NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 03:24 Összes olvasás: 72091| 687. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-17 11:05 |
2020. április 16.
A Munkaügyi Bíróság elé a Perényi utcában mindenképpen el kell majd helyeznem egy ugróiskolát, de a mai lehetőséget már ellőttem. A Déry Múzeum előtti park lejárati lépcsői közül az egyiknek a tetejébe rajzoltam a harmadik ugrósulit mennyországostól, poklostól, mindenestől, két sövényoszlop közé. Ma eszembe jutott: mi lenne, ha olajfestéket használnék. A krétaport előbb-utóbb szétrugdossák, elmossa a víz, szétfújja a szél. De hát éppen ez a lényege, vitatkoztam magammal, a mulandóságot csak így lehet tetten érni, és az örökkévalóságból csak menet közben (értsd: az elmúlás kellős közepén) lehet valamit elcsípni. Ha valaki éppen arra vágyna. Én nem tudom, mire vágyom. Ha vágyom egyáltalán valamire. Ugróiskolákat rajzolok, tehát vagyok. Telerajzolhatnám a környéket mandalákkal is, de azokhoz nem értek annyira, hogy ne jutna folyton eszembe: már megint blaszfémiát követek el. Konyhanyelven megszólítani a Megszólíthatatlant? A cipész maradjon a kaptafánál, a keresztény az ugróiskolánál, érje be a Föld, a Pokol és a Menny szögletes keretrendszerével. Bár csiga alakú ugróiskolák is vannak. A körkörös labirintusról nem is beszélve, amelynek közepén bármi csücsülhet, még a szent Semmi is. Az én útvesztőm közepén most Szabó Magda ücsörög rendíthetetlen, mindentudó mosollyal. Mostanában nem beszélgetünk, beérjük a telepatikus kommunikációval. Addig kerestelek,/ míg meg nem találtál, idéztem ma neki Fodor Ákost szavak nélkül, amikor szokásomhoz híven leültem mellé a padra, és tudtam, hogy nem érti félre. A Love story-k ideje lejárt. Attól függ, persze, mit értünk „love” alatt. A „storyk”-ról nem is beszélve.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
