Sosincs másképp

amikor a fák auráját érzed
és nem jön ki szó a szádon
az ízlelőbimbók mintha hajszálakat növesztenének
és mindig minden befelé csavarodik
befelé, befelé, befelé
és ez sosincs másképp
most sem

most sem
és akkor sem
ha édes nedveket szürcsölnénk
mint a kolibrik
a punci-rózsaszín virágokból

elnyűvődve minden évszak tavasz
az ősz is a tél is a nyár is
sőt az átmenetek is
és ez sosincs másképp

szemeink hajladoznak
majd próbálják felvenni a látványt
mint az éjszakák az álmokból
az autoszkópiát

már hangmagasságig távolodtunk
de hogy felébredjünk
magunkba végzünk tandemugrást
és ettől csak a születéseket végzik
magasabb emeletről

a nők testébe fényként beosonva
ahol már annyi endorfint szabadítottunk fel
a szeretkezésekből
hogy egyszer mustot készíthetünk
a családi örömökből

persze van még mit hangolni
de ez a legeslegfeleslegesebb
kisütni terveket
az életbe kellenek a meglepetések
spontán, ikrek, nőneműek, egypetéjűek

és ezt annyira képzeltem el
mint mikor egy villámcsapást láttam
ez sem lehet másképp

olyan elevenséggel szaladnak a kisszobában
mint egy kiadós szeretkezés
és úgy képzelem
mintha láttam volna
éreztem
álmomból kikelve
furcsa szokásomban
alkalmi alvásparalízisemben






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-02-20 09:37:28
Utolsó módosítás ideje: 2014-02-20 09:37:28