NAPLÓK: csorvasz Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 05:26 Összes olvasás: 5889| 1. | [tulajdonos]: A morál, amorál | 2016-08-21 15:17 | Innen folytatom.
Az emberi természet sötétebb felét igyekszem láttatni naplómban.
Nem tudom igaz-e a Shakespeare-i maxima: "Mert nincs jó és rossz dolog, csupán az emberi gondolkodás teszi azzá." A jó és rossz finom különbségét észrevenni, erkölcsi intelligencia függvénye.
A perzsák lovagolni, íjászni, s igazmondásra tanították fiataljaik.Napokban hallom egyik irodalmárunk. Ne hazudj!, Ne lopj! Kenyeret ne dobd a moslékba! morális intencióin túl nem kaptak szinte semmi erkölcsi útmutatást. A szülőkre ránézve néma arcokból is tudtak olvasni. Az orvosi "Ne árts!" imperatívuszát-, és ígéreteink betartva egész jó el lennénk egymás mellett. Talán.
Persze a történelemkönyvek nem a békeidőkről szólnak, ha egyenleget kellene készíteni nyavalyákról, bántalmakról, igazságtalanságokról, szembeállítva valamiféle aranykori elégedettséggel, örömmel, állandósult derűvel egyoldalú lenne e számvetés
"Milyen alávaló dolog állatnak lenni. Az emberek minden ocsmányságában részt kell venni." - hangzik el Gorkij "Meghurcoltatás" c. írásában, ahol személyes tapasztalatát írja le; egy házasságtörő asszonyt pucéran fogatott férje egy kordé elé, ahonnan ostorral szinte félholtra verte. Hasonlóképp ír Dosztojevszkij: Állati ember! Ez sértés az állatokra nézve - majd kifejti az állatokból hiányzik az a kegyetlenség, öncélú erőszak, ami osztályrésze a homo sapiensnek. Kortárs példája a krími háborúból való: Török katona állapotos asszonyból bajonettel kivágta a magzatát.
Ment -e könyvek által előbbre a világ, költői kérdése folytatható: ment - e technológia által előbbre? Vizimalmok, nyomdák, ágyúk, kézifegyverek korában a természet sértetlen maradt. Ma az atomkorban az erőművek már nem a természet részei, hanem megfordítva (Heidegger!). Az embert körbevevő természet a kozmosz meddőhányója lett. Az emberi természet soha nem volt ennyire kérdéses önmaga számára , mint ma (kultúrák küzdelme, identitás-, öndefiniálási gondok)..
Utópista gondolkodók (ou toposz = seholsincs ország), Platón, Morus Tamás, Rousseau; I. Kant, vallásalapítók, angyali költők: Hölderlin, Novalis, Shelley, Keats, Dsida Jenő, József Attila, Weöres Sándor itt- léte nem volt haszontalan, de nem volt -e fölösleges? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
