NAPLÓK: Qui? Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 05:48 Összes olvasás: 23882425. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-05 09:43 | Göcsörtös ujjaiddal simogattál, s dagasztottad az élet alapanyagát. Látod, akkor jó a tészta, amikor elválik az edény falától, s nevettél egy nagyot. Esténként a kézkrémet meglepően kecses mozdulatokkal vitted fel, ahogy ezt cselédkorodban a a zongoraművésznőtől ellested. De aztán a mindenszentekre készített koszorú drótja megvágta a kezed. Később tüske szúrt meg, s a hidegtől megpirosodva, kiserkent a véred. Eljött az a kedd is, amikortól többé nem gyúrtál. Még kapáltál valamennyit, verted a földet. A másik kezed bütykei kifehéredtek, ahogy a botra támaszkodtál. Hagyjatok kiáltottad, ha leteszem a kapát meghalok, és egyre erőtlenebb lettél. Könyvből olvastál fel, nekem. Gyermeknek hittél. Meséltél, s a lapok ölembe hullottak. De a kezed nem kapott utánuk. Elaludtál. Én pedig megsimogattam azokat a deformált dolgos ujjaidat.
A másik:
Eres kezekkel simogattál, izületes ujjaid eldeformálódtak a munkától. Kézzel dagasztottál, látod, akkor jó a tészta,amikor elválik az edény falától, nevettél nagyot. A kézkrémet kecses mozdulattal vitted fel, így mondtad, amikor cseléd voltál és a zongoraművésznőtől ellested. a mindenszentek előtt készített koszorú drótja megvágta a kezed, tüske szúrta, a hidegtől piros lett, kiserkent a vér. Kúton kötötted a koszorút, dédipapára. a temető felé néztél, égtek a mécsesek. Kedd volt, mikor nem gyúrtál tovább, botra támaszkodva kapáltál, verted a földet a másik kezed bütykei kifehéredtek, ahogy a botra támaszkodtál. Hagyjatok kiáltottad, ha leteszem a kapát meghalok, és egyre erőtenebb lettél Könyvből olvastál fel,gyermeknek hittél, nekem meséltél, a lapok ölembe hullottak, kezed nem mozdult. Elaludtál, és akkor simogattam meg ujjaid, amivel novellát írtál. Életed novelláját, egyetlen éjszaka alatt.
Nagyi
Eres kezekkel simogattál, izületes ujjaid eldeformálódtak a munkától. Amikor elválik az edény falától, akkor jó a tészta, mondtad és nevettél. A kézkrémet kecses mozdulattal vitted fel, mert cseléd -korodban a zongoraművésznő is így csinálta. De a mindenszentekre készített koszorú drótja megvágta a kezed. Később tüske szúrt meg, s a hidegtől kipirosodva kiserkent a véred. Emlékszem kedd volt, amikor az utolsó tésztát gyúrtad. Kezeden kifehéredett bütykök, szemedben mécsesek: és elváltál az edény falától.
Mama, ezt összehúzatják a szrkik a Dokkon. De ez vagy te.. Melyik legyen? Ezt összehúzattatják .. Látom már. Most írtam este. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|