-e, hogy semmi feltűnő
sincs rajta mikor ezt mutatja ő?
Ma senki sem ütődik meg a merszén.

Álnéven gyaláz, mint titkos szekta tag,
Míg névvel újvallásos verset ír;
Műfordítást tesz közzé, hőse ír
Szabadságharcos, mert harcolni szabad.

Vélt szent ügyért erőszakos lehet
Az apátlanul felnőtt képzelet!
Alig várja, hogy az ünnep leteljen

És a cigányok lakta faluban,
Félkatonai tábor kapuban,
A többiekkel együtt meneteljen!


2.

A többiekkel együtt meneteljen,
Mint egy magyar irodalmi típus.
Tollrajzodhoz az aszfalti vértus
Jó lesz, s elég, hogy a füzet beteljen.

Gyöngyöspatán, Húsvét utáni éjjel,
Egy keresztény a keresztúton állt,
És mit szépítsük: kivette faszát,
Hogy aki látja, égjen szégyenével.

Cigány férfi, nő, serdülő gyermek
Felé így csak fasiszta vizelhet.
A térfigyelő kamera sokat ér!

Sajnos a bunyót nem mutatta épp,
De a felvett hangból rájössz azért,
Hogy került úttestre az a deci vér!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-04 12:41:22
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-04 15:58:46