NAPLÓK: utolsó szakasz: ráfordulás
Legutóbbi olvasó: 2024-05-04 15:09 Összes olvasás: 690616. | [tulajdonos]: Publikáció 2. | 2018-09-23 21:49 |
VEZSENYI ILDIKÓ MÉHEK
Méhekkel álmodtam. Nagyon sok méhvel. Téli álmukat aludták. Liftben laktak.
A méhek télen sem alszanak, tudtátok? A zajra, amit persze nem is hallanak, felélénkültek. Elkezdtek szétrepülni. Óhatatlan, néhányat közülük agyonnyomtam. Miközben próbáltam felmérni a kárt.
A színeket, a formát, a mozgást, a rezgést, érzékelik. Nem ismerik meg a gazdájukat, a híreszteléssel ellentétben. Nem szeretik a műillatokat, azokra egyenesen, bedühödnek. A lovakat sem szeretik.
A betolakodókat életük árán is eltávolítják. A bekérezkedőt, ha teherrel van, virágporral, vagy nektárral, beengedik. Ilyen, vihar közeledtével szokott leginkább előfordulni. A lassú nyugodt mozgás, ha hordás van, nem zavarja őket. Akkor lehet szúrás-mentesen kaptárt nyitogatni.
Megjelent a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Irodalomismeret című folyóiratának 2018 - 2. számában
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!