NAPLÓK: Pöröly Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 16:03 Összes olvasás: 136356593. | [tulajdonos]: Kormos István | 2017-10-06 21:35 |
Eső…
Jókedvükben az angyalok Fölborítottak egy kannát S lila mennyből leskelődtek: Csurog-e nyakukba eső?…
Pillés lábbal ugrándoztak, Hulló csöppek port verdestek, Hallgatták a háztetőkre Füstölgő víz muzsikáját…
De Szent Péter rájuk dörrent: Megszeppent a sok kis kócos, A tócsákra sóhajt fújtak – S szivárványt húztak az égre…
(Forrás, 1944. február. II. évf. 2. ; A vers átdolgozás utáni címe: Eső esik)
Az ébrentartó csipkedésről
Lickóban még teknőben háltam, Angyalföldön egy szalmazsákon, egy lókupecnél istállóban, később már tisztességes ágyon, igaz, hogy hárman forgolódtunk és a bolhák cudarul csíptek, de pimaszkodó csipkedéssel ébrentartották lelkeinket…
(Emberség, 1947. 2-3. [június-július])
Éhenkórász-dúdoló
Lakodalmat járnak az angyalok kilenc banda huzza szakadásig szél-vonóval ezüstholdsugáron a mennyei násznép örömére Itt ül Péter elborozgat Pállal szakállukat térdük alá gyürték csillagporban száll a menyasszonytánc a menyasszony meg a vőfély járja Érzem a jó sültkappan illatát kést vágok a pörkölt levegőbe lecsüccsenek egy felhő sarkára ott nyelek a potya lakomából De jó volna most a nadrágzsebben átmenteni a földre belőle kár hogy pőre lyukas markomban még észrevennék az angyal-fináncok
(Magyarok, 1947. 11. Szemléletmódja és stílusa alapján a verset 1945 előttinek gondolom.)
Kegyelem
Feküdtem, hemperegtem mocsokban, feketében, ráment komoly húsz évem, míg ilyen tiszta lettem.
Fölálltam, lezuhantam, loptam, de ma se bánom, mosolygó nyomorban éheztem, azt se bánom.
Kamasz, ki szalmazsákon töpreng a népe sorsán, Józsefet, Illyést mondván léptem át pocsolyákon.
Éljen, ki leparasztoz, simuljon mosolyomhoz, higgyen a kegyelemben, tisztuljon szerelemben.
(Valóság, 1948. 2. 84.; Az átdolgozás során a cím nem változott.)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|